Az IMF óv a korai kamatcsökkentéstől, nem tartható a 4.6%-os deficit

Pénzcentrum

2004. február 3. 13:00

Az államháztartási hiány csökkentésének szükségessége az IMF magyar országértékelésének egyik legfontosabb üzenete. Az IMF szerint a deficit a pénzügyminisztériumi 4.6%-os becsléssel szemben 5.3% lehet további intézkedések nélkül (az IMF már számol a 120 mrd-os csomaggal). A deficit csökkentésének a kiadások lefaragásában kellene megtestesülni. A Valutaalap szerint a hazai kamatszint igen magas, ugyanakkor a szervezet óv a korai kamatcsökkentés hibájától. A szervezet szerint biztosítani kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének függetlenségét. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Pénzügyminisztérium értekelését is, mely megítélésünk szerint az értékelés túlzottan "optimista", néha félrevezető értelmezését tartalmazza (ld. a lenti link).

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az országértékelés méltatja az elmúlt évtized során elért eredményeket, ugyankkor felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt években számos kedvezőtlen folyamat indult. A jelentős bérnövekedés és a forint felértékelődése miatt a magyar gazdaság külső versenyképessége romlott . A gyors bérnövekedés miatt a fogyasztás elszaladt, a fenntarthatatlan lakástámogatási rendszer a háztartások nettó pénzügyi megtakarításait jelentősen visszavetette. A belső felhasználás jelentős növekedésének hatására a folyó mérleg hiánya számottevően emelkedett, a külföldi forrásbevonás és eladósodottság jelentősen nőtt.

A romló tendenciák ellenére az IMF viszonylag optimistán látja a jövőt . A legutóbbi makroadatok már a beruházások és az export növekedéséről tanúskodnak, a magyar gazdaság egy gyors növekedési periódus előtt áll.

A növekedési kilátásokat beárnyékolják az említett egyensúlytalansági problémák és a gazdaságpolitikai hitelesség elvesztése . Az államháztartás hiánya tavaly a GDP 5.6%-ra rúgott, a folyó mérleg deficitje meghaladta a 6%-ot. A külső forrásbevonás jellemzően adóssággeneráló tőke formájában történt, emiatt az érzékenység illetve a potenciális sérülékenység az árfolyam és kamatszint változására növekedett. Ez felveti annak a kockázatát, hogy a magyar gazdaságot az ún. átgyűrűző hatásokon keresztül is (contagion) negatív sokkok érjék (pl. a nem fejlett piacoktól elvárt hozamprémium általánosan növekszik).

A gazdaságpolitika hitelességének elvesztése több tényezőhöz kapcsolódik : olyan árfolyamcélok hajszolása, melyek a gazdaságpolitika egyéb területeivel nem konzisztensek, a gazdaságpolitika egyes területeiről a döntéshozók egymásnak ellentmondó bejelentéseket tettek, olyan célok és becslések, melyek nem teljesültek.

Az IMF szerint elengedhetetlen a gazdaságpolitikai hitelesség visszaállítása ahhoz, hogy a pénzügyi piacok illetve a gazdaság stabilizálódjon . A piaci fluktuációk jellemzően az euró bevezetéséhez (a várható időpont piaci becslésének változásához), az ehhez szükséges nominális konvergencia alakulásához kapcsolódnak. A hitelesség visszaállítása azt kívánja, hogy a piacot meggyőző fiskális és dezinflációs politika kerüljön kidolgozásra, melynek végállomása az euró bevezetése egy reális céldátummal. Egy ilyen céldátum képes a piaci szereplőket orientálni, és csökkentheti a kívánatos dezinfláció megvalósítása során esetlegesen fellépő kibocsátási veszteséget. Hogy ez az áldozat minél kisebb legyen, ahhoz politikai illetve nemzeti megegyezés szükséges.

Az IMF szerint a hitelesség javításában a kezdeményező szerepet mindenképpen a fiskális politikának kell játszani a deficit csökkentésén keresztül. Az alacsonyabb hiány hatására csökkenhet a magyar adósságpapíroktól elvárt prémium, illetve az irányadó kamatszint is mérséklődhet. Az IMF ugyanakkor figyelmeztet, hogy a túlzottan korai kamatcsökkentést el kell kerülni . Mindenképpen meg kell várni, míg a bizalom ismét erősödik, különben a kamatcsökkentésnek a szándékolttal ellentétes hatásai lehetnek: az emelkedő inflációs várakozások miatt a távolabbi lejáraton a hozamszint megemelkedik.

Az IMF szerint a fiskális politika most kialakult irányultsága megfelelő, a 4.6%-os GDP arányos idei deficitterv igen ambíciózus. A bejelentett kiadáscsökkentő lépések elősegíthetik a hiány csökkentését, de számos kockázattal kell így is számolni. A 120 mrd-os megszorítás mellett a deficit a tervezettnél akár 0.7%ponttal is magasabb lehet az alulteljesülő adóbevételek miatt. Az IMF elképzelhetőnek tartaná a kormányzati szektorban a bérek időleges befagyasztását, mely a deficitet 0.5%ponttal mérsékelheti.

A kiadások csökkentésénél a szükséges infrastrukturális és egyéb közérdeket szolgáló beruházások mellett az EU támogatásokkal kapcsolatos saját források biztosítása az, ahol nehéz elvonásokat megvalósítani. Emiatt a lefaragások elsősorban a folyó kiadásoknál kell hogy jelentkezzenek : állami foglalkoztatottak, nyugdíjak, szociális kiadások, támogatások, oktatás és egészségügy. Megtakarítás ezeken a területeken gyorsan nem várható, ezért a szükséges, hogy a kezdeti lépések minél előbb megtörténjenek. Ez összevág az OECD elmúlt napokban tett megállapításával is. Az IMF szerint növelni kell a foglalkoztatási rátát , melynek egyik eszköze az élőmunkát terhelő adók és járulékok mérséklése. A foglalkoztatás növelése a potenciális kibocsátás mértékét is fokozza, emellett a költségvetésre nehezedő finanszírozási terheket is csökkenti középtávon.

A Valutaalap ismét felvetette azt a lehetőséget, hogy a költségvetési szigor, illetve következetesség érdekében középtávon határozzanak meg plafonokat bizonyos kiadási előirányzatokra , melyeket nem lehet túllépni. Ezeket egy három éves gördülő rendszerű finanszírozási tervbe lehetne beépíteni.

A monetáris politika mozgástere viszonylag szűk a mostani helyzetben. Amint az értékelés már korábban említette egy gyors kamatcsökkentés a várttal ellenkező hatást eredményezhetne. A korábbi 600 bp-os kamatemelés hatásai még most teljesednek ki a gazdaságra. Amit az MNB most tehet az a kivárás politikája. A fiskális hiány csökkentésével mérséklődhet a külső forrásbevonás, a folyó mérleg egyenlege javulhat, a kamatszint csökkenhet, a beruházások élénkülhetnek.

Bár 2004-ben az infláció várhatóan emelkedik, az IMF szerint a 2005-ös inflációs cél elérhető (4%). A sikeres dezinfláció érdekében a monetáris politikának törekednie kell arra, hogy lehetséges eszközeivel az árfolyamot minél stabilabban tartsa , a sűrű ingadozások mérséklődjenek. Ez az árfolyamtranszmisszió hatékonyságát javítja.

Az IMF megállapítása szerint a magyar pénzügyi rendszer stabil és egészséges . A következő időszakban a konvergenciához kapcsolódó kamatcsökkentés az, mely előidézhet egy hitelezési boomot.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének átszervezésével kapcsolatosan az IMF felhívja a figyelmet, hogy a függetlenséget továbbra is meg kell őrizni. A PSZÁF-nak lehetővé kell tenni bizonyos rendeletalkotási jogot, mely rendeletek betartása kötelező lenne. Emellett javítani kell az információcserét a PSZÁF és a Pénzügyminisztérium között.

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír