Pénzcentrum • 2023. december 22. 13:01
A 2023-as év jelentős változásokat hozott a családok otthonteremtésének segítését célzó támogatási rendszer vonatkozásában – a babaváró hitel kondíciói viszonylag kisebb, míg a CSOK kondíciói igen jelentős mértékben lettek átírva az év során. Az alábbiakban végigvesszük, hogy mik ezek a változások.
2023-ban jelentősen átalakították a családok otthonteremtését segíteni szándékozó támogatási rendszert – ez egyaránt igaz a babaváró hitelre és a CSOK-ra is. Bár az átalakítások különböző mértékben szabták át a két támogatási forma feltételrendszerét, ráadásul a változások nem is mind azonnal léptek életbe, de az biztos, hogy 2024 januárjától egészen másra számíthatnak majd a szóban forgó termékeket igénylők, mint azok, akik mindezt korábban tették meg. Az alábbiakban azt vesszük végig, hogy pontosan mik is voltak ezek a változások, és mire lehet majd számítani 2024-ben.
Babaváró hitel
Bizonyos értelemben a babaváró hitel esett át a legnagyobb változáson az utóbbi időszakban, legalábbis ha abból indulunk ki, hogy pontosan egy évvel ezelőtt még mindenki úgy tudta, hogy 2022. december 31. után megszűnik ez a támogatási forma. Végül a határidő lejárta előtt csupán három nappal, 2022. december 28-án este jelent meg a rendelet, melynek értelmében a kormány két évvel meghosszabbította a babaváró hitel igénylési határidejét, így az 2022. december 31. helyett 2024. december 31-ig igényelhető.
A szóban forgó rendelet egyébként nem csak a babaváró, hanem a falusi CSOK, az 5 százalékos lakásvásárlási és a 27 százalékos lakásépítési áfa visszatérítésének igénylési határidejét is meghosszabbította, ugyancsak 2024. december 31-ig. A rendelet egyébként nem nyúlt a babaváró hitel maximális összegéhez, az változatlanul 10 millió forint maradt ekkor még.
Utóbbi kitétel azért is különösen fontos, mert egy márciusi elemzés kimutatta, hogy a babaváró és a CSOK esetében is jelentős mértékben elinflálódtak a felvehető támogatási összegek azok eredeti, bevezetésük idején képviselt értékükhöz képest.
Ugyancsak márciusban bocsátotta a kormány társadalmi egyeztetésre azt a rendelettervezetet, amelynek többek között a babaváró hitel egyes igényérvényesítési határidőit szándékozta 60-ról 180 napra emelni. Magyarán, az ügyintézés során egyes dokumentumok bemutatására, az igénylések benyújtására szándékoztak mindezzel több időt adni az igénylők számára. A változtatások végül ebben a formában is kerültek bevezetésre április második felében.
A könnyítéseket azonban hamarosan szigorítások követték – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter június 22-én Kormányinfón jelentette be, hogy 2025. január 1-től már csak olyan házaspárok igényelhetik majd a babaváró hitelt, amelyek női tagjai még nem töltötték be a 31. életévüket.
A korábbi, a 41. életév be nem töltésére vonatkozó szabály azonban már 2024. január 1-től is csak feltételesen lesz érvényes – amennyiben az anya igazolja, hogy legalább 12 hetes terhes, úgy jövőre még akkor is jogosult lesz a hitelre, ha egyébként már elmúlt 31 éves. A rendelet végül július közepén jelent meg a Magyar Közlönyben.
Ugyancsak a június 22-i Kormányinfón hangzott el az is, hogy a hitel maximális összegét 10 millióról 11 millió forintra emelik. Mint fentebb is írtuk, a babaváró összege annak 2019-es bevezetése óta nagyrészt elinflálódott, így az emelés már igencsak időszerű volt. Arról azonban, hogy mégis mennyit ér ez a plusz 1 millió forint, június végén egy újabb cikkben foglalkozott a Pénzcentrum. Akkor úgy számoltunk, hogy a 2019-es 10 millió forint már csak 7,1 millió forintot ér.
Bár a babaváró feltételeinek nyári módosításakor elsősorban az életkori korlátokkal és a maximális hitelösszeggel foglalkozott a sajtó, valójában még egy fontos változás történt ekkor. Nevezetesen, megváltozott a kamattámogatás mértéke, továbbá a gyerekvállalás nem teljesítése esetén a fizetendő büntetés mértékének számítási módja is.
A fentiekhez képest már kisebb horderejű változásnak tűnik, hogy szeptember óta már nem kell benyújtani a várandósgondozási könyvet a terhesség igazolásához. Sőt, ezzel a dokumentummal már nem is lehet a jövőben leigazolni a magzat létezését.
Még nagyobb változások lesznek a CSOK-nál
A CSOK-kal kapcsolatban nem hozott túl sok változást 2023 első fele. Mint fentebb már írtuk, a babaváró hitellel együtt, a falusi CSOK, az 5 százalékos lakásvásárlási és a 27 százalékos lakásépítési áfa visszatérítésének igénylési határidejét is meghosszabbította a kormány, ugyancsak 2024. december 31-ig. További változás volt, hogy 2023. január 1-től frissült a falusi CSOK-ra jogosult kistelepülések listája is, amely ekkor már 2 631 települést tartalmazott.
Ugyancsak ekkor vezették be azt a változtatást, hogy a falusi CSOK esetében nem vehető igénybe a teljes összegű támogatás, ha az igénylő az általa öt éven belül elidegenített lakás tulajdonjogát vásárolná vissza. Az összeghatárok a CSOK és az áfa-visszatérítés esetében sem változtak az év elején:
- a CSOK-nál és a falusi CSOK-nál 10 millió forint,
- a CSOK-hitel esetében két gyerek után 10, három után legfeljebb 15 millió forint volt igényelhető
- építési áfa-visszatérítést pedig 5 millió forintig kaphattunk.
Az összeghatárok változatlanságára azért is fontos felhívni a figyelmet, mert a – a babváróval kapcsolatban már idézett – márciusi elemzés a CSOK kapcsán is megállapította, hogy a támogatási összegek a bevezetésük óta 60 százalékos leértékelődést szenvedtek el.
Legközelebb tavasszal változtattak a CSOK szabályozásán, bár akkor még csak kisebb módosításokról volt szó – sem a támogatás összege, sem a főbb elvárások nem változtak ekkor még. Ilyen kisebb változás volt például, hogy amennyiben a gyerek a tanulmányai miatt átmenetileg máshol él, vagy ha a szülő a munkahelye miatt térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakik, akik rájuk már nem vonatkozik az a korábbi szabály, hogy a támogatás folyósítását követő 90 napon belül lakcímet kell létesíteni a támogatott ingatlanban.
A június 22-i Kormányinfó viszont még sokkal fontosabb változásokat hozott a CSOK, mint a babaváró hitel számára. Az eseményen Gulyás Gergely elmondta, hogy meglátásuk szerint a CSOK-ot elsősorban a kisebb településeken igénylik, ezért a falusi CSOK-ot megtartják a jövőben is, sőt, ebben az esetben a keretösszeg megemelését jelentette be a miniszter.
Ezzel együtt azonban bejelentette a városi CSOK 2024. január 1-től való eltörlését is.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A bejelentés alapján megmaradt az 5 százalékos áfa-kedvezmény 5 millió forint erejéig. A falusi CSOK keretösszegeit az alábbiak szerint emelték meg:
Használt lakóingatlan vásárlása és egyidejű bővítése, korszerűsítése esetén:
- 1 gyerek esetén a korábbi 600 ezer forintról 1 millió forintra nőtt a támogatás,
- 2 gyerek esetén 2,6 millió forintról 4 millió forintra nőtt,
- 3 gyerek esetén 10 millió forintról 15 millió forintra nőtt.
A meglévő lakás korszerűsítése, támogatása megmaradt a falusi CSOK esetében és emelkedett is:
- 1 gyerek esetén ez 500 ezer forint lett a korábbi 300 ezer forint helyett,
- 2 gyerek esetén 1,3 millió forintról 2 millió forintra emelkedett a támogatás,
- 3 gyerek esetén 5 millióról 7,5 millió forintra emelték az összeget.
A bejelentést „szentesítő” Magyar Közlöny néhány héttel később, július közepén jelent meg. Az ekkor életbe lépett változások részleteiről annak idején külön cikkben is foglalkoztunk.
A kormány egyébként már a június 22-i Kormányinfón jelezte, hogy a kivezetésre kerülő városi CSOK helyett dolgoznak egy új konstrukción, ám annak részleteit még hónapokig nem lehetett ismerni. Kisebb változásokra azonban még augusztus legvégén is sor került, melyek többek között például a TB-jogviszonyra vonatkozó előírásokat érintették.
A városi CSOK-ot felváltó CSOK Plusz közelgő bejelentéséről már szeptember végén is szállingóztak a hírek, ám annak várható részleteit csak az október 25-i Kormányinfón jelentették be. A legfontosabb jellemzőket ekkor Csák János kulturális és innovációs miniszter ismertette – ezek szerint az új CSOK már csak pusztán támogatott hitel lesz, vissza nem térítendő támogatást nem tartalmaz az új konstrukció.
A támogatás igényléséhez mindenképpen gyerekvállalásra lesz szükség, az igényelhető hitel pedig – a gyerekszámtól függően – 15, 30 és 50 millió forint lehet. Az első lakást vásárlók esetében 10 százalékos önerő is elegendő lesz, ugyanakkor – hasonlóan az új babaváró-szabályhoz – csak olyan házaspárok igényelhetik, ahol a nő még nem töltötte be a 31. életévét. (Azonban itt is lesz egy átmeneti időszak, amely során 41 évnél fiatalabb, de 30 évnél idősebb nők is igényelhetik a hitelt, amennyiben legalább 12 hetes terhesek.)
Az csak novemberben derült ki Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár Portfoliónak adott interjújából, hogy helyesek voltak azok a feltételezések, melyek abból indultak ki, hogy a gyerekvállalások teljesítésének esetében a korábbi szabályozások lesznek érvényesek a jövőben is, tehát egy gyerek esetében 4 év, kettő esetében 8 év, három esetében pedig 10 év a vállalási határidő. Egy külön cikkben azt is kiszámoltuk, hogy mekkora összeget kell visszafizetnie annak, aki három gyereket vállal és a vállalások időben teljesülnek is.
A bejelentést követően több cikkben is foglalkoztunk az új konstrukció részletszabályaival, ahogyan azt is kiszámoltuk, hogy mekkora jövedelmek lesznek szükségesek ahhoz, hogy valaki felvehesse majd a támogatott hiteleket. Sőt, azt megírtuk, hogy számítások szerint akár 60 milliós ingatlant is vásárolhatnak majd önerő nélkül az arra jogosultak.
A CSOK Plusz újabb részletei csak november második felében váltak ismertté, amikor a kormány közzétette a pontos szabályokat, feltételeket tartalmazó rendelettervezetet. Maga a végső rendelet végül december 1-jén jelent meg a Magyar Közlönyben.
Az új CSOK Plusz igénylésére az alábbi feltételeknek kell majd jövőre megfelelni:
- Kizárólag házaspárok kaphatják meg a 2024-ben induló támogatott kölcsönt. (Egyedülállók, élettársak nem kérhetik a kölcsönt)
- A házaspár hölgy tagja igényléskor nem tölthette be a 41. életévét. (Ezen szabálynál van egy kiskapu: 2025. december végéig akkor is megkaphatja a házaspár a hitelt, ha a hölgy idősebb. Ebben az esetben azonban elvárás, hogy már úton legyen a baba, a magzat betöltse a terhesség 12. hetét.)
- A kedvezmény igényléséhez legalább egy gyereket kell vállalni a családnak.
- A házaspár mindkét tagjának büntetlen előéletűnek kell lennie.
- A házaspár egyik tagjának sem lehet 5 ezer forintot meghaladó köztartozása.
- Legalább a házaspár egyik tagjának legalább 2 éves TB jogviszonnyal kell rendelkeznie.
- Banki hitelről lévén szó meg kell felelni a hitelintézet bírálati előírásainak is. Hitelképesnek kell lennie a párnak.
Milyen hatással lesz a CSOK Plusz az ingatlanpiacra?
Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy milyen hatással lesz az új CSOK Plusz megjelenése a 2023-ban jórészt stagnáló ingatlanpiacra. Futó Péter, a Portfolio.hu ingatlanpiaci szakértője minderről így vélekedik:
A január elejétől elérhető CSOK Plusz kamattámogatott hitelt a korábbi CSOK-nál szűkebb kör fogja tudni igénybe venni, de így is érezhető hatása lehet a lakáspiacra nézve. Szakértői becslések szerint akár 10-12 ezer többletvásárló is megjelenhet ennek hatására a lakáspiacon, ami országosan mintegy 10 százalékkal növelheti az éves tranzakciószámot. A lakásárakra nézve ugyanakkor nem várunk jelentős ugrást emiatt, ott sokkal inkább a piaci alapú hitelkamatok szintje, a gazdaság és a reálbérek alakulása, valamint a befektetői döntések lesznek a meghatározók. Ezek várhatóan az idei évinél valamivel nagyobb áremelkedést vetítenek előre. A CSOK Plusz kapcsán ki kell emelni, hogy az igényelhető hitelösszeg az olcsóbb, főként a kelet-magyarországi országrészekben nagyobb arányban járul hozzá a lakás vételárához, emellett a demográfiai minták alapján is ott születik több gyerek, így ezekben a térségekben nagyobb hatása lehet a lakáspiacra nézve. Az is igaz ugyanakkor, hogy mivel ez nem egy ingyenes támogatás, hanem kedvezményes hitel, ezért megfelelő jövedelem is szükséges annak igénybevételéhez, ami viszont a főváros környékén áll jobban rendelkezésre, így ez akár az agglomerációs lakáspiacot is erősítheti.
A napokban egyébként külön cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy mi várható 2024-ben az ingatlanpiacon.