19 °C Budapest

Mi változik az EU csatlakozás után a pénzügyi szektorban?

Pénzcentrum
2004. február 27. 15:18

Az egységes útlevél elvének alkalmazásával jelentősen egyszerűbbé válik a kibővülő EU tagállamainak egyikében székhellyel rendelkező pénzügyi szervezetek tevékenységének megkezdése az EU többi tagállamában. Ebből következik egyrészt, hogy a hazai pénzügyi szervezetek számára könnyebbé válik az EU egységes belső piacán történő működés, másrészt a más tagállami székhelyű pénzügyi szervezetek magyarországi piacra lépésének feltételei is egyszerűsödnek. A magyar piac szerkezete miatt várhatóan ez utóbbinak lesz elsősorban gyakorlati jelentősége. A magyar szabályozás mind a pénzügyi intézmények, mind a befektetési szolgáltatók, mind pedig a biztosítók vonatkozásában - néhány részletszabályt kivéve - azonos szabályrendszert tartalmaz- áll a PSZÁF közleményében.


Lényegesen leegyszerűsödik - engedélyezésből bejelentési kötelezettségé alakul át - az EU más tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi szervezet magyarországi megjelenése, akár fióktelep, akár határon átnyúló szolgáltatás végzés formájában. Ha a csatlakozást követően az EU más tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi szervezet kíván fióktelepet létesíteni vagy határon átnyúló tevékenységet végezni a Magyar Köztársaság területén, ezzel kapcsolatban bejelentési kötelezettséggel tartozik a székhelye államában működő felügyeleti hatóságnak. Ha a hatóság rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő szervezet az alapvető követelményeknek megfelel, erről tájékoztatja a PSZÁF-ot. A PSZÁF a pénzügyi szervezetek ügyfelei, a hazai fogyasztók védelme, valamint a pénzügyi szervezetek prudens és hatékony működése érdekében tájékoztatja a fióktelepet létesíteni kívánó vagy határon átnyúló tevékenységet folytatni szándékozó pénzügyi szervezetet a tevékenységvégzés alapfeltételeiről. Így különösen azok a fogyasztóvédelmi rendelkezések kerülnek a tájékoztatóba, amelyek a hirdetés szabályait, a magyar nyelven kötött tájékoztatás szükségességét, az adott tevékenységre vonatkozó magyar szabályozást érintik. A PSZÁF elkészítette ezt a jogszabályi tájékoztatót, ezzel is idejekorán felkészült a várható - és a gyakorlatban már jelentkező - piaci igényekre.

A fióktelepek, illetőleg a határon átnyúló szolgáltatást végző pénzügyi szervezetek felügyelete felügyelésében is jelentős változások várhatók. Az egységes európai útlevél azt jelenti a felügyelés kérdéskörében, hogy az a felügyeleti hatóság felügyeli a pénzügyi szervezetet, amely engedélyezte piacra lépését. Prudenciális felügyeletet tehát a székhely szerinti ország felügyeleti hatóság lát el, egyes esetekben azonban - különösen fogyasztóvédelmi szabályok betartása terén - a PSZÁF felügyeleti joga fennmarad. Elsősorban tehát a székhely szerinti ország felügyeleti hatósága fogja felügyelni az adott pénzügyi szervezet magyarországi fióktelepét, illetőleg határon átnyúló szolgáltatását, akár személyesen, akár az általa felkért könyvvizsgáló segítségével. Elképzelhető azonban az a helyzet is - és erre a magyar jogszabályok lehetőséget biztosítanak -, hogy a PSZÁF más tagállami hatóság megkeresésére végez felügyelést a fióktelep tevékenysége felett. Amennyiben az EU másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi szervezet fióktelepe vagy a határon átnyúló szolgáltatása megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a fióktelep, pénzügyi szervezet működésében a PSZÁF hiányosságokat észlel, a PSZÁF felszólítja az adott fióktelepet, pénzügyi szervezetet a szabályellenes helyzet megszüntetésére. Ha ennek nem tesznek eleget, a PSZÁF értesíti az EU másik tagállamának felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetőleg kezdeményezi, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedéseket. Ezen túlmenően a PSZÁF közvetlenül is intézkedhet, ha a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a pénzügyi szektor stabilitását és az ügyfelek érdekeit.

A PSZÁF feladatköre ugyanakkor kibővül az Európai Bizottsággal való kapcsolattartással is, mert írásban bejelentéseket kell tennie a Bizottságnak. A bejelentési kötelezettséget a PSZÁF-nak működési engedély kiadásával, fióktelep létesítésére adott engedéllyel, egyes részesedés szerzésre vonatkozó engedéllyel stb. kapcsolatos döntései esetére írnak elő a törvények.

A magyarországi székhelyű pénzügyi szervezetek számára ugyancsak lényegesen egyszerűbbé válik a más tagállam területén fióktelep létrehozása. A magyar pénzügyi szektor egységes alapokon nyugvó szabályozásának és az integrált felügyelet követelményének megfelelően az ún. ágazati jogszabályok közel azonos alapfeltételeket határoznak meg. Ennek értelmében a hitelintézet, a befektetési vállalkozás, a biztosító vagy az egyéb pénzügyi szervezet köteles bejelenteni a PSZÁF részére, ha az EU másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni. Ha a PSZÁF rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő szervezet irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az EU érintett tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi szervezettel is. Ha a PSZÁF a tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb két hónapon belül határozatban közli a bejelentővel, melyet indokolni köteles. A másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága a - részére a fentiek szerint adott - tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül írásban tájékoztathatja az érintett bejelentő szervezetet a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről. A fióktelep e tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését. A PSZÁF tájékoztatja az EU másik tagállamának illetékes hatóságát, ha a tagállamban fiókteleppel rendelkező pénzügyi szervezet tevékenységi engedélyét visszavonta.

Amennyiben a magyarországi székhelyű pénzügyi szervezet kíván határon átnyúló tevékenységet végezni egy másik tagállam területén, a már ismertetett eljáráshoz hasonlóan, előzetes bejelentési kötelezettség terheli a PSZÁF irányában. Ennek a bejelentésnek tartalmaznia kell annak az EU tagállamnak a megnevezését, amelyben a hitelintézet, a befektetési vállalkozás, a biztosító vagy egyéb pénzügyi szervezet a tevékenységét gyakorolni szándékozik, továbbá a végezni kívánt tevékenység alapvető feltételeire vonatkozóan az egyes ágazati jogszabályokban rögzített adatokat. A PSZÁF a bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a tervezett tevékenységről, valamint annak az ágazati jogszabályokban rögzített lényeges feltételeiről - a tájékoztatást egyidejűleg közölve a bejelentő szervezettel is. A pénzügyi szervezet - a fióktelep létesítés szabályaitól eltérően - a PSZÁF tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg tevékenységét a másik tagállamban. A másik tagállam felügyeleti hatósága a fenti tájékoztatás kézhezvételét követően írásban tájékoztathatja az érintett pénzügyi szervezetet a tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről. A PSZÁF tájékoztatja az EU másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban határon átnyúló tevékenységet végző pénzügyi szervezet tevékenységi engedélyét visszavonta.

