Újabb COVID-hullámtól tart a magyar tudós: így kell hatékonyan védekezni ellene

A szakember Facebook posztjában azt írja, valószínűleg lesz őszi covid hullám, ám képtelenség megjósolni bármit is vele kapcsolatban. Elértük a pandémia azon szakaszát, amikor egymással párhuzamosan, több variáns is terjed világszerte, és nagyon hasonló irányba mutálódnak (a kutatók ezt konvergens evolúciónak hívják). Ez nagyjából arra utal, hogy nagyon hasonló hatások érik a vírust mindenhol, valószínűleg annak köszönhetően, hogy már a világ nagy része rendelkezik valamilyen módon megszerzett immunitással – azaz vagy vakcinálva lett, vagy találkozott a vírussal, vagy mindkettő egyszerre. A vírus több párhuzamosan felbukkant és terjedő variánsa, hasonló mutációk begyűjtésével próbálja az így kialakult immunitást kicselezni, legalábbis antitestek szintjén – ez a gyakorlatban „az újra elkaphatjuk” felé nyit kaput.

Ami még jelentős változás, hogy immáron látható módon is megjelentek és terjednek a vírus rekombináns változatai. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy különböző variánsok gének szintjén keverednek és szintén az előbb már említett tulajdonságok (immunitás kerülése, jobb terjedés stb.) felé fejlődnek. Továbbra is igaz, hogy jobban terjed a vírus a világban, mint az nekünk optimális lenne, ennek köszönhetően érkeznek az újabb és újabb hozzá igazított vakcinák is. Rajtunk múlik mikor szabadulunk, a kulcsszó továbbra is a Ne Add Tovább a vírust! - írja. A megszokottak szerint Nyugat-Európára érdemes figyelni. Az "okosabb országok" már most, a járványhullám felfutásának küszöbén komoly emlékeztető oltás kampányba kezdtek fejtegeti véleményét Kemenesi.

Belgium egy nagyon pozitív és sikeres példája ennek. Azonban az is látszik, hogy országonként nagyon eltérő, hogyan alakulnak az esetszámok, de ami a legfontosabb mérce – a kórházi kezelések száma. Láthatjuk, tapasztalhatjuk saját bőrünkön, hogy mennyire káros egy sérülékeny egészségügyiellátórendszerre  a túlterhelés, évekig éreztetheti hatását. A védekezés minden esetben adaptív, tehát érdemes a nemzetközi ajánlások mentén a súlyosabb megbetegedésnek leginkább kitettek folyamatos magas szintű védelme, illetve az őket ellátó egészségügyi dolgozóké. Németországban például már komoly téma a zárt terekben történő kötelező maszkviselés visszavezetése, az adaptív (helyzethez alkalmazkodó) védekezés jegyében. Minden értelmes virológus és járványügyi szakember is ezen állásponton van, temérdek tudományos adat mutatja a vírus belterekben történő hatékony terjedését - tesz hitet a nyugati járványkezelés mellett a szakértő.

Kemenesi szerint ezért a maszkot érdemes "adaptív módon használni". Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy légúti fertőzés hulláma vagy időszaka érkezik, legalább a zárt és rosszul szellőző helyeken viseljük. Fontos, hogy a szövetmaszkoknak és sebészi maszkoknak csupán tömeghatása van (ha mindenki hordja kevesebb vírus kerül a környezetbe). Kötelező maszkviselés hiányában azonban magunkra vagyunk utalva, FFP maszkon kívül tehát nem ajánlok más típusú maszk (pl. szövet vagy sebészi maszk) viselése. Az FFP maszkok használatával hatékonyan tudjuk védeni magunkat a fertőzésektől.

Főként zárt és rosszul szellőző terekben, ideértve a tömegközlekedést is (buszok, metrók, stb.). A gyorstesztek beszerezhetőek a patikákban, kiválóan alkalmasak arra, hogy a leginkább fertőzőképes fázist kimutassák. Tehát ökölszabályként elmondható, az esetek döntő többségében a pozitív gyorsteszt azt jelenti, hogy még fertőzőképesek vagyunk – ne menjünk közösségbe! A gyorstesztek jól teljesítettek a COVID-19 esetében, használjuk influenzára is (influenzavírusra nem jó a COVID gyorsteszt, de mindkettőre kapható külön teszt) - írja.

Nem érdemes elkapni egyik vírust sem, ettől nem „erősödik” az immunrendszerünk, hanem éppen ellenkezőleg. A vírus nem csak a fertőzés idejére lehet hatással, hanem egész hátralévő életünkre is. Feleslegesen tesszük ki szervezetünket egy vírusfertőzés kiszámíthatatlan kockázatának - összegezte véleményét a szakértő.