Az utolsó akadály is elhárult: zöld lámpát kaptak a komoly béremelések Magyarországon?

Kedd délelőtt megérkeztek a friss GDP adatok, melyek bizakodásra adnak okot. Július és szeptember között 0,9%-kal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, miközben az előző év azonos időszakához viszonyítva szerény mértékben, 0,4%-kal csökkent a gazdaság teljesítménye. 

Óvatos bizakodásra ad okot, hogy a magyar gazdaság kijött a recesszióból

– mondta a Portfolio megkeresésére Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Megjegyezte, hogy szerinte kedvező folyamatokat láthatunk mind a gazdaság teljesítménye, mind az infláció kapcsán. „Ugyanakkor az év egészében már biztos, hogy recesszió lesz” – emelte ki Perlusz. Ez azzal magyarázható, hogy az év első három negyedéve 1,2%-os visszaesést hozott, amire a negyedik negyedév már csak egy kis szépségtapasz lehet.

A friss GDP-adat után Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is a bérmegállapodás fontosságát emelte ki. „A jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról a tárgyalások a héten folytatódnak a munkáltatói a munkavállalói oldal között, jó esély mutatkozik arra, hogy a legkisebb keresetek emelésére már idén decemberben sor kerüljön, az emelés mértéke pedig 15, illetve 10 százalékot érjen el, ezzel is lökést adva a keresletnek és a fogyasztásnak” – olvasható a GFM közleményében.

A kormány célja, hogy (…) támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek, amely egyúttal a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat

– emelte ki Nagy Márton. Miután az előrejelzések szerint az infláció 6% körül alakulhat 2024-ben, így a reálbérek 4-5%-os reálbérnövekedéshez szükség lesz a kétszámjegyű béremelésre. Mindezek miatt vélhetően a kormány sem szeretne 10, illetve 15% alatti emeléseket látni a legkisebb bérek tekintetében. 

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége információink szerint a bérminimum kissé alacsonyabb emelését szeretné elérni, miközben a Magyar Szakszervezeti Szövetség új ötletként dobta be, hogy legyen nagyobb a béremelési ütem.

Egy körvonalazódó megállapodás tükrében vicc, ha valaki a tárgyalások jelenlegi fázisában teljesen új ötletekkel áll elő

– mondta a Portoflio-nak a VKF-ülésekre rálátó egyik forrása. Nagyobb béremelés tehát minden bizonnyal már nem lesz, hiába szeretné ezt az egyik munkavállalói képviselet, de a kisebbre is kevés az esély.

Ha nem lenne reálbéremelkedés, akkor miből lenne gazdasági növekedés? Ezt a kérdést már a kormány képviselője is feltette a VKF egyes tagjainak

– fogalmazott neve elhallgatását kérő forrás.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Portfolio megkeresésére azt mondta, hogy a kedvező GDP-adatok mindenképpen segítik a megegyezést. „Megdőlt az az érv, amire az egyik munkáltatói szervezet alapozta a kisebb béremelési igényét. A recessziónak ugyanis vége van” – hangsúlyozta Palkovics.

Ugyanakkor Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Portfolio megkeresésére már jóval visszafogottabban fogalmazott és kifejtette, hogy a GDP-adatot pozitívumként értékeli, ami segíti a tárgyalásokat. Azt mondta, hogy az MGYOSZ ennek tükrében fogja kialakítani az álláspontját a VKF-ülésre.

„A legkisebb bérek nem szakadhatnak le a létminimum alá. Ezt meg kell akadályozni” – hangsúlyozta Palkovics Imre. „Ha nincs bérnövekedés, akkor nem nő a fogyasztás sem” – érvelt amellett, hogy hozzák előre, már decemberre a legkisebb bérek emelését. Perlusz László arról beszélt, hogy szerinte is meg kell egyezni ezen a héten, ha már az idei év utolsó hónapjától emelnék a béreket. „A VOSZ eddig sem volt és nem is lesz akadálya az egyezségnek” – hangsúlyozta.

Elismerte, hogy a gazdasági növekedés helyreállításához érdemben emelni kell a béreket, ugyanakkor felhívta a figyelmet a versenyképességre is. „Ha túl nagyot emelnénk, akkor számos, kevésbé versenyképes, de fejlődőképes magyar vállalkozás dobná be a törölközőt. Ráadásul túlfűtenénk a gazdaságot is, újabb bizonytalanság és kockázatok jelennének meg” – összegezte Perlusz a helyzetet, utalva arra, hogy az inflációs kockázatok még nem szűntek meg.