Bázel II.: A nem teljesítés kockázatai - Rik van de Weerthof, a SAS International kockázatkezelési programigazgatója

Pénzcentrum
2004. március 1. 12:47

A bankok léte, fennmaradása és eredményessége (vagy eredménytelensége) nagyrészt kockázatkezelési gyakorlatukon múlik. Ezért hatékonyan kell kezelniük a bank gazdálkodásában felmerülő kockázatokat. Az ezzel kapcsolatos hatósági szabályozás egyre fejlődik és változik, tükrözve a közérdeket, mivel a piac önmagában nem képes felügyelni és ellenőrzés alatt tartani a kockázatkezelési módszereket és gyakorlatot. Napjaink globális gazdaságában a pénzintézetek hatósági szabályozása minden eddiginél fontosabb szerepet kap, és egyre összetettebbé válik. Annak érdekében, hogy a nemzetközi szinten aktív bankokat jobban ösztönözzék kockázataik felmérésére és kezelésére, a hatóságok egyre kifinomultabb és a kockázatokat érzékenyebben kimutató tőkemegfelelési előírásokat és mutatókat dolgoznak ki. Ennek kiváló példája a "Bázel II." néven ismert új bázeli tőkemegfelelési egyezmény, amely a Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements, BIS) által kidolgozott, a bankfelügyeleti szabályozás mércéjének tekintett normarendszer.

A Bázel II. korszerű megközelítéssel számítja ki a tőkemegfelelést, szorosabban igazodva az adott pénzintézet kockázati profiljához. A Bázel II. célja a nagyobb átláthatóság, valamint az egészségesebb kockázatkezelési gyakorlat és módszerek meghonosítása. Ezek olyan célok, melyekkel nehéz vitába szállni. Egyes pénzintézetek azonban aggódnak, hogy a Bázel II. előírásainak teljesítése túl sok pénzbe és időbe kerülhet. A pénzügyi- és más vezetők némelyike úgy véli, hogy a bankszektor már eddig is túlszabályozott, és bizalmatlanul fogadnak minden esetleges többletköltséget, ami a Bázel II. előírásai teljesesítésével jár. A pénzügyi szakemberek olyan félelmeknek is hangot adnak, hogy az új tőkemegfelelési egyezmény elősegíti a ciklusok kialakulását (a gazdasági ciklusok tekintetében önbeteljesítő jóslatként működve), mivel a gazdasági fellendülés idején könnyen hozzáférhetővé teszi a tőkét, és éppen akkor szűkíti a hitelezési lehetőségeket, amikor arra a gazdaságnak a legnagyobb szüksége lenne: a recesszió idején.

A Bázel II. megköveteli, hogy a bankok legalább két évre visszamenőleg összesítsék és tárolják adataikat, és olyan kimutatási rendszert ír elő, amely képes a hitelezési, működési és piaci kockázati adatok közzétételére a bankfelügyelet, a befektetők és más érintett felek számára. A Bázel II.-re való felkészülés olyan informatikai beruházásokat követelhet meg a bankoktól, amelyek kiszolgálják az ezzel járó adattárolási és kimutatáskészítési igényeket; emellett a személyzeti és képzési követelményeknek is eleget kell tenniük. Egyes bankok viszont eddig is komoly beruházásokat végeztek e téren, és ragaszkodnak ahhoz, ami már megvan; nem kívánják lecserélni vagy új beruházásokat beindítani. Mivel a Bázel II. kockázatkezelési előírásainak átvétele és alkalmazása többletköltséggel jár, és a bankok üzletvitelében is stratégiai változásokat tesz szükségessé, egyes bankok a rövid távú költség-haszon elemzés alapján ellenállhatnak, és elhanyagolhatják a Bázel II.-re való felkészülést. Az is lehet, hogy a bankok a kivárás álláspontjára helyezkednek, vagy azt fontolgatják, hogy nem tartják be az előírásokat.
Ha azonban egy bank elhalasztja ezeket a kiadásokat és változásokat, kockáztatja hosszú távú nyereségességét, hiszen idővel a helyzet egyre összetettebbé válik. A bankok többsége számára a Bázel II. korszerű előírásainak való megfelelés több éves erőfeszítést követel. Ha már most megkezdik a felkészülést, a pénzintézeteknek elegendő idejük lesz az összes különböző alternatíva kiértékelésére, amíg még nem nehezedik rájuk túl nagy nyomás. Így kiadásaikat több tervezési ciklusra is szétteríthetik. A felkészülés elhalasztása megnöveli mind a szervezetre nehezedő nyomást, mind a költségeket, hiszen az idő előrehaladtával egyre szorosabb határidőkbe kell bepréselni a beruházásokat. Azok a szervezetek, amelyek nem készülnek fel a Bázel II.-re olyan innovatív módszerek bevezetésével, amelyekkel kezelni tudják az egyre összetettebb pénzügyi kockázati tényezőket, hátrányba kerülnek azokhoz a versenytársaikhoz képest, amelyeknél már folyik a felkészülés.

