Újabb elbocsátási hullám jöhet itthon? Erre készülhetnek a dolgozók

 A több mint egy éve tartó koronavírus járvány és az azt kísérő, komplett szektorok működését visszavető intézkedések nem csak mentálisan, de anyagilag is megtörték az embereket, kiváltképp az aktív korúakat. A pandémia során rengetegen veszítették el munkahelyüket és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) honlapján publikált legfrissebb felmérésből kiderült, hogy bár 2020 végén még javulni látszott a magyarországi munkanélküliségi ráta, az idei év első két hónapjának adatai ez előző tavasz aggasztó trendjeinek folytatódását vetítik előre.

A hazai helyzet még instabil

Magyarországon a koronavírus egy több éve tartó fokozatos javulás eredményeit vetette vissza. Bár a 2021 februári 4,5 százalékos munkanélküliségi ráta enyhe javulást jelent az év eleji 4,9 százalékoshoz képest, a munkanélküliek száma még mindig 213 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakához képest 46 ezer fős emelkedést jelent.

Az éppen a járvány berobbanása előttre eső előző februárban ugyanis a statisztikába kerülő állástalanok százalékos aránya 0,9 százalékponttal alacsonyabban, 3,6 százalékon állt. A 15–74 éves munkanélküliek száma azóta 53 ezer fővel, 217 ezerre emelkedett. A nemi megoszlást nézve, a férfiak körében a munkanélküliek száma 24 ezerrel, 111 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,9 százalékponttal, 4,3%-ra nőtt, míg a nők esetében a munkanélküliek száma 29 ezerrel, 105 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal, 4,7%-ra emelkedett.

A válság egyértelmű vesztesei a fiatalok, az összes munkanélküli közel ötöde közülük került ki. A 15–24 éves munkanélküliek száma ugyanis a járvány által átírt 2020-as év következtében idén februárra 41 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 2,8 százalékponttal, 13,5%-ra nőtt.

Súlyos adat még, hogy a munkakeresés átlagos időtartama 9 hónap volt és a munkanélküliek 26,6%-a legalább egy éve keresett állást. Kijelenthetjük tehát, hogy a mélyponttal nyitott évben egyelőre csupán kis mértékű javulást tapasztalható, és komolyabb változást a számokban valószínűleg csak a járványügyi korlátozások egyre nagyobb számban történő feloldása után láthatunk majd.

Van, ahol látszik már a kilábalás

Az OECD tagországok munkanélküliségi mutatója a legfrissebb, februári 6,7%-os adatot nézve nézve, bár csekély mértékben, de javult a januári 6,8%-os rátához képest. A változás szembetűnőbb, ha az előző éves adatokat is vizsgáljuk. A járvány első hullámának közepén, 2020 második negyedévében ugyanis ez a mutató még elérte a 8,6%-ot, nemzetközi viszonylatban tehát egyértelműen látható, hogy a munkaerőpiac mostanra kezd kilábalni a járvány által elszenvedett csapásból, igaz még mindig szomorú a helyzet a járvány előtti, azaz a 2020. februári, 5 százalékos összesített munkanélküliségi rátához képest.

Az euróövezetben 8,3 százalékon, az Európai Unióban pedig 7,5 százalékon áll a ráta, ami az év eleje óta stagnál és az egy évvel ezelőtti, 7,3 illetve 6,5 százalékos éves átlaghoz képest egyelőre nem látszik régiós szintű pozitív trend. Az EU-n belül egyébként a legjelentősebb, 3%-os visszaesést Litvánia szenvedte el, ahol 9,6 százalékosra duzzadt a munkanélküliek aránya az előző év azonos időszakában mért 6,6 százalékos számról, a legjobban pedig Lengyelország vészelte át az évet, ahol csupán 0,2 százalékponttal ugrott meg az állástalanok aránya, 2,9 százalékról 3,1 százalékra. Ezzel egyébként immáron a legmagasabb foglalkoztatottsági arányt is ők tudják felmutatni a kontinensen.

Az Egyesült Államok munkanélküliségi rátájára is igaz, hogy reménykeltő, de még messze van a járvány előtt megszokottól.

Az USA-ban az év második hónapjában a munkaképes lakosság 6,2 százaléka volt állás nélkül, ami 2,7 százalékpontos visszaesés a 2020 februári 3,5 százalékhoz képes, viszont elképesztő méretű javulás az előző év második negyedévének brutális 13,1 százalékos rátájához viszonyítva.

A régiónkat is gyötörte a válság

Szomszédaink közül a szlovákoknál februárban 7,3 százalékos a munkanélküliség, ami 1,8 százalékpontos emelkedést jelent az előző februári 5,5 százalékhoz képest, és hasonlóan megsínylették a válságot az osztrákok is, akiknél két hónapja 5,7 százalékon stagnál a szám, 1,3 százalékpontos emelkedést mutatva az előző év azonos időszakának 4,4 százalékos mutatójához képest. A Szlovénoknál is hasonló mértékben meglátszott a munkanélküliségen a járvány hatása. Náluk 4,9 százalékos volt a 2021. februári munkanélküliségi ráta, ami összesen 1,3 százalékpontos emelkedést jelent a 2020 azonos hónapjára vonatkozó 3,6 százalékos adathoz képest.