ECOSTAT: javuló konjunktúra várakozások

Az ECOSTAT felmérésében 2004. februárjában a kis- és középvállalatok konjunktúra-indexe 47,5 százalék, tendenciája tavaly augusztustól mérsékelten emelkedik.
A kis- és középvállalatok üzleti bizalma 2004 első félévére erősödött, a hazai vállalkozások a következő hónapokban javuló működési feltételekkel számolnak. A cégek mérsékelt optimizmusában az ország javuló reálgazdasági folyamatai mellett a külgazdaság élénkülése játszik szerepet
A múlt év közepe óta a magyar gazdaságban az élénkülés jelei érzékelhetők. Bár az egyensúlyi mutatók a vártnál kedvezőtlenebbek, a több hónapja javuló beruházási és kiviteli adatok, az ipari termelés dinamikus növekedése konjunktura javulásra utalnak.

A kormányzat egyensúlyjavítás melletti elkötelezettsége a 2004. évi költségvetés irányelveiben és összeállításában megfogalmazásra került. A várakozásokat meghaladó államháztartási deficit azonban fokozott költségvetési szigor bevezetését teszi szükségessé. A napjainkban meghírdetett takarékossági csomag célja a béremelkedések és a lakossági fogyasztás mederben tartása, az állam működési kiadásainak leszorítása.

I. A gazdasági kilátások általános megítélése javul

A hazai kis- és középvállalati szektor fél éves gazdasági várakozásaiban a korábbi hónapokénál nagyobb optimizmus érezhető. A gazdasági feltételek kedvezőbb megítélésében nem annyira az ország uniós csatlakozásának rövidtávú pozitív hatása, mint a reálfolyamatok tartós javulásába vetett bizalom játszik szerepet. Az előrejelzésekből kiszűrhető ugyanakkor, hogy a januártól bevezetett adóváltozások a vállalkozások széles körét hátrányosan érinti.

· A következő félévben nemzetgazdasági szinten kismértékű javulásban a vállalatok egyharmada, jelentős javulásban 3 százalékuk bízakodik. Az ország helyzetének romlásával 39 százalékuk számol. Az előrejelzések megoszlása valamivel kedvezőbb a januárinál.
· Saját vállalkozásuk rövid távú fejlődési kilátásait javulónak ítéli a cégek mintegy egyharmada. Romló feltételekkel a januári előrejelzésnél szélesebb kör, 38 százalék számol.
· Vállalkozásuk tevékenységének bővítésére a következő fél évben a korábbinál valamivel szélesebb kör (42%) lát lehetőséget. A legkedvezőbb októberi felmérési eredményhez (44%) közelítő adat a hazai gazdaság fennmaradó élénkülését vetíti előre.
· Februárban a piaci pozícióit fél éven belül megrendítő verseny kialakulásától a vállalkozásoknak 38 százaléka tart új, erős versenytárs megjelenését 42 százalékuk valószínűsíti.
· A beszállítói tevékenység folytatásában bizakodó kis- és középvállalatok aránya emelkedett, eléri a 29 százalékot

II. A termelési feltételek lassan javulnak

A hazai vállalkozások szerint a termelési feltételek kismértékű javulása alapvetően a külső piacok bővülő keresletével áll összefüggésben. A belföldi értékesítés lehetősége a fizetőképes kereslet mérsékelt bővülése miatt korlátozottabb lesz a korábbinál. A reálfolyamatok tartós élénkülését biztosítja a vállalkozások magas rendelésállománya, a belföldi rendelések csökkenő állományát növekvő exportrendelések kompenzálják.

