-7 °C Budapest

Az IMF óv a korai kamatcsökkentéstől, nem tartható a 4.6%-os deficit

Pénzcentrum
2004. február 3. 13:00

Az államháztartási hiány csökkentésének szükségessége az IMF magyar országértékelésének egyik legfontosabb üzenete. Az IMF szerint a deficit a pénzügyminisztériumi 4.6%-os becsléssel szemben 5.3% lehet további intézkedések nélkül (az IMF már számol a 120 mrd-os csomaggal). A deficit csökkentésének a kiadások lefaragásában kellene megtestesülni. A Valutaalap szerint a hazai kamatszint igen magas, ugyanakkor a szervezet óv a korai kamatcsökkentés hibájától. A szervezet szerint biztosítani kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének függetlenségét. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Pénzügyminisztérium értekelését is, mely megítélésünk szerint az értékelés túlzottan "optimista", néha félrevezető értelmezését tartalmazza (ld. a lenti link).




Az országértékelés méltatja az elmúlt évtized során elért eredményeket, ugyankkor felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt években számos kedvezőtlen folyamat indult. A jelentős bérnövekedés és a forint felértékelődése miatt a magyar gazdaság külső versenyképessége romlott . A gyors bérnövekedés miatt a fogyasztás elszaladt, a fenntarthatatlan lakástámogatási rendszer a háztartások nettó pénzügyi megtakarításait jelentősen visszavetette. A belső felhasználás jelentős növekedésének hatására a folyó mérleg hiánya számottevően emelkedett, a külföldi forrásbevonás és eladósodottság jelentősen nőtt.

A romló tendenciák ellenére az IMF viszonylag optimistán látja a jövőt . A legutóbbi makroadatok már a beruházások és az export növekedéséről tanúskodnak, a magyar gazdaság egy gyors növekedési periódus előtt áll.



A növekedési kilátásokat beárnyékolják az említett egyensúlytalansági problémák és a gazdaságpolitikai hitelesség elvesztése . Az államháztartás hiánya tavaly a GDP 5.6%-ra rúgott, a folyó mérleg deficitje meghaladta a 6%-ot. A külső forrásbevonás jellemzően adóssággeneráló tőke formájában történt, emiatt az érzékenység illetve a potenciális sérülékenység az árfolyam és kamatszint változására növekedett. Ez felveti annak a kockázatát, hogy a magyar gazdaságot az ún. átgyűrűző hatásokon keresztül is (contagion) negatív sokkok érjék (pl. a nem fejlett piacoktól elvárt hozamprémium általánosan növekszik).

A gazdaságpolitika hitelességének elvesztése több tényezőhöz kapcsolódik : olyan árfolyamcélok hajszolása, melyek a gazdaságpolitika egyéb területeivel nem konzisztensek, a gazdaságpolitika egyes területeiről a döntéshozók egymásnak ellentmondó bejelentéseket tettek, olyan célok és becslések, melyek nem teljesültek.

Az IMF szerint elengedhetetlen a gazdaságpolitikai hitelesség visszaállítása ahhoz, hogy a pénzügyi piacok illetve a gazdaság stabilizálódjon . A piaci fluktuációk jellemzően az euró bevezetéséhez (a várható időpont piaci becslésének változásához), az ehhez szükséges nominális konvergencia alakulásához kapcsolódnak. A hitelesség visszaállítása azt kívánja, hogy a piacot meggyőző fiskális és dezinflációs politika kerüljön kidolgozásra, melynek végállomása az euró bevezetése egy reális céldátummal. Egy ilyen céldátum képes a piaci szereplőket orientálni, és csökkentheti a kívánatos dezinfláció megvalósítása során esetlegesen fellépő kibocsátási veszteséget. Hogy ez az áldozat minél kisebb legyen, ahhoz politikai illetve nemzeti megegyezés szükséges.

Az IMF szerint a hitelesség javításában a kezdeményező szerepet mindenképpen a fiskális politikának kell játszani a deficit csökkentésén keresztül. Az alacsonyabb hiány hatására csökkenhet a magyar adósságpapíroktól elvárt prémium, illetve az irányadó kamatszint is mérséklődhet. Az IMF ugyanakkor figyelmeztet, hogy a túlzottan korai kamatcsökkentést el kell kerülni . Mindenképpen meg kell várni, míg a bizalom ismét erősödik, különben a kamatcsökkentésnek a szándékolttal ellentétes hatásai lehetnek: az emelkedő inflációs várakozások miatt a távolabbi lejáraton a hozamszint megemelkedik.

