Mi lesz a babaváró, lakásfelújítási támogatás, CSOK sorsa? December végén döntenek a hosszabbításról

Rohamosan közeleg december 31-e, ami az év vége mellett még egy fontos dátumot jelez idén: ekkor jár le több kedvezményes konstrukció, például a babaváró, a felújítási támogatás, az autóvásárlási támogatás és a falusi CSOK felhasználhatóságának határideje. És bár vészesen közel a dátum, a kormány részéről mindezideáig semmi információt nem kaptak a magyarok arról, hogy lehet-e ezekkel a támogatásokkal, konstrukciókkal élni 2023-ban is.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy hónapja, az egyik kormányinfón azt mondta, hogy a folytatásról decemberben születik döntés: a Pénzcentrum azonban nemrég iparági forrásokból úgy értesült, hogy ezek csak december végén születnek meg, tehát csak napokkal az év vége előtt. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az elemzők hogyan látják ezeknek a kedvezményes hiteleknek a sorsát, és mi történne akkor, ha most kivezetik, vagy a korábbiakhoz képest más, akár sokkal szigorúbb feltételekhez kötik azok felhasználását és azok körét is csökkentik, akik egyáltalán felvehetik?

Súlyos mínuszban a babaváró hitel

A babaváró hitel sem maradt ki abból a brutális negatív spirálból, amelybe a hitelek kerültek 2022 októberében - ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank legutóbb közzétett jelentéséből. Az viszont némileg furcsának hathat, hogy még mindig nagy a bizonytalanság a babaváró hitel kapcsán 2023-ra, úgy, hogy már decemberben járunk. Augusztustól októberig, tehát mindössze egy negyedév alatt nyolcmilliárd forinttal csökkent a babaváró hitel új szerződéseinek összege. Ahogy a lenti grafikonon is ábrázoltuk, a 28,57 milliárd forintos összeg negatív rekordnak számít nem csak a 2022-es évben, de

a babaváró hitel három éves történetében is ez a legkevesebb új jegyzés egy hónapot vizsgálva, 2019-es bevezetése óta soha nem volt ilyen kevés az új szerződések összege.

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint ellentmondásos az a hatás, amelyet ezek a kedvezményes hitelek gyakorolnak a gazdaság egészére. Furcsa módon éppen az csökkentené az inflációt, ha a kormány úgy döntene, hogy teljesen megszünteti a kedvezményes hiteleket.

Abban a valószínűtlen esetben, ha kivezetnék a babavárót, nem történne meg az, hogy az emberek visszatérnek azokhoz a hiteltermékekhez, amelyeket „elhagytak” csak azért, mert ez a típusú hitel bejött a piacra. Érdekes kettősség fedezhető fel: ha kivezetnék a babavárót, akkor mérséklődne az infláció, ugyanakkor lelassulna a gazdasági növekedés is, ugyanis mind a babaváró, illetve a falusi CSOK és az otthonfelújítási támogatás is olyan szektorokat erősítettek meg, mint például az építőipar, ez pedig nagy jelentőséggel bír a gazdaság teljesítményének értékelésekor

- mondta Török Zoltán, hozzátéve, hogy a hasonló termékek azért nem egyedül befolyásolják a makrogazdasági mutatókat.

Azt gondolom, hogy a kivezetéssel, de még a szigorítással is be tudna szűkülni annyira a hitelpiac, hogy az a gazdaság egészében is észrevehető legyen, de azt is hozzá kell tenni, hogy az ilyen kedvezményes vagy támogatott hitelek jelentősége a gazdaság egészét tekintve azért nem jelentős

- mondta a Raiffeisen vezető elemzője a Pénzcentrum kérdésére.

Marad a piac?

Hasonló gondolatokat osztott meg velünk Virovácz Péter, az ING vezető elemzője is. Ő a hitelpiac szűkülésében látja a következő hónapokat akkor, ha kivezetik vagy csak szigorítják a kedvezményes hitelek körét és felhasználhatóságát.

Abban az esetben, ha ezeket a hiteleket kivezetnék, akkor a piaci hitel fog megmaradni az embereknek, azt viszont nem tudom elképzelni, hogy ugyanakkor érdeklődés lesz majd irántuk, mint a kedvezményes kölcsönökért tapasztalhattuk. Mivel a hitelkamatok most jó néhány hónapja folyamatosan emelkednek, az emberek alaposan meggondolják majd, hogy a támogatott kamat helyett odafordulnak-e a piaci felé, hiszen annak eredendően magasabb a törlesztője, ami pedig éveken át havi kiadásként jelentkezik a családi költségvetésben. Hosszabb távon kevesebb marad az emberek zsebében, csakhogy a gazdasági teljesítmények csökkenését nem egész százalékokban kell majd mérni akkor sem, ha szigorítják vagy egyenesen kivezetik ezeket a hiteltermékeket

- mondta lapunknak Virovácz Péter.

Marad, ha kevesebbet is ér?

Egyre kevesebbet érnek ezek a támogatások, és bár a fiskális szempontok a kivezetés mellett szólnak, valószínűtlen, hogy ez meg is történjen - ezt már Palkó István, a Portfolio vezető elemzője mondta a Portfolio Checklist tegnapi adásában. Palkó István rámutatott, hogy a lakáspiac súlyos válságban van, aminek semmiképpen nem tenne jót a kivezetés.

A legutóbbi MNB-adatok 45%-os visszaesést mutattak a lakáshitel-szerződésekben, és mint tudjuk, a szerződések megkötése több héttel követi a hitelkérelmek befogadását. Most az izgalmasabb, hogy mit látnak a bankok a hitelkérelmezések befogadásában, és több banktól is hallottuk, hogy komoly visszaesés mutatkozik. Eközben viszont azt is halljuk, hogy a babaváró hitelek igénylése felpörgött az elmúlt hetekben, éppen a bizonytalanság miatt, hiszen nem tudni, mi lesz a sorsa ennek a hiteltípusnak

- mondta Palkó István, hozzátéve, hogy szerinte nagyon figyelni kell majd a lakáspiacot január elseje után, akármi is történik a kedvezményes hitelekkel.

A nekünk érvelők is azt mondják, hogy a családtámogatási rendszernek olyan pillérei ezek a hiteltermékek, hogy nem akarják kivezetni őket, bármennyire is indokolnák a fiskális szempontok. Meg kell azonban jegyezni, hogy 2010 és 2015 között sem léteztek ezek a hiteltípusok, tehát a kormánynak menekülőút lehetne, ha ugyanebben az összegben meghagyná a támogatásokat. Sajnos ezek egyre kevesebbet érnek, hiszen annyira megnőttek a lakásárak a bevezetés óta, hogy egy ötmilliós összeg ma már csak 3,7 milliót ér.