· 2004 első két hónapjában a vállalatok kritikusabban nyilatkoznak a gazdasági környezetben erősödő bizonytalanságról. A termeléskorlátozó tényezők között hangsúlyosabban megjelölt éleződő piaci verseny az uniós csatlakozással összefüggésben került előtérbe. A fejlődést akadályozó tényezők sorában első helyen áll az elégtelen belföldi kereslet. Összességében kedvező a munkaerőpiac megítélése, bár január óta majdnem kétszeresére (14%-ra) növekedett a kvalifikált munkavállalók nagyobb jelenlétét igénylők aránya.
· A cégek 64 százaléka saját előállítású készleteinek stabilizálására, 21 százalékuk növelésére törekszik. A vásárolt készletek változásáról szóló prognózis megegyezik a januárival. E szerint szinten maradást feltételez a vállalatok 59 százaléka, készletnövekedést 25 százalékuk prognosztizál.
· A belföldi értékesítési lehetőségek fél éven belüli fennmaradását a hazai cégek kevesebb mint egyharmada vélelmezi. A hazai piac szűkülését kiugróan magas arányban (41%) jelezték a vállalatok.
· Februárban a kis- és középvállalatok nagyobb hányadának (24%) véleménye szerint a külföldi piacokra irányuló kivitel lehetősége javulni fog. A cégek 69 százaléka a jelenlegi külpiaci pozíciói fennmaradásában bizakodik.

III. A likvidítás érdemben nem változik

A feszültségektől nem mentes jelenlegi gazdasági viszonyok között a közelmúltban kiemelt témaként szerepelt egy hatékonyabb, áttekinthetőbb adórendszer megalkotása. A magyar gazdaság versenyképességének javítása kizárólag megszorításokkal és elvonásokkal nem érhető el, a kedvezőbb versenyhelyzet megteremtéséhez az állami elvonások csökkentése és a strukturális reformok mielőbbi előkészítése szükséges.

· 2004 első félévében a KKV szektor 53 százalékának likviditási helyzete nem fog megváltozni. Javuló pénzügyi helyzettel a cégek 19 százaléka számol.
· Átmeneti tőkehiánya enyhítése céljából a legtöbb vállalkozás fejlesztéseinek megvalósítását halasztaná el, illetve termelését fogná vissza.

IV. Emelkedő a beruházási hajlandóság tendenciája

2003 utolsó harmadában a beruházási célú import növekedett, a gazdálkodó szféra fejlesztési elkötelezettsége erősödött. A külgazdasági élénkülés hatására várhatóan az állóeszköz felhalmozás növekedési üteme idén már jóval meghaladja a GDP éves növekedését.

· Februárban a KKV szektor beruházási szándéka kismértékben javult (48%), ennél erősebb elkötelezettséget legutóbb májusban jeleztek a vállalatok. A fejlesztéshez hitelfelvételt fontolgató cégek aránya 53 százalék, a januárinál kedvezőbb.
· A vállalkozások fejlesztési ambícióit akadályozó tényezők között folyamatosan első helyen szerepel az elégtelen belföldi kereslet. A jövőt illető bizonytalanság stabilan a cégek mintegy harmadánál jelent kockázati tényezőt.
· A hazai vállalatok felének megítélése szerint a következő fél évben kapacitásaik kihasználtsága megfelelő marad. Jelentős arányú felesleges kapacitás a cégek 4 százalékánál, kismértékű felesleg 41 százalékuknál valószínűsíthető.

V. Mértéktartó inflációs előrejelzés

2004 januárjában 6,6 százalékos volt az infláció, meghaladta az elemzői várakozásokat. Az év elején bevezetett áfa és adóemeléssel indokolható drágulás erőteljesebben jelentkezett a gyógyszerek, egyes élelmiszerek és közüzemi szolgáltatások fogyasztói árának változásában.

· Februárban a KKV szektor 0,2 százalékponttal lefelé korrigálta korábbi éves inflációs prognózisát. Így véleményük szerint 2004-ben az éves átlagos pénzromlás mértéke 6,9 százalék lehet.
· A decemberi 12 havi inflációs előrejelzésük a januári értéknél (6,8%) magasabb, 7,0 százalék.
A KKV szektor 2004. évi saját hatáskörű áremelési szándékainak átlaga 4,4 százalék, ez megegyezik a januárival. Ezen belül értékesítési árainak változatlanságával a vállalatok egyötöde számol.