Azoknak a bankoknak, amelyek hézagokat hagynak a kockázatkezelésben, gyakran pénzügyi veszteségekkel vagy nehézségekkel kell szembenézniük. A Bázel II. hitelezési, működési és piaci kockázati előírásainak nem teljesítése számos következménnyel járhat, köztük azzal, hogy a bank nem képes eredményesen felmérni a kockázattal súlyozott eredményességét, optimalizálni hitelportfólióját, javítani a kockázattal kapcsolatos döntéshozatalt, kedvezőbb kockázat alapú árakat kalkulálni és végső soron javítani a bank versenypozícióját.
A Bázel II. értelmében a bankoknak fejlettebb kockázatkezelési eszközökkel kell rendelkezniük, és alaposabban átlátniuk a kölcsönfelvevők jellemzőit és hitelfedezetüket, illetve a potenciális új ügyfeleket és hitel-visszafizetési képességüket. A bankoknak megfelelő kockázatérzékeny stratégiák alapján kell alakítani viszonyukat ügyfeleikhez és a tranzakcióban résztvevő másik felekhez. Emellett a bankok többsége valószínűleg szeretne megfelelni az Advanced Internal Ratings-Based (IRB) belső értékelési módszer feltételeinek, ami gyakran új informatikai beruházásokat és további időt igényel. A megfelelő rendszerek és háttér nélkül azonban a bankok esetleg nem érik el a szükséges kockázatkezelési szintet, vagy nem tudják megfelelően szabályozni tőkemegfelelésüket.
A működési kockázattal kapcsolatos szinte összes probléma - akár a visszaélések, akár a kockázat jóhiszemű téves megítélése (beleértve az ember által okozott és a természeti katasztrófák kockázatát) a szervezet kockázatkezelési eljárásainak és felelős irányításának gyengeségeire vezethető vissza. Ha egy bank nem hajlandó a Bázel II. által a működési kockázat kapcsán kötelezően előírt felügyeleti és belső eljárások megvalósítására, akkor nem lesz képes elkerülni az olyan teljes katasztrófával járó helyzeteket, mint amit például a Barings Bank átélt. Kellő ellenőrzés nélkül a házon belüli visszaélések komoly problémákhoz vezetnek, például jelentős pénzügyi veszteséget vagy akár katasztrofális bankcsődöt is eredményezhetnek.
A pénzintézetek számos visszaélés célpontjai: hitelkártyacsalás, beruházási visszaélések, biztosítási csalás, az alkalmazottak által elkövetett visszaélések és így tovább. Mindez pénzveszteséget és nyereségcsökkenést okozhat. A működési kockázat egyik különleges esete a pénzmosás, ami a közelmúlt eseményei miatt került reflektorfénybe. A szeptember 11-i terrortámadásokat követően a kormányok világszerte kiterjesztették és szigorították a pénzmosás elleni szabályozást. Az előírásokat megszegő pénzintézetek számára ez súlyos következményeket helyez kilátásba: ez jelenthet komoly pénzbüntetést és a bank jó hírének jelentős csorbulását, csakúgy mint a bank felső vezetésének büntetőjogi felelősségre vonását.
Természetesen a bankoknak a piaci kockázatokkal is foglalkozniuk kell, gondoskodva arról, hogy ne függjenek túlzottan a kamatlábak és árfolyamok ingadozásától vagy a kötvények, részvények és fogyasztói cikkek árának változásaitól. Egyre gyakoribb jelenség, hogy a befektetési alapok, nyugdíjalapok és biztosítók is fokozottan ki vannak téve a piaci kockázatnak, így ma már szinte minden pénzintézetnek az eddiginél jobban kell értenie a kockázatkezeléshez.

