A kis- és középvállalkozások, illetve az önkormányzatok döntő hányada még mindig információhiánnyal küzd a csatlakozást érintő kérdésekben, többségük nem rendelkezik olyan közép- és hosszútávú fejlesztési tervvel, amely támogatási igény formájában jelentkezhetne a közeljövőben - derült ki a PricewaterhouseCoopers 16 megyeszékhelyet érintő EU-Roadshowja alapán, amelyen több mint 1,500 vállalat és közel 500 polgármester, önkormányzati tisztviselő vett részt. "A PwC a világ és Magyarország vezető tanácsadójaként kötelességének érzi, hogy az EU-felkészülést a lehető legszélesebb körben támogassa. Szolgáltatásaink a nagyvállalatoknak szóló EU Map átvilágításoktól a kisvállalkozásoknak és önkormányzatoknak tartott ingyenes előadásokig a termékek széles skáláját ölelik fel" - adott tájékoztatást Erdős Gabriella, a PwC vezető adójogi partnere. Számtalan olyan gyakorlati kérdés van, amelyet a jogalkotóknak és a vállalakozásoknak is tisztáznia kell április 30-ig. Ezek a számviteli nyilvántartási rendszertől (például ÁFA) a vámszabad területekig olyan banális problémákig terjednek, mint a határnál történő sorban állás kérdése a csatlakozás éjjelén. A támogatások szinte teljes körű kihasználására épülő ír példa mindenképpen követendő, de az első években a dinamikusan fejlődő szigetország is jelentős problémákkal nézett szembe. A jogharmonizáció a Csatlakozási Szerződés életbe lépésével zárul, tehát ettől az időponttól kezdve Magyarország vállalja azt, hogy jogrendszere a közösségi joggal teljes mértékben összhangban áll.
Jelenleg három, a vállalkozások jövedelemadózásával kapcsolatos irányelv van az Európai Unióban, és a közeljövőben sem várhatóak újabbak.
Az anya-leányvállalati irányelv fő célja, hogy megszüntesse az osztalékra kivetett forrásadókat, illetve megakadályozza a kapott osztalékok kettős adózását: az anyavállalatnak kifizetett osztalékot nem terheli osztalékadó, a kapott osztalékot nem terheli társasági adó.
Az átalakulási irányelv a vállalatok adómentes összeolvadását, szétválását kívánja elősegíteni: az üzletágátadás, a részvénycsere csak akkor eredményezhet adókötelezettséget, ha az ügylet során felértékelés történik vagy ha 10%-nál több pénzeszköz cserél gazdát.
A kamat-jogdíj irányelv célja a forrásadóztatás megszüntetésével a kettős adózás, az adminisztratív terhek és cash-flow problémák lehetőségének a csökkentése. A kapcsolt vállalkozásnak fizetett kamatot, jogdíjat nem terheli majd forrásadó, a kapott kamat, jogdíj adóköteles marad.
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








