Ezek a rühesség tünetei: mi az a rüh, hogyan történik a rühesség kezelése?

Cikkünkben eláruljuk, mi az a rüh, avagy mi a rühesség nevű bőrbetegség. Hogyan fertőz a rüh, hogy néz ki a rühesség, macska vagy kutya rühesség átterjedhet-e az emberi bőrre? Milyen a rühesség megjelenése a fertőzés súlyosságának függvényében, lehet-e a rühesség tünetmentes? A rüh hogyan lehet elkapni, a rühesség mikor múlik el és milyen gyógyszerek a hatásosak rüh kiütések ellen? Hogyan történik a rüh kezelése?

Mi a rüh, milyen betegség a rühesség?

A rühesség a madarak és az emlősök, köztük az ember bőrbetegsége, amelyet a „rüh” nevű atka okoz. A rüh atkáknak számtalan fajtája létezik, azonban érdemes tudnunk róluk, hogy ezek mind gazdatest-specifikus élőlények, vagyis vannak fajok, amelyek kizárólag madarakat, kutyákat fertőznek, míg mások az emberi rühességért felelősek. A rühesség sokáig lappang, kezdetben gyorsan terjed, ám a heves fellobbanás után a szervezet válaszreakciói lassítják a rühek szaporodásának ütemét.

A rühesség a parazitafertőzések leggyakoribb formája, testi érintkezés útján terjed, az atkák így jutnak el egyik gazdatest bőréről a másikéra. A nőstény rüh a bőr legfelső, legvékonyabb, elhalt hámsejtekből álló szarurétegében telepszik meg, kifejezetten az olyan helyeket „kedveli”, ahol nincs sok szőrtüsző. A nőstény, miközben a hámsejtekkel táplálkozik, ebben a szarurétegben 5-10 mm hosszú járatokat fúr, itt helyezi el petéit is (napi 3-4 darabot), amelyekből 1-2 hét alatt lárvák fejlődnek ki. A következő 4-6 hétben a rühek elérik ivarérett formájukat, ehhez a hímeknek 1, a nőstényeknek 2 vedlésre van szüksége. A rüh élettartama körülbelül 1 hónap, ám ez idő alatt bőséggel van idejük szaporodni.

A rühek gazdatest nélkül csak nagyon rövid ideig életképesek, ha nem találnak emberi bőrt, 2-10 napon belül elpusztulnak; csak ritkán, nyirkos környezetben élnek egy hétnél tovább. A 0,3-0,5 mm hosszúságú rühatka szabad szemmel alig észlelhető, mikroszkopikus méretű lény, színe fehér, áttetsző, formája ovális, négy pár lába jellegzetes alakot kölcsönöz neki. A rüheknek nincsenek szemei, repülni, ugrani nem tudnak, vagyis nem „ugorhatnak át” egyik emberről a másikra, mint például a bolhák, tetvek. A rüh nem bírja a meleget: a legtöbb parazitához, kórokozóhoz hasonlóan 60°C-on elpusztul. Ugyanígy a hideg idő sem kedvez számukra, ugyan 20°C alatti hőmérsékleten hamar mozgásképtelenné válnak, azonban itt még képesek a túlélésre.

Rüh vagy allergia? Nem mindegy!

Gyakori kérdés, hogy hogy néz ki a rühesség, mégis hogyan lehet megkülönböztetni az allergiás, gombás elváltozásoktól. Ha megjelenik egy piros kör alakú folt a bőrön, még nem kell egyből rühességre gondolni, azonban, ha a lenti rühesség tünetek együttesen jelentkeznek, célszerű mihamarabb háziorvoshoz fordulni, vagy egyből a bőrgyógyászatra ellátogatni, hogy megtörténjen a betegség diagnosztizálása. A rühességet könnyű összekeverni például az ekcémával vagy az ótvarral, de számos bőrgomba megjelenése is hasonlíthat hozzá.

Ha nem tudjuk eldönteni, hogy rühesség vagy allergia jelent-e meg a bőrünkön, mindenképpen gondoljuk át, hogy kivel, mivel érintkeztünk az elmúlt időszakban, illetve tartsuk szem előtt, hogy az allergiás kiütések elmúlnak, a rühesség azonban több hét alatt fejlődik ki és válik a lágy bőrfelületeken kritikussá. Azt is érdemes tudnunk, hogy a rühesség együtt járhat egyéb másodlagos fertőzésekkel is, ugyanis a mikroszkopikus mechanikai bőrkárosodásokon keresztül könnyebben behatolhatnak a baktériumok, vírusok, gombák.

Mik a rühesség tünetei?

A rühesség a fertőzés megtörténte után sokáig észrevétlen marad, ám a kb. 10-30 napos lappangási idő leteltével jelentkezik a rühesség tünetei közül a legjellegzetesebb, sokszor rohamszerű, kínzó viszketés. Érdekesség, hogy ezek a rüh tünetek nem csak a fertőzött részeken jellemzőek, hanem olyan helyeken is, ahol nincsenek a bőrbe fúrt atkajáratok, ugyanis a viszketést a rüh atka váladékára jelentkező allergiás reakció okozza.

A rühesség legjellemzőbb tünete, ami alapján egy hozzáértő egyből következtethet a betegségre, a bőrbe vájt járatok megjelenése, amit a nőstény rühek fúrnak ki. Ezek a járatok szabad szemmel is láthatóak, akár az 1 centimétert