Tekintettel a magyar piaci helyzetre és tulajdonosi struktúrára, előreláthatóan a másik tagállamból Magyarországra irányuló szolgáltatásvégzés várható, ezért a magyar ügyfelek védelme érdekében a PSZÁF az eddigieken túlmenően szükségesnek tart további jogszabály-módosításokat. Ennek keretében rögzíteni kell, hogy a pénzügyi szervezetek az ügyfelekkel való szerződéskötést megelőzően fennálló ügyfél-tájékoztatási kötelezettségüket magyar nyelven teljesítsék. A PSZÁF ugyancsak szükségesnek tartja a szerződés kötelező kellékeinek szabályozása körében, hogy a szerződéskötésre magyar nyelven kerüljön sor, továbbá annak kikötését, hogy a szerződéssel kapcsolatos jogvita esetére a magyar jogot kell alkalmazni, valamint e jogvita elbírálására a magyar bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a szerződéskötést megelőzően adott tájékoztatás, valamint maga a szerződéses feltételrendszer az ügyfelek, a magyar fogyasztók számára érthető, értelmezhető legyen, illetőleg annak jogi következményei kiszámíthatók, a magyar jogrendszer szerint alkalmazhatók maradjanak. A magyar bíróság kizárólagos illetékessége alapján elkerülhetővé válik az a nem kívánt helyzet, hogy az ügyfélnek esetleges jogvitája elbírálása végett - jelentősen nagyobb költségek viselésével, amelyek magától az igényérvényesítéstől is megfoszthatják a magyar ügyfeleket - külföldi bírósághoz kelljen fordulnia.

A PSZÁF tehát mind a jogalkalmazás, mind a jogalkotás területén felkészült a csatlakozással járó feladatokra, felkészülését igyekszik fejleszteni annak érdekében, hogy rugalmasan tudjon reagálni az általa felügyelt piaci szereplők innovációjára.

A módosítás tartalmában három fő részre bontható. Egyrészt újraszabályozza a hitelintézetek összevont alapú felügyeletét, másrészt beépít a törvénybe egy, a hitelintézetek felszámolására vonatkozó irányelvet, harmadrészt az uniós joganyaggal való harmonizálás miatt több pontosító, kiegészítő módosítást tartalmaz.

Az összevont alapú felügyeletet érintő változások

Alapvetően megváltozott azt a fogalomrendszer, melyre ráépül az új összevont alapú felügyelet szabályozása, a számviteli törvényben található anyavállalat-leányvállalat fogalomrendszer alapulvételével. Eltűnt a régi szabályozásban szereplő, bankcsoport és az irányító hitelintézet; a számviteli törvénytől tágabb körre vonatkozó meghatározást kapott az anyavállalat és a leányvállalat; továbbá az összevont alapú felügyelet alá tartozó cégek egymás közti viszonyait leíró fogalmakként bevezették az ellenőrző befolyás, a részesedési viszony, illetve a szoros kapcsolat fogalmát.

Az ellenőrző befolyás fogalma tágabb, mint az Szmt. szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás, mivel a módosított Hpt. az ellenőrző befolyás fogalmi körébe von minden olyan befolyásolási módot (beleértve a tőkekapcsolat nélküli befolyást is), amellyel egy vállalkozás egy másik vállalkozás üzletpolitikai döntéseire befolyással lehet. A felügyeleti konszolidálási kör határát az egyes csoportképzéseknél egyedileg a Felügyelet vonhatja meg.

Az új szabályozás nem alkalmazza a korábbi bankcsoport fogalmat, amivel egyértelműbbé vált, hogy az összevont felügyelet alapvetően magára a hitelintézetre koncentrál, ha az valamely - a kapcsolattípusokat leíró fogalmak szerinti - módon csoporthoz tartozónak minősül. Az új összevont alapú felügyeleti körből kimaradnak a biztosítóintézetek, ami megfelel a majdan bevezetésre kerülő Bázel II.-nek is. A biztosítókat is felölelő vegyes csoportok felügyeletére a jövőben a pénzügyi konglomerátumokra vonatkozó szabályozás alapjain fog sor kerülni.

A törvény meghatározza azokat az eseteket, mikor a Felügyelet mentesítést adhat az összevont alapú felügyeleti körbe való bevonás alól. Új lehetőség a hitelintézetek számára az, hogy - erre vonatkozó engedély alapján - az összevont alapú felügyelet szabályai szerint feleljenek meg az előírásoknak akkor is, ha egyébként nem tartoznak az összevont alapú felügyelet alá.

