Élénkülőben az autóipari aktivitás Magyarországon - mi a különbség a tőzsdei cégeinkkel szemben?

Új autóipari beruházások:

1., megfontolás alatt: AUDI
A Volkswagen Csoporthoz tartozó Audi tegnap jelentette be, hogy Közép-Európában szerszámgyárat kíván létesíteni. A győri leánycég már megkezdte a lobbizást a beruházás elnyeréséért. Az esélyeket igen jónak ítélhetik Győrben, hiszen a társaság már területet (150 ezer nm a meglévő 780 ezer mellé) is vásárolt a beruházáshoz.
Az Audi Hungaria tavaly 3.7 mrd mrd EUR bevételt ért el (+4.7%) 314 m EUR nyereség mellett (+2%). Győrben tavaly 20 ezer Audi TT Coupe, 11 ezer Roadster és 1600 S3-as készült. A magyarországi leánycég az alapítása óta 1.8 mrd EUR befektetést hajtott végre.

2., Haldex

Szentlőrinckátán 5 millió eurós beruházással hidraulikus fékeket és egyéb berendezéseket gyártó üzemet hoznak létre. A beruházás része a Gripen ellentételezési programnak - értesült a VG. A 110 alkalmazottat foglalkoztató üzem teljes termelésre exportra megy majd. A Svéd Haldex csoport konszolidált árbevétele tavaly 6 mrd svéd korona volt, melyhez 70 m korona adózott eredmény párosult.

3., Hirtenberger

Az osztrák autóalkatrész gyártó Hirtenberger 500 m Ft-os beruházással egy 70 főt foglalkoztató új üzemet kíván létesíteni Pápán. Az üzem elsősorban biztonságtechnikai kiegészítőket (biztonsági övekhez és légzsákokhoz precíziós technikai alkatrészek) fog gyártani személygépkocsikba. Az új üzem 2005-ben kezdheti meg a termelést.
A Hirtenberger Csoport éves forgalma 70 m EUR.

Mi a fő különbség a hazai tőzsdei cégek és "prosperáló szektortársak" között?

Az autóipar évek óta a világ minden pontján komoly nehézségekkel küzd. Az iparág átlagos üzemi eredményszintje (ha beszélhetünk ilyenről) gazdasági boom idején 6-8% között mozog. A recessziós környezetben a legtöbb szereplő sikeres hatékonyságnöveléssel 2-3%-os üzemi eredményszinttel működik, melyhez 1-2%-os adózott eredményszint párosul. Aranykorról tehát nem beszélhetünk a sikeres szereplők esetén sem, bár helyzetük több mint irigylésre méltó a tőzsdén jegyzett magyar gépipari szereplőkhöz viszonyítva.

A legfőbb különbség a hazánkban fejlesztő külföldi gyártók és a magyar tőzsdei cégek között a dollár kitettség. A külföldi társaságok leányvállalatai elsősorban euró relációban értékesítenek, míg az elmúlt években átlagosan 9-14% között gyengülő dollár az említett igen szűk marginokat a negatív tartományba lökték. A hatékonyságnövelés esetükben kevés volt.