Egyre brutálisabb a bérolló Magyarországon: ennyivel fizetnek többet ugyanazért a melóért Pesten, mint vidéken

A magasabb települési keresetek okai szerte ágazóak. Egyrészt az egyes települések eltérő gazdaság szerkezettel rendelkeznek, ami kihat a keresetekre is. Az iparosodottabb és/vagy több szolgáltatást (pl. turizmust) nyújtó vidékeken magasabb a keresetek átlaga az agrár jellegűekhez képest, de fontos az is, hogy a magasabb végzettségűek aránya mekkora.

A magyar lakosság 19%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Szerencsére a foglalkoztatottak között egyre többen vannak a diplomások: számuk 2022-ben közel 1,5 millió fő volt, ami 31,3%-os arányt képviselt. A legnagyobb arányban a fővárosban élnek diplomások (különösen Budán: 57,4%), de magas a súlyuk Pest vármegyében, a nagyvárosokban és környékükön, valamint a Balaton körül - áll a GKI közleményében.

Vizsgálataink azt jelzik, hogy a diplomások aránya talán a leginkább meghatározó tényező a kereseti különbségek kialakulásában. Ezt mutatja az is, hogy a nettó keresetek és a diplomások aránya közötti kapcsolat (korreláció) 0,78, ami magasnak tekinthető. Az is kiderült, hogy 2022-ben a diplomások arányának 1 százalékpontos növekedése a települési havi nettó átlagkeresetet 5 ezer Ft-tal emelte meg (pl. 20%-os diplomás arány 100 ezer Ft-os különbséget okoz az egy főre jutó havi nettó keresetben).

Az okok logikusak: a diplomások fizetése a szakmunkásokét 38–95%-kal haladja meg (főiskolai vagy egyetemi végzettségtől függően), ami azt is jelenti, hogy ahol több diplomás lakik, ott a vásárlóerő is magasabb lesz, amire több szolgáltatás települhet. Ez részben új munkahelyekben mutatkozik meg, részben magasabb béreket eredményez a nem diplomás munkakörökben is. Nem meglepő ezek után, hogy a települések közötti kereseti különbségek 61%-át a diplomások aránya magyarázza. Ezt szemlélteti a következő táblázat is.

Mindez látványosan mutatja az oktatás hatását. A korábbi évek felsőoktatási expanziója lehetővé tette sokak számára, hogy magasabb jövedelmet érjenek el, s így az országos átlagkeresetet is jelentősen feljebb húzták. Ez egyben példa arra is, hogy a közepes jövedelem csapdájából a kiút elsősorban a köz- és felsőoktatás fejlesztése, nem pedig a vendégmunkásokra alapozóm túltámogatott „újraiparosítás”.