Messze kiható veszteségek, a piac bizalma és a jó hírnév
Ha a szabályozók úgy látják, hogy egy bank nem készült fel kellőképpen, vagy nem képes megfelelni a Bázel II. követelményeinek, megkövetelhetik, hogy a bank növelje tőketartalékát. Ráadásul a megfelelő kockázatkezelési stratégiák hiánya közvetlenül a részvényesek "zsebére" mehet, például akkor, ha nyilvánosságra jutnak a nem megfelelő kockázatkezelés miatti veszteségek, s így csökken a részvények vagy vagyonrészek értéke.

Ha csökken a piac bizalma a bank kockázatkivédési képességében, romolhat a bank hitelbesorolása, nyereségessége, versenyképessége és piaci lehetőségei, mindez pedig károsan hat az intézmény likviditási kockázatára és piaci összértékére. Ha ez bekövetkezik, a bank esetleg nem lesz képes időre teljesíteni fizetési kötelezettségeit, vagy költséges forrásokból kell fedeznie azokat.

A jó kockázatkezelésnek felülről kell indulnia. Ha a bank nem teljesíti a Bázel II. által előírt kockázatkezelési követelményeket, fel kell tételeznünk, hogy az igazgatótanács és a vezérigazgató döntött így, akiknek személyesen felelniük kell e döntés következményeiért. Az elégtelen kockázatkezelési gyakorlat negatívan hat vissza a bank vezetési elveire és kultúrájára. Ahogy egyre nagyobb hangsúlyt kap a kockázatok felmérése és kezelése, úgy egyre nagyobb felelősség terheli a szervezet felső vezetőit és igazgatótanácsát azért, hogy megfelelően irányítsák a vállalatot, és megvédjék a részvényesek érdekeit. A bank jó hírneve forog kockán: ha nem teljesíti az elvárásokat, ez kihat piaci megítélésére.

A követelmények teljesítése elsődleges szempont
A Bázel II. célja az, hogy ösztönözze a bankokat a hitelezési, működési és piaci kockázatok még kiterjedtebb elemzésére és megértésére, nem pedig az, hogy elbátortalanítsa őket. A Bázel II. hatására a bankok sorra új szemszögből vizsgálják meg, hogy eddigi kockázatkezelési stratégiáik, eljárásaik és rendszereik megfelelők-e. Az új technológiák lehetőséget kínálnak olyan további módszerek bevezetésére, amelyek gyökeresen átalakíthatják a bankok kockázatkezelési gyakorlatát, és amelyek bevezetése elkerülhetetlen lehet, ha a pénzintézet a jövőben is legalább annyira sikeresen szembe akar nézni a kockázatokkal, mint ahogy azt eddig tette.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A legjobb megoldás szükségszerűen a nem megfelelés kockázatának csökkentése. Ehhez a szétforgácsolt kezdeményezések helyett célszerű egyszerre kielégíteni az adatintegritással, a hatósági előírásokkal és a vezetői információellátással kapcsolatos követelményeket. A bankok felkészülhetnek egy olyan integrált megoldás bevezetésére, amely az összes szükséges adatot kigyűjti, leellenőrzi, és elvégzi a szükséges adattranszformációkat - így nem lesz "többféle igazság" a szervezeten belül. A szabályozásnak való megfelelés költségei csökkenthetők a hatósági beszámolók automatikus elkészítésével és a működési, hitelezési és piaci kockázatok kezelése sajátos követelményeinek kielégítésével, így a bankok is nyertesévé válhatnak a folyamatnak. Az intézményeknek kellően hosszú távú perspektíva alapján kell meghozniuk döntéseiket, nem pusztán rövid távon próbálva mérsékelni a magas működési vagy informatikai költségeket.


Nem helyes, ha az új tőkemegfelelési egyezményt pusztán hatósági intézkedésnek tekintjük, amely a bankokat rákényszeríti a megfelelő kockázatkezelési stratégiák meghonosítására. Ez túlzottan korlátozó értelmezés, amely figyelmen kívül hagyja az igazi ok-okozati összefüggést. A Bázeli Bizottság számára sokkal inkább az egészséges kockázatkezelés iránti nemzetközi igény volt a fő ösztönző erő, és csupán az ezáltal diktált követelményekre reagáltak. A szabályozó feladata pontosan az, hogy ilyen értelemben őrködjék.
Bár a Bázel II. előírásai összetettek, végső soron a pénzintézetek egészségesebb működését szolgálják, mert a tőkeszint jobban igazodik majd az intézményt jellemző tényleges kockázathoz. Világos persze, hogy amennyiben a kockázatot nem sikerül a Bázel II. szabályozásának megfelelően definiálni, mérni és kezelni, ez károsan hathat ki a nyereségességre. A bankoknak csak akkor lesz idejük a lehetséges alternatívák végiggondolására és a szükséges változtatások végrehajtására, ha már most nekilátnak. Különben nem lesznek képesek megfelelő választ adni a Bázel II. követelményeire, ami kihat megítélésükre, külső besorolásukra, sőt, akár versenypozíciójukra is.
Az üzenet világos: a bankok nem lehetnek elégedettek az eddigi eredményekkel. Bár az ágazatban a verseny gyakran arra próbál kényszeríteni, hogy a bank kevesebbet tegyen, kevesebbet költsön, és karcsúbb maradjon, ennek a nyomásnak nem szabad engedni. Folytatni kell a bankoknál a Bázel II. teljesítésére irányuló jelenlegi projekteket, és az esetleg várólistára tett projekteket be kell indítani. Ha a bankok nem készülnek fel most a Bázel II.-re, később már nehéz vagy lehetetlen lesz behozniuk a lemaradást. A Bázel II. teljesítésének elhanyagolása túlzottan veszélyes kockázatkezelési stratégia.

HR BLOGGER
perfekt  |  2024.05.21 13:59
Abban az esetben, ha felnőttképzés keretében tanulunk, felnőttképzési jogviszony jön létre. Az erre...
hrdoktor  |  2024.05.21 10:15
Azokat az irodai dolgozókat, akik a nap jelentős részében lefelé fordított fejjel néznek a munkaeszk...
laskainelli  |  2024.05.21 09:18
Mindannyiunkkal előfordulhat, hogy egyszerűen elfogy az energiánk. Fáradtak, céltalanok és motiválat...
coachco  |  2024.05.07 19:25
Szeretem a falvakat! Persze nem mindegyik idilli, vannak szomorú falvak is. [...] Bővebben!
vezetoi-coaching  |  2024.02.12 22:30
Gondoltam, ezt elmesélem már. Gyakorlatilag kétszer megnéztem…:-))) Életemben először... Ki tudja, a...
Egyedülálló zenés activityt fejlesztett a magyar gyógypedagógus  (x)

Egy hazai gyógypedagógus-zeneterapeuta összerakott egy többszörösen díjazott zenei társasjátékot.

Ez a superfood lehet a foci Eb nagy slágere (x)

Méltó ellenfele lehet a mogyoró-nachos-ropi sörkorcsolya triónak a kézműves sörfőzdék gyártási melléktermékéből készülő újfajta ropogtatnivaló.

Farmról az asztalra: így segítheti ez az üzleti modell a kisgazdaságokat

A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.

Páratlan fotó dokumentációval illusztrált napló került elő a Don-kanyarból (x)

Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.

NAPTÁR
Tovább
2024. május 23. csütörtök
Dezsõ
21. hét
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2024. május 22. 20:53
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm