Mi a helyzet a mezőgazdasággal itthon? Ezek a számok tavalyról, ez várható 2025-ben

Aszály, növekvő energia- és munkaerőköltségek, éghajlati változások és geopolitikai feszültségek, emelkedő műtrágya- és állati takarmány árak. Néhány jellemző, amivel az idei évet jellemezhetjük mezőgazdasági szempontból. Nem csoda, hogy a legtöbb európai országban és globálisan is rosszabb évet zárhatnak idén az ágazatban dolgozók, mint korábban, hiszen a felsoroltak valamennyije hatással volt a termelésre. A KSH által közzétett december eleji adatok alapján mindeddig 8%-kal maradt el a mezőgazdaság teljes kibocsátása a 2023-as évihez képest. E szerint a teljes ágazat kibocsátása 4 ezer milliárd forint felett alakult. A jelentős csökkenéshez a teljes termelési volumen 4,4%-os, valamint az árszínvonal 3,8%-os együttes zsugorodása vezetett. A növénytermesztésnél 11%-kal kisebb, míg az álltenyésztésnél 4,9%-kal nagyobb volt a 2024-es volumen értéke.

Az eddig elérhető adatok alapján a növénytermesztés termelési volumene 2024-ben 11%-kal csökkent a 2023-as évihez képest, míg az árszínvonala 2,5%-os visszaesést mutat. A gabonafélék volumenváltozása összességében 16%-kal zsugorodott, ezen belül az árpa 29%-kal, a kukorica 19%-kal, a búza pedig 9,8%-kal csökkent. Visszaesés látszik a repce és a napraforgó termésmennyiségében is, előbbi 31, utóbbi 13%-kal csökkent idén. Sikerült növelni a cukorrépa termésmennyiségét, viszont a dohány csökkenése miatt összeségében az ipari növények termésmennyisége 11%-kal lett alacsonyabb idén, mint 2023-ban.

Mérséklődés figyelhető meg a takarmánynövények és a kertészeti termékek esetén is. A gyümölcsféléknél összességében 12%-os csökkenés figyelhető meg, ezen belül is magas arányú az alma termésmennyiségének zsugorodása (-31%), de a baracké növekedett (+39%). A bor esetében 6%-os szűkülést tapasztalhatunk a volument tekintve. A kedvezőtlen növénytermesztési adatok ellenére az állattenyésztés teljes termelési volumene 4,9%-os bővülést könyvelhet el idén. Az élő állatok termelése 5,8%-kal, míg az állati termékeké 2,9%-kal bővült.

A folyó termelőfelhasználás volumene 2,9%-kal nőtt, ára összességében 7,8%-kal csökkent. Az eddigi becslések szerint a ráfordítási oldalon a műtrágya és a növényvédőszerek volumene egyformán 15%-kal, az állatgyógyászati költségeké 3,1%-kal, a takarmányoké pedig 2,5%-kal bővült. A többi ráfordítás esetén enyhe csökkenést vagy stagnálást tapasztalhatunk.

A mezőgazdasági ágazat bruttó hozzáadott értéke 13, volumene 17%-kal csökkent. A mezőgazdaság munkaerőfelhasználása 5,6%-kal, a termelési tényezők jövedelme 15%-kal, a vállalkozói jövedelem 35%-kal volt alacsonyabb idén, mint 2023-ban.

2020 óta folyamatos csökkenést mutat a nem fizetett mezőgazdasági munkaerő felhasználás éves-munkaerő egységének értéke is. Négy évvel ezelőtt a nem fizetett mezőgazdasági munkaerő felhasználás 212 292 ÉME-t (Éves-munkaerő egység) tett ki, 2024-ben már csak 142 011 ÉME-t. A fizetett munkaerőfelhasználásnál növekedést láthatunk, az elmúlt négy év során 2 029 ÉME-vel emelkedett az érték. A reáljövedelem az egyes munkaerő-egységekre vonatkozóan az előző évi értékekhez képest negatívan változott, a tavalyi évhez képest 15,5 %-kal csökkent.

Az aszálykárok mértékét illetően az idei évben kisebb mértékű volt a szárazság által érintett terület nagysága, mint korábban. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint 2024 szeptemberének elejéig 390 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületen jelentettek ilyen típusú kárt a gazdák. A szárazság főként az olyan vízigényes növények esetében volt meghatározó, mint a kukorica és a napraforgó, így várhatóan ezeknél a terményeknél a termésátlag is alacsonyabb lesz. Az elmúlt évekhez viszonyítva az aszálykár mértéke nem mutat különösebben magas számot, az utóbbi időben a legjelentősebb kár 2022-ben volt, amikor több, mint 1,4 millió hektárt érintett a szárazság.

A kisebb mértékű aszálykárra az is hatással volt, hogy az elmúlt években az illetékes minisztériumok állami támogatással is igyekeztek bővíteni az öntözés lehetőségét, így csökkentve a kiszáradó földek és termények mennyiségét. Az Agrárminisztérium 2024. novemberétől újabb pályázati lehetőséget nyitott meg a mezőgazdasági földek öntözésének javítása érdekében, ezzel is csökkentve az aszálykárok lehetséges mértékét a következő szezonban.

Globális tekintetben a 2024/2025-ös mezőgazdasági szezon még nem tekinthető lezártnak, az eddigi előrejelzések szerint pedig rekordmagas gabonatermés várható világszinten. Az Európai Unió adatai szerint az unió gabonatermelése ebben az időszakban 3%-kal, 278,5 millió tonnára emelkedhet. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint 2 854 milliárd tonna gabonát takaríthatnak be globális szinten a gazdák. A száraz időszakok azonban a legtöbb nagy gabonatermelő vidéken gondot okoztak. Az európai ellátásban fontos fekete-tengeri területeken jelentősen csökkent a kukorica és a napraforgó termésmennyisége. Emellett a tavaszi jégesők is jelentős károkat okoztak, elsősorban a kukorica, a szója és a napraforgó ültetvényeken.

A másik nagy gabonatermelő térségben, az USA-ban a szárazság után a heves esőzések okoztak komoly problémákat a mezőgazdaságban dolgozók számára. A gyorsan, nagy mennyiségben lezúduló csapadék főként a szójabab és kukoricatermelést veszélyeztette. Az EU-ban kiemelkedő román kukorica és napraforgó termelés idén az elmúlt öt év átlaga alatt tudott csak teljesíteni a már említett nehézségek miatt. Más növények, mint a gyümölcsök esetében az EU-s narancs- és almatermesztés szintén nehézségekkel nézett szembe idén. Folyamatos csökkenést mutat például a narancsexport, így pedig az import mértéke emelkedik, ami még nagyobb nyomással van az uniós termelőkre is.

Összességében a 2024-es év nem hozott kedvező eredményeket a mezőgazdasági termelés minden területén, főként a növénytermesztés területén. Mind magyar, mind globális viszonylatban számos nehézséggel kellett megküzdeni a gazdáknak, amelyek jelentős része az időjárási viszontagságok miatt alakult ki. Ugyan a globális értékek a gabonatermesztésben nem mutatnak még visszaesést, az egyes országok és térségek részesedése csökkent. Mindez pedig az árak alakulása mellett az élelmiszerellátásra is komoly hatással lehet, amelyet az orosz-ukrán háború az utóbbi több, mint két és fél év során már egyébként is többször próbára tett.