Küszöbön az újabb forintösszeomlás? Év végére elkerülhetetlen lesz a 405-ös euró

A külső környezet kevésbé, jelenleg inkább az országhatáron belül zajló események rángatják a forint árfolyamát – tudta meg a Pénzcentrum az általa megkérdezett szakértőktől. Az elemzők elmondták továbbá azt is, hogy szerintük alapvetően a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája viseli meg a magyar fizetőeszközt, melynek teljesítménye egyre rosszabbá válik az euróval szemben. Ez a gyengélkedés ráadásul nem csak egy rövid, átmeneti állapotot jelent majd, az év második felében a 405 forintot is elérheti az euró árfolyama. Ráadásul a hazai valutát több fronton is komoly támadások érhetik.

Ezek az események ütötték ki a forintot

A forint gyengülését az Magyar Nemzeti Bank (MNB) február végén végrehajtott, 100 bázispontos kamatvágása indította el, ekkor lépte át az euró-forint árfolyama a 390-es ellenállási szintet. Ezt követően a jegybanktörvény módosítása, illetve az uniós források körüli bizonytalanság tovább gyengítette a hazai fizetőeszközt – mondta a Pénzcentrumnak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője. Hozzátette, az elmúlt időszakban némileg emelkedett Magyarország CDS-felára, mely szintén negatív tényező. Emellett a kormány csökkentette az idei évre vonatkozó növekedési prognózisát, ami szintén nem erősítette a forintot.

Szintén a jegybank tevékenységét emelte ki a forint árfolymmozgásával kapcsolatban Bukovszki András, a CIB Bank elemzője. Elmondta,

a forint gyengülésének irányába mutatott a folyamatosan olvadó kamatelőnyünk, hiszen az MNB úgy vágja hónapról hónapra lejjebb az alapkamatot, hogy közben a nagy jegybankoktól várt kamatcsökkentési ciklus megkezdésének időpontja folyamatosan tolódik kifelé.

Emellett pedig a gazdasági fundamentumok és a politikai zajok sem javítottak a kockázati megítélésünkön. Az elmúlt időszakban tovább fokozódtak a növekedési és különösen a költségvetési kockázatok, míg a gazdaságpolitika irányítói közötti csörte és az állandósult feszültség a kormányzat és az EU között további óvatosságra intette a befektetőket a magyar eszközöket illetően.

Hasonlóan látja a helyzetet Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője is. Szerinte a külső környezet most alapvetően kedvezőnek tekinthető, így elsősorban országspecifikus sokkok mozgatják a forintot.

Persze láthattunk azt is, amikor a dollár komolyabb kilengéseket mutatott és ez megmozgatta a feltörekvő piaci devizákat is. Ugyanakkor, amikor globális mozgás van, akkor az egész régió együtt mozog, vagyis a forint esetleges erősödése vagy gyengülése nem unikális jelenség

– tette hozzá. Ami Virovácz Péter szerint inkább kiemelendő, hogy a régión belül a forint alapvetően alulteljesítőként viselkedik, azaz a gyengülése nagyobb, mint a régiós devizáké, egy kedvező hír esetén pedig kisebb az erősödése.

Egy fabatkát sem ér a forint?

Ez pedig meg is látszik az elmúlt 3 hónap statisztikáján is. A Pénzcentrum árfolyamoldalának kimutatása szerint ugyanis amíg a január elején még 381,727 forintot ért az euró, addig ez mára 396,948 forintot jelent. Tehát az elmúlt kicsit kevesebb, mint három hónap alatt az euró 15,221 forinttal lett drágább.

És akkor még szó sem esett a hazai fizetőeszköz kilengéseiről, melyek szintén elég magával ragadó képet festettek. Eszerint a forint januárban 389,349-es értéken tetőzött, ami az akkori legjobb teljesítményéhez mérten (377,936) összesen 11,413 forintos gyengülést jelentett. Februárban egyébként ugyanez 9,294 forintos (393,497-384,203), míg márciusban – amennyiben cikkünk megjelenése után az árfolyam nem lépi át a 400-as szintet – a forint legjobb és legrosszabb árfolyamszintje közötti különbség 6,162 forintot ért el.

Év végére 405 forintot érhet az euró

Kérdés, hogy az év első három hónapjának tendenciái alapján mire számíthatunk a forint jövőjét illetően. Röviden: semmi jóra. A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők ugyanis egyáltalán nem optimisták a kérdésben, véleményük szerint a következő időszakban folytatódhat a magyar deviza árfolyamának hullámzása.

A tavalyi évben jellemzővé vált 375-395 EUR/HUF sáv úgy néz ki, hogy idén nehezen lesz tartható, ez a folyosó valamelyest feljebb tolódhat az idei évre

– figyelmeztetett Bukovszki András. Hozzátette, további látványos leértékelődésre csak egy jelentősebb külső sokk esetén kellene számítani. A CIB Bank elemzőjének válasza emellett egy érdekes ellentmondást is tükröz, miszerint az MNB számára az infláció elleni harcában kiemelt jelentősége van a forint árfolyamának, az pedig az elmúlt hetek történéseiből látható, hogy igen nagy figyelmet fordítanak a piaci stabilitásra, és egyáltalán nem komfortos számukra a gyengülő árfolyam. Ami tartósan 400 forint fölé kúszhat az euróval szemben, amit az MNB konkrét kamatdöntéssel (kisebb lazító lépés, vagy akár a kamatcsökkentési ciklus felfüggesztése) és akár verbális iránymutatással támaszthat meg.

Virovácz Péter ehhez hozzátette, előbb-utóbb jön egy újabb külső vagy belső sokk, ami a forintot átlendíti a 400-as szinten (már a második negyedévben), és majd csak a nagy jegybankok kamatvágásai alkalmával erősödhet vissza. „Üröm az örömben, hogy hiába látjuk majd a forintot erősödni az euróval szemben, vélhetően akkor is alulteljesítő maradhat a régióban. Tehát mindenki más is erősödik majd, mert globális sztori lesz a nagy jegybankok lazítása” – tette hozzá. Az elemző szerint ezt egy tényező azért még megfordíthatja, ha a jegybank nem vág tovább kamatot a nyár után. Ebben az esetben a forint alulteljesítése némileg mérséklődhet, a régiós versenytársakhoz képest pedig erősödhet is valamennyit az árfolyam.

Ugyanakkor ez megint csak átmeneti lehet, a jegybanktörvény körüli viták újbóli visszatérése, az uniós pénzek témája, valamint a refláció (az infláció újbóli megerősödése és akár 6 százalékra erősödése az év végén) a forint gyengülésének irányába hathatnak majd az év utolsó negyedévében. Összességében tehát vélhetően 395 és 405 között ingadozhat a forint árfolyama az idei év folyamán

– vetítette előre Virovácz Péter.