15 °C Budapest

Az IMF óv a korai kamatcsökkentéstől, nem tartható a 4.6%-os deficit

Pénzcentrum
2004. február 3. 13:00

Az államháztartási hiány csökkentésének szükségessége az IMF magyar országértékelésének egyik legfontosabb üzenete. Az IMF szerint a deficit a pénzügyminisztériumi 4.6%-os becsléssel szemben 5.3% lehet további intézkedések nélkül (az IMF már számol a 120 mrd-os csomaggal). A deficit csökkentésének a kiadások lefaragásában kellene megtestesülni. A Valutaalap szerint a hazai kamatszint igen magas, ugyanakkor a szervezet óv a korai kamatcsökkentés hibájától. A szervezet szerint biztosítani kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének függetlenségét. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Pénzügyminisztérium értekelését is, mely megítélésünk szerint az értékelés túlzottan "optimista", néha félrevezető értelmezését tartalmazza (ld. a lenti link).




Az országértékelés méltatja az elmúlt évtized során elért eredményeket, ugyankkor felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt években számos kedvezőtlen folyamat indult. A jelentős bérnövekedés és a forint felértékelődése miatt a magyar gazdaság külső versenyképessége romlott . A gyors bérnövekedés miatt a fogyasztás elszaladt, a fenntarthatatlan lakástámogatási rendszer a háztartások nettó pénzügyi megtakarításait jelentősen visszavetette. A belső felhasználás jelentős növekedésének hatására a folyó mérleg hiánya számottevően emelkedett, a külföldi forrásbevonás és eladósodottság jelentősen nőtt.

A romló tendenciák ellenére az IMF viszonylag optimistán látja a jövőt . A legutóbbi makroadatok már a beruházások és az export növekedéséről tanúskodnak, a magyar gazdaság egy gyors növekedési periódus előtt áll.



A növekedési kilátásokat beárnyékolják az említett egyensúlytalansági problémák és a gazdaságpolitikai hitelesség elvesztése . Az államháztartás hiánya tavaly a GDP 5.6%-ra rúgott, a folyó mérleg deficitje meghaladta a 6%-ot. A külső forrásbevonás jellemzően adóssággeneráló tőke formájában történt, emiatt az érzékenység illetve a potenciális sérülékenység az árfolyam és kamatszint változására növekedett. Ez felveti annak a kockázatát, hogy a magyar gazdaságot az ún. átgyűrűző hatásokon keresztül is (contagion) negatív sokkok érjék (pl. a nem fejlett piacoktól elvárt hozamprémium általánosan növekszik).

A gazdaságpolitika hitelességének elvesztése több tényezőhöz kapcsolódik : olyan árfolyamcélok hajszolása, melyek a gazdaságpolitika egyéb területeivel nem konzisztensek, a gazdaságpolitika egyes területeiről a döntéshozók egymásnak ellentmondó bejelentéseket tettek, olyan célok és becslések, melyek nem teljesültek.

Az IMF szerint elengedhetetlen a gazdaságpolitikai hitelesség visszaállítása ahhoz, hogy a pénzügyi piacok illetve a gazdaság stabilizálódjon . A piaci fluktuációk jellemzően az euró bevezetéséhez (a várható időpont piaci becslésének változásához), az ehhez szükséges nominális konvergencia alakulásához kapcsolódnak. A hitelesség visszaállítása azt kívánja, hogy a piacot meggyőző fiskális és dezinflációs politika kerüljön kidolgozásra, melynek végállomása az euró bevezetése egy reális céldátummal. Egy ilyen céldátum képes a piaci szereplőket orientálni, és csökkentheti a kívánatos dezinfláció megvalósítása során esetlegesen fellépő kibocsátási veszteséget. Hogy ez az áldozat minél kisebb legyen, ahhoz politikai illetve nemzeti megegyezés szükséges.

Az IMF szerint a hitelesség javításában a kezdeményező szerepet mindenképpen a fiskális politikának kell játszani a deficit csökkentésén keresztül. Az alacsonyabb hiány hatására csökkenhet a magyar adósságpapíroktól elvárt prémium, illetve az irányadó kamatszint is mérséklődhet. Az IMF ugyanakkor figyelmeztet, hogy a túlzottan korai kamatcsökkentést el kell kerülni . Mindenképpen meg kell várni, míg a bizalom ismét erősödik, különben a kamatcsökkentésnek a szándékolttal ellentétes hatásai lehetnek: az emelkedő inflációs várakozások miatt a távolabbi lejáraton a hozamszint megemelkedik.