Az IMF szerint a fiskális politika most kialakult irányultsága megfelelő, a 4.6%-os GDP arányos idei deficitterv igen ambíciózus. A bejelentett kiadáscsökkentő lépések elősegíthetik a hiány csökkentését, de számos kockázattal kell így is számolni. A 120 mrd-os megszorítás mellett a deficit a tervezettnél akár 0.7%ponttal is magasabb lehet az alulteljesülő adóbevételek miatt. Az IMF elképzelhetőnek tartaná a kormányzati szektorban a bérek időleges befagyasztását, mely a deficitet 0.5%ponttal mérsékelheti.

A kiadások csökkentésénél a szükséges infrastrukturális és egyéb közérdeket szolgáló beruházások mellett az EU támogatásokkal kapcsolatos saját források biztosítása az, ahol nehéz elvonásokat megvalósítani. Emiatt a lefaragások elsősorban a folyó kiadásoknál kell hogy jelentkezzenek : állami foglalkoztatottak, nyugdíjak, szociális kiadások, támogatások, oktatás és egészségügy. Megtakarítás ezeken a területeken gyorsan nem várható, ezért a szükséges, hogy a kezdeti lépések minél előbb megtörténjenek. Ez összevág az OECD elmúlt napokban tett megállapításával is. Az IMF szerint növelni kell a foglalkoztatási rátát , melynek egyik eszköze az élőmunkát terhelő adók és járulékok mérséklése. A foglalkoztatás növelése a potenciális kibocsátás mértékét is fokozza, emellett a költségvetésre nehezedő finanszírozási terheket is csökkenti középtávon.

A Valutaalap ismét felvetette azt a lehetőséget, hogy a költségvetési szigor, illetve következetesség érdekében középtávon határozzanak meg plafonokat bizonyos kiadási előirányzatokra , melyeket nem lehet túllépni. Ezeket egy három éves gördülő rendszerű finanszírozási tervbe lehetne beépíteni.



A monetáris politika mozgástere viszonylag szűk a mostani helyzetben. Amint az értékelés már korábban említette egy gyors kamatcsökkentés a várttal ellenkező hatást eredményezhetne. A korábbi 600 bp-os kamatemelés hatásai még most teljesednek ki a gazdaságra. Amit az MNB most tehet az a kivárás politikája. A fiskális hiány csökkentésével mérséklődhet a külső forrásbevonás, a folyó mérleg egyenlege javulhat, a kamatszint csökkenhet, a beruházások élénkülhetnek.

Bár 2004-ben az infláció várhatóan emelkedik, az IMF szerint a 2005-ös inflációs cél elérhető (4%). A sikeres dezinfláció érdekében a monetáris politikának törekednie kell arra, hogy lehetséges eszközeivel az árfolyamot minél stabilabban tartsa , a sűrű ingadozások mérséklődjenek. Ez az árfolyamtranszmisszió hatékonyságát javítja.

Az IMF megállapítása szerint a magyar pénzügyi rendszer stabil és egészséges . A következő időszakban a konvergenciához kapcsolódó kamatcsökkentés az, mely előidézhet egy hitelezési boomot.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének átszervezésével kapcsolatosan az IMF felhívja a figyelmet, hogy a függetlenséget továbbra is meg kell őrizni. A PSZÁF-nak lehetővé kell tenni bizonyos rendeletalkotási jogot, mely rendeletek betartása kötelező lenne. Emellett javítani kell az információcserét a PSZÁF és a Pénzügyminisztérium között.
HR BLOGGER
laskainelli  |  2026.01.18 19:19
Van az a reggel, amikor arra ébredsz, hogy már megint vele álmodtál. Pedig már napok, hetek teltek e...
hrdoktor  |  2026.01.14 12:39
Jelentősen megnehezíti a munkába járást, ha az ónos eső síkossá és csúszóssá teszi a járdákat. Ilyen...
legacykft  |  2026.01.12 12:13
A coachingról gyakran úgy beszélünk, mint egy szakmáról. Egy szerepről, egy eszköztárról, módszertan...
kovacstunde  |  2025.11.15 08:00
Pár nappal ezelőtt Gabi barátnőmmel beszélgettünk, éppen ennek a cikknek a gondolataival voltam elfo...
vezetoi-coaching  |  2025.11.06 13:37
Guys, plagizáltam… már ez is baj, de pláne, hogy nem is tudom, hogy történt… Oltári gáz. Ezt a damag...
NAPTÁR
Tovább
2026. január 21. szerda
Ágnes
4. hét
KONFERENCIA
Tovább
Agrárium 2026
Tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozásának
Green Transition & ESG 2026
Bemutatjuk a legjobb, a nettó zéró kibocsátást elősegítő fenntarthatósági megoldásokat
Retail Day 2026
A magyar (kis)kereskedelem jelene és jövője
Digital Compliance 2026
Adat és MI: minden napra egy változás?
EZT OLVASTAD MÁR?