A hitelintézet az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozásokkal együtt is köteles megfelelni a Hpt. szerinti prudenciális limiteknek, és az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet (korábban irányító hitelintézet), illetve a pénzügyi holding társaság felelős a követelmények teljesítéséért és a számítások elvégzéséért.
A módosított Hpt. egyértelmű (eddig nem létező) konszolidálási szabályokat tartalmaz a többszörös ellenőrző befolyás (vagy részesedési viszony) esetére is. Új, a gyakorlat által is megkövetelt lehetőség, hogy azokban az esetekben, mikor az ellenőrzés, tőkekapcsolat nélkül valósul meg, a Felügyelet állapíthassa meg az összevonás módszerét.
A végelszámolásra és a felszámolásra vonatkozó új szabályok

Az Európai Unióhoz történő csatlakozással a Hpt. a "Hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályai" címmel egészül ki. Ezeket a különleges szabályokat nem minden hitelintézetre kell alkalmazni, csak azokra, amelyek végelszámolása vagy felszámolása - a másik tagországban létesített fióktelep miatt, vagy határon átnyúló szolgáltatás következtében - több tagországban levő ügyfelet is érint.

A módosítás kizárja a felszámolás és végelszámolás lehetőségét a hitelintézetek fióktelepei vonatkozásában, ugyanis az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet és más tagországban levő fióktelepei egyetlen jogi személyt alkotnak.
A módosítás a belföldi és külföldi hitelezők számára egyenlő elbánást biztosít azáltal, hogy a követelések bejelentésére mindkét esetben 60 napot biztosít.

A Magyarországon hozott bírósági végzés hatálya az Európai Unió egész területére kiterjed, így a végelszámoló (felszámoló) jogosult valamennyi tagállamban a Hpt. és a csődtörvény rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására. A végelszámoló (felszámoló) munkája hatékonyabb elvégzése érdekében helyi képviselőt nevezhet ki az érintett tagországokban, köteles azonban betartani azon tagállam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.
A rendelkezés a felszámolókra és végelszámolókra többletkötelezettséget is ró. Ellentétben a csődtörvény előírásaival a végelszámoló vagy felszámoló köteles
- a bírósági végzés tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről egyenként tájékoztatni minden ismert, más tagállamban székhellyel, lakóhellyel rendelkező hitelezőt,
- a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről a Felügyeletet és a hitelezőket rendszeresen tájékoztatni.

A Felügyelet, a felszámoló bíróság, a végelszámoló vagy a felszámoló köteles összehangolni tevékenységét az érintett tagállamok illetékes szervezeteivel.

A törvénymódosítás főbb tartalmában három részre bontható. Egyfelől beépíti a szabályozásba az eddig hiányzó, a befektetési vállalkozásokra vonatkozó összevont alapú felügyelet kérdéskörét, amely részletes elemzésre került a Hpt. módosítását ismertető összefoglalóban. Másrészt a befektetési alapokról szóló fejezet módosításával biztosítja két új uniós irányelv harmonizálását, illetve - harmadrészt - kisebb, de egy-egy részterület vonatkozásában nagyobb jelentőségű módosításra került sor.

A befektetési alapokat érintő módosítások

2001-ben az Európai Unió két új irányelvvel módosította az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokról szóló 85/611/EGK számú irányelvet. A 2001/107/EK számú irányelv a befektetési alapkezelők engedélyezésére és működésére, valamint a befektetők tájékoztatására vonatkozóan állapít meg új szabályokat annak érdekében, hogy az alapkezelők valamennyi tagállamban egységes feltételekkel végezhessék tevékenységüket. A módosítás külön cím alatt határozza meg az európai befektetési alapot kezelő alapkezelőre vonatkozó, az irányelvvel való harmonizációt biztosító kiegészítő követelményeket. Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelők így európai útlevéllel rendelkezhetnek az Unióban Magyarország csatlakozása után. A már működő alapkezelőknek csak abban az esetben kell alkalmazniuk az új előírások többségét, ha európai befektetési alapot kívánnak létrehozni.

A 2001/108/EK irányelv új és részletesebb befektetési szabályokat vezet be és kibővíti a befektetési lehetőségeket. Az európai befektetési alap olyan Magyarországon létrehozott befektetési alap, amelynek szabályozása megfelel az EU irányelveiben foglalt előírásoknak, ezért csatlakozásunk után befektetési jegye az EU valamennyi tagállamában szabadon forgalmazható. A módosítások többsége csak az európai befektetési alap speciális szabályait érinti.

Amennyiben az alapkezelő nem kezdi meg tevékenységét - a 2001/107/EK irányelvvel összhangban - a korábbi 6 hónap helyett12 hónap eltelte esetén vonja vissza a Felügyelet az engedélyt.
A módosítás kiegészíti a befektetési alapkezelőkre vonatkozó követelményeket az Európai Unió szabályozásával összhangban. E követelményeket azonban jellegükre és fontosságukra tekintettel nem csak az európai befektetési alapot kezelő alapkezelőnek, hanem minden alapkezelőnek teljesítenie kell. Ilyen előírás például, hogy az alapkezelő vezetését legalább két vezető állású személynek kell ellátnia.
Szigorodtak a befektetési alapkezelő tevékenységi engedélyének kiadására vonatkozó feltételek is. A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a befektetési alapkezelő és más személy között fennálló szoros kapcsolat, továbbá a befektetési alapkezelővel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országban alkalmazott jogszabályok akadályozzák a befektetési alapkezelő feletti hatékony hatósági felügyelet gyakorlását. Az e bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzéséhez szükséges információkat a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátani.

Egyéb módosítások

- Jelentős ügyfélvédelmi módosítás, hogy a könyvvizsgáló köteles tájékoztatni a Felügyeletet arról, ha a befektetési vállalkozással ellenőrző befolyás miatt szoros kapcsolatban álló vállalkozásnál a befektetési vállalkozás prudenciális helyzetét veszélyeztető tényeket állapít meg.

- A módosítás meghatározza, hogy a Felügyelet által a befektetési szolgáltatótól, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a Befektető-védelmi Alap (BEVA) tagjaként működő alapkezelőtől és árutőzsdei szolgáltatótól a Tpt. alapján beszedett bírságok 80 százalékát kell az BEVA-nak befizetni. Hangsúlyozandó azonban, hogy a bírságösszegek fennmaradó része sem képezi a Felügyelet bevételét, azokat a Felügyelet csak az egyéb szabályok szerint meghatározott célokra fordíthatja.

- A BEVA által biztosított kártalanítási összeghatár a módosítás szerint már 2005. január 1-jétől kettőmillió forintra emelkedik a jelenlegi egymillió forintról. A kártalanítási összeghatár megállapításánál a felszámolási eljárás kezdő napját kell figyelembe venni. Változatlan szabály, hogy a BEVA által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.

- Szintén ügyfélvédelmi rendelkezés, hogy a portfóliókezelési szerződés kötelező tartalmi elemévé vált annak pontos megjelölése, hogy az ügyfél milyen vagyont adott át portfóliókezelésre.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Tagsági jogviszony, kedvezményezett

Problémát jelentett a korábbi években, hogy kizárólag nyugdíjpénztár esetében volt mód kedvezményezett jelölésére. Az egységes szabályozás eredményeként most már a nyugdíjpénztárak mellett az egészség- és önsegélyező pénztárak tagjai is jelölhetnek kedvezményezettet.
Az új szabályozás meghatározza a kedvezményezett jelölésére vonatkozó formai követelményeket is.

Gondot jelentett korábban a nem fizető tagok problematikája. Január 1-től az önkéntes pénztárak alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a tagsági jogviszony az első havi tagdíj befizetésével jön létre. Ennek elmulasztása esetén a befizetés pótlására előírt póthatáridő elmulasztása esetén a belépni kívánó személy adatai a nyilvántartásból kivezethetők.