Az IMF szerint a fiskális politika most kialakult irányultsága megfelelő, a 4.6%-os GDP arányos idei deficitterv igen ambíciózus. A bejelentett kiadáscsökkentő lépések elősegíthetik a hiány csökkentését, de számos kockázattal kell így is számolni. A 120 mrd-os megszorítás mellett a deficit a tervezettnél akár 0.7%ponttal is magasabb lehet az alulteljesülő adóbevételek miatt. Az IMF elképzelhetőnek tartaná a kormányzati szektorban a bérek időleges befagyasztását, mely a deficitet 0.5%ponttal mérsékelheti.

A kiadások csökkentésénél a szükséges infrastrukturális és egyéb közérdeket szolgáló beruházások mellett az EU támogatásokkal kapcsolatos saját források biztosítása az, ahol nehéz elvonásokat megvalósítani. Emiatt a lefaragások elsősorban a folyó kiadásoknál kell hogy jelentkezzenek : állami foglalkoztatottak, nyugdíjak, szociális kiadások, támogatások, oktatás és egészségügy. Megtakarítás ezeken a területeken gyorsan nem várható, ezért a szükséges, hogy a kezdeti lépések minél előbb megtörténjenek. Ez összevág az OECD elmúlt napokban tett megállapításával is. Az IMF szerint növelni kell a foglalkoztatási rátát , melynek egyik eszköze az élőmunkát terhelő adók és járulékok mérséklése. A foglalkoztatás növelése a potenciális kibocsátás mértékét is fokozza, emellett a költségvetésre nehezedő finanszírozási terheket is csökkenti középtávon.

A Valutaalap ismét felvetette azt a lehetőséget, hogy a költségvetési szigor, illetve következetesség érdekében középtávon határozzanak meg plafonokat bizonyos kiadási előirányzatokra , melyeket nem lehet túllépni. Ezeket egy három éves gördülő rendszerű finanszírozási tervbe lehetne beépíteni.



A monetáris politika mozgástere viszonylag szűk a mostani helyzetben. Amint az értékelés már korábban említette egy gyors kamatcsökkentés a várttal ellenkező hatást eredményezhetne. A korábbi 600 bp-os kamatemelés hatásai még most teljesednek ki a gazdaságra. Amit az MNB most tehet az a kivárás politikája. A fiskális hiány csökkentésével mérséklődhet a külső forrásbevonás, a folyó mérleg egyenlege javulhat, a kamatszint csökkenhet, a beruházások élénkülhetnek.

Bár 2004-ben az infláció várhatóan emelkedik, az IMF szerint a 2005-ös inflációs cél elérhető (4%). A sikeres dezinfláció érdekében a monetáris politikának törekednie kell arra, hogy lehetséges eszközeivel az árfolyamot minél stabilabban tartsa , a sűrű ingadozások mérséklődjenek. Ez az árfolyamtranszmisszió hatékonyságát javítja.

Az IMF megállapítása szerint a magyar pénzügyi rendszer stabil és egészséges . A következő időszakban a konvergenciához kapcsolódó kamatcsökkentés az, mely előidézhet egy hitelezési boomot.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének átszervezésével kapcsolatosan az IMF felhívja a figyelmet, hogy a függetlenséget továbbra is meg kell őrizni. A PSZÁF-nak lehetővé kell tenni bizonyos rendeletalkotási jogot, mely rendeletek betartása kötelező lenne. Emellett javítani kell az információcserét a PSZÁF és a Pénzügyminisztérium között.
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.05.05 08:17
Durván még egy hónapunk van a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség te...
hrdoktor  |  2021.05.03 06:38
Ha kihagyja a reggelit csökken a teljesítmény, a koncentrálóképesség, nő az esély az elhízásra és kü...
legacykft  |  2021.04.30 18:55
Van olyan ismerősöm, kollégám, aki – habár nincs rákényszerítve, mégis – rendszeresen önmaga próbál...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
kovacstunde  |  2021.04.16 17:03
  Ebben a blogbejegyzésben Kovács Tünde andragógus, munkaköri trénerrel beszélgettünk azonos szempo...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 6. csütörtök
Ivett, Frida
18. hét
Május 6.
Jelszó világnap
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?