Az ECOSTAT "TOP-100 konjunktúra index" tendenciája javuló, februári értéke 51 százalék. A mutató a forint elleni novemberi spekulációs támadás miatt decemberben irreálisan lecsökkent, majd januárban visszaállt a korábbi szintre. Az index fél éve érzékelhető javulásából a hazai konjunktúra folyamatos, bár feszültségektől nem mentes kibontakozására számítunk.

2004 első hónapjaiban a világgazdasági élénkülés, globális növekedés kilátásai jobbak, mint egy évvel korábban. A világkereskedelem élénkülése jótékony hatást gyakorol az Európai Unió vezető gazdaságaira is, amelyek idei teljesítménye az export lehetőségek bővülése, az élénkülő beruházások és az emelkedő lakossági fogyasztás mellett várhatóan növekszik.

A globális gazdasági élénkülés a magyar gazdaságban 2003 második félévében kezdte éreztetni kedvező hatását, a reálszféra javította teljesítményét. E kedvező tendencia 2004-ben folytatódik, a külgazdasági környezet élénkülése pozitívan hat az egyensúlyi problémák mérséklődésére. A gazdasági növekedést a keresleti tényezők erősödése, a vállalati beruházások dinamikusabb bővülése és az exporttevékenység élénkülése támogatja. Az ECOSTAT előrejelzése szerint idén a GDP növekedése az egyensúlyi mutatók lassú javulása mellett elérheti a 3,2 százalékot.

I. A gazdasági környezet vállalati megítélése kedvező

A nagyvállalati kör gazdasági várakozásai 2004 első két hónapjában derűlátóbbak. A világgazdasághoz sok szállal kötődő szektor mind az ország, mind saját vállalkozása esélyeit kedvezőbbnek értékeli. A mérsékelten erősödő optimizmus hátterében a külpiaci kereslet élénkülése és az Európai Unió bővítése áll. A nagyvállalati körben az üzleti bizalom javulásának előfeltétele az államháztartás korrekciója, az adó- és költségvetési reformok megkezdése, a pénz- és tőkepiac stabilizálása.

· A TOP-100 nagyvállalati kör az ország gazdasági kilátásait a januárinál valamivel kedvezőbbnek ítéli. A javulásban bizakodó cégek aránya (36%) érdemben nem változott, a romló feltételekkel számoló cégek részesedése 7 százalékponttal csökkent, 28%.
· A cégek saját gazdálkodásuk eredményességét a januári előrejelzéshez hasonlóan értékelik. Javuló lehetőségeket feltételez több mint egyharmaduk, rosszabbodó kilátástól tart egynegyedük.
· Februárban a termelésnövelést jelző cégek aránya 57 százalékról 50 százalékra csökkent, ezen belül 42 százalékuk 5 százalék alatti teljesítmény-bővülést jelzett.
· A következő hat hónapban a nagyvállalatok 65 százaléka saját előállítású készletei szinten tartását tervezi. Az értékesítési lehetőségek javulásával készletnövekedést a cégek egyötöde tervez, kismértékű készletcsökkenéssel 16 százalékuk számol.
· A rendelésállomány növekedésével összefüggésben az alapanyagok és félkész termékek készletprognózisa némileg módosult. A vállalatok szűkebb köre (45%) tervez szinten tartást, többségük erőteljesebb készletmozgást feltételez. Készletszintje emelkedését 26; csökkenését 29 százalékuk jelezte.

II. A termelési feltételek mérsékelten javulnak

Magyarországon 2004 első felében reálisan várható, hogy a lassan oldódó egyensúlyi problémák mellett a meghatározó nemzetgazdasági ágazatok teljesítménye javulni fog. Pozitívan értékelhető, hogy 2003-ban éves szinten nőtt a tőkebeáramlás mértéke, a profitkivitel az előző évinél kisebb volt. 2004-ben az exportpiacok bővülésétől, valamint a mérséklődő fogyasztási cikk importtól a külkereskedelmi egyenleg némi javulása várható, a beruházási célú import ugyanis emelkedik.