Szervezet, titoktartás

Az igazgatótanács működését megkönnyítendő az új szabályozás lehetővé teszi az ülésen kívüli döntéshozatalt is. Januártól lehetőség van a döntéshozatalra, telefonon, távbeszélő, telexen, vagy elektronikus levélben, abban az esetben, ha a tagok legalább fele az alapszabályban meghatározott időtartamon, de legfeljebb 8 napon belül szavazatát írásban is eljuttatja a pénztár székhelyére.

A pénztár ügyvezetője az igazgatótanács kijelölt tagjával együtt is jogosult a képviseletre.

Eddig vegyes pénztár csak úgy jöhetett létre, ha az önkéntes pénztár közgyűlése, mint alapító kétharmados többséggel úgy döntött, hogy a törvényben meghatározott magánnyugdíjpénztári feladatokat is ellát.
A jövőben lehetséges lesz az önkéntes nyugdíjpénztárak és a magánnyugdíjpénztárak számára, hogy egy jogi személlyé egyesülve vegyes pénztárrá váljanak (ágazatok vegyes pénztárrá válása), illetve, hogy vegyes pénztárak ágazatai önálló önkéntes nyugdíjpénztárrá, illetve magánnyugdíjpénztárrá váljanak (ágazatok szétválása).

A titoktartásra vonatkozó szabályok rögzítették, hogy a pénztár kizárólag a pénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet adatot (vagyis azt egyéb célra nem használhatja fel pl. marketing), továbbá, hogy a gazdálkodás nyilvántartását végző szolgáltatóval szemben a pénztártitok és az üzleti titok megtartása nem áll fenn.

Vagyonkezelés

Mind az önkéntes nyugdíjpénztárak, mind a magánnyugdíjpénztárak vagyonát a devizamegfeleltetési szabályoknak megfelelően kell befektetni. A jogszabály rögzíti, hogy a felhalmozási és a szolgáltatási időszakban milyen pénznemben fennállónak kell tekinteni a pénztárral szembeni követeléseket. A vagyon legfeljebb 30 százaléka fektethető attól eltérő pénznemben fennálló eszközbe, mint amilyenben a tagi követelés fennáll.

Az ingatlanbefektetések biztonságának megteremtése érdekében törvénymódosítás volt indokolt. Erre tekintettel valamennyi pénztár esetében a korábbinál jóval részletesebb szabályozás került bevezetésre az ingatlanbefektetésekre. A limitfigyelés teljeskörűsége érdekében a letétkezelő ellenjegyzése szükséges az adásvételi szerződésekhez. Az ingatlanokra teljeskörű vagyonbiztosítást kell kötni. A szabályozás rögzíti, hogy a hasznosítás kizárólag az ingatlan bérbeadása, továbbértékesítése, valamint fejlesztése útján történhet, ezzel egyidejűleg - a zárt gazdálkodás elvével összhangban - kizárja a pénztár befektetési kockázaton túlmenő egyéb kockázatvállalását. Az ingatlanokra vonatkozóan a befektetési döntések meghozatala nem tartozik a befektetési üzletmenet kihelyezése körébe, azt a pénztár csak saját maga végezheti. A rendelet szerint a pénztár köteles előre hasznosítási tervet készíteni, illetve az ingatlanbefektetésekről a pénztár közgyűlésének külön is beszámolni, és köteles a felügyeleti nyilvántartásban szereplő, független értékbecslőt alkalmazni abban az esetben, ha portfóliója ingatlant is tartalmaz.

Panaszok kezelése, felügyeleti ellenőrzés

A panaszügyek kezelése alapvetően a pénztárak feladata, ezért a Felügyelet a hozzá beérkezett panaszügyeket a pénztárhoz kivizsgálás végett továbbítja. A pénztár azt 30 napon belül köteles kivizsgálni és erről az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni. A felügyelet jogosult intézkedések megtételére, ha a jogszabályi előírásoktól, vagy a szabályzatoktól való eltérést tapasztal.

Az új szabályozás a korábbinál lényegesen részletesebben szabályozza a felügyeleti ellenőrzés szabályait. Az ellenőrzések rendszerét az átfogó ellenőrzések, a cél- és a témavizsgálatok adják.
A törvénybe rögzítésre kerültek az ellenőrzési eljárás garanciális szabályai is. Így a Felügyelet megfelelő időben előre értesíti a pénztárat az ellenőrzésről. Az ellenőrzés nem tarthat tovább 6 hónapnál. A Felügyelet az ellenőrzés lezárását követő 60 napon belül a megállapításait a pénztárnak megküldi, amely az abban foglaltakra 15 napon belül észrevételeket tehet.

Kizárólag a magánnyugdíjpénztárakat érintő változás

A TB-be való visszalépés részletesebb szabályozása volt indokolt a rokkanttá váló pénztártagok esetében.
Megrokkant személy esetében a tag kérésére a pénztár köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a tagot a várható járadék összegéről. Ez az információ segít a megrokkant tag döntésében, hogy átutaltassa-e megtakarítását a TB részére, vagy pedig érdemesebb a pénztártól szolgáltatást igénybe vennie. A TB-be való visszalépésről a megrokkant pénztártag legkésőbb az elsőfokú határozat elleni jogorvoslatra nyitva álló határidő végéig dönthet.

Egészség- és önsegélyező pénztárakra vonatkozó változások

A Kormány 2003. augusztus 26-ai ülésén fogadta el az egészségpénztári rendszer továbbfejlesztéséről szóló koncepciót. A törvény tartalmazza az önkéntes önsegélyező- és egészségpénztári szabályok ehhez kapcsolódó módosítását. A változtatások legfőbb célja az öngondoskodás, a hosszabb időszakra történő, prevenciós jellegű megtakarítás ösztönzése. Ennek során elfogadásra került a kötelező szolidaritási rész eltörlése, illetve az egyéni egészségszámla intézményének a bevezetése. Másrészről a törvény tartalmazza azt a módosítást, amelyben felhatalmazást kapott a Kormány arra, hogy a pénztárak által nyújtandó szolgáltatásokat, igénybevételük módját rendeletben határozza meg.

Világosan meghatározza a törvény az egészségpénztári szolgáltató fogalmát, amely szerint ez magában foglalja egyrészt az egészségügyről szóló törvényben definiált egészségügyi szolgáltatót (pl. fogorvos), másrészt pedig az ezen kívüli olyan személyeket, akik egészségpénztári szolgáltatást nyújtanak (pl. teniszpálya bérbeadója). Az egészségpénztári szolgáltatókra a Felügyelet hatásköre továbbra sem terjed ki.
Új lehetőség viszont, hogy az egészségpénztárak kiszervezhetik a szolgáltatásszervezési tevékenységet. A szolgáltatásszervező szolgáltatónak minősül, rá kiterjed a Felügyelet hatásköre és a vele kötött szerződést is be kell küldeni a Felügyelet részére. A pénztár másik pénztár részére is végezhet szolgáltatás szervezést a kiegészítő vállalkozási tevékenysége keretében.

Az önsegélyező pénztárak esetében a szolidáris finanszírozás a jövőben csak lehetőség, így a pénztár határozhatja meg, hogy a szolgáltatásaihoz igazodóan alkalmazza-e a szolidáris finanszírozást vagy sem. A szolidáris finanszírozás lehetséges a tagok egyes csoportjaira is, és nem csak a tagság egészére.

Egészségpénztárak esetében főszabályként megszűnik a szolidáris finanszírozás. Átmeneti szabályként lehetőség van arra, hogy a pénztár szolidárisan finanszírozzon szolgáltatásokat addig, amíg arra a 2003. december 31-éig az egyéni számlákra jóváírt összeg fedezetet nyújt. Az önsegélyező feladat körében ellátott szolgáltatások közül a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása akkor nyújtható szolidáris alapon, ha a pénztár ezt a 2003. december 31-én hatályos alapszabálya szerint is így nyújtotta. A hátramaradottak támogatását, illetve a betegség miatti keresőképtelenség esetére a kieső jövedelem pótlását az egészségpénztárak megkötés nélkül finanszírozhatják szolidáris alapon is.

Egyéni számla

A pénztárak esetében már korábban is felmerült annak igénye, hogy a kötelező szolidaritási rész eltörlése nagyobb teret nyitna az egészségügyi célú megtakarítások területén. A módosítás célja, hogy az egészségügyi és önsegélyező célú megtakarítások felhasználása során bővüljenek a finanszírozási lehetőségek, ezzel is elősegítve az ilyen jellegű megtakarítási hajlandóság növekedését.

Pénztári szolgáltatások

A pénztárak által nyújtható szolgáltatások esetében már korábban is felmerült az igény arra, hogy a törvény általános és meglehetősen szűkszavú meghatározására vonatkozóan alacsonyabb szintű jogszabályok tartalmazzák a részletes definíciókat, illetve eljárási szabályokat.
Az egyértelmű és világos szabályozás megteremtése egyúttal lehetőséget teremtett arra, hogy az egészségcélú megtakarítás és szolgáltatás hangsúlyosabb szerepet kapjon. Ennek megfelelően a rendelet már a definíciók szintjén kizárja azokat a szolgáltatásokat, amelyek nem vagy csak nagyon kis részben szolgálják a kormányzati elképzelésekben megfogalmazott egészségügyi és önsegélyező célokat, másrészről a már meglévő szolgáltatások esetében is erősítse azok egészségügyi jellegét, különös hangsúlyt fektetve a prevenciós szolgáltatásokra. Ezen feladatok megvalósítása során a jogalkotó figyelembe vette a már kialakult szolgáltatási struktúrákat, figyelemmel volt arra, hogy az egészségpénztárak többsége szolgáltatásait valóban azoknak a céloknak megfelelően használta fel, amelyek a pénztárak létrehozásának jogi lehetőségét motiválta. Így lényeges beavatkozásra nem volt szükség a szolgáltatások részletes meghatározása során, és a jogalkotó elsősorban a szűkszavú törvényi definíciókat tényleges tartalommal kitöltő PSZÁF ajánlásból, valamint az ajánlás alapján kialakult gyakorlatból indult ki.

A módosítások legfontosabb hozadéka tehát kettős: egyrészről jogi kereteket kaptak a korábban csak ajánlás formájában létező szabályok, másrészt megerősítésre kerültek a pénztárak prevenciós szolgáltatási struktúrái az ilyen jellegű kifizetések ösztönzésével. Az igénybevételi szabályok során erősödött az orvosi indikáció szerepe, amelyet a PSZÁF ajánlása tartalmazott, azonban tekintettel arra, hogy az ajánlás jogszabályi erővel nem rendelkezett, így nem volt lehetőség a számonkérésre. A jogalkotó az egészségpénztárak esetében a szolgáltatások jelentős részének finanszírozását orvosi javaslathoz kötötte.

HR BLOGGER
legacykft  |  2021.05.14 18:55
Az utóbbi években nagyon keresetté és trendivé vált Agile Coach-nak lenni. Az álláshirdetések tele v...
hrbonbon  |  2021.05.14 18:06
Article written by Zineb Krafess, Researcher AIMS International  Morocco In 2020, recruitment has...
perfekt  |  2021.05.13 10:30
A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló, többször módosítot...
vezetoi-coaching  |  2021.05.12 15:36
Duolingo „használati utasítás” (blogokból szedtem össze, de alapvetően a saját gyakorlati tapasztala...
hrdoktor  |  2021.05.10 06:35
A munkahelyi egészségvédelem részeként az elhízás megelőzésével is foglalkoznunk kell. [...] Bőve...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 16. vasárnap
Mózes, Botond
19. hét
Május 16.
A fény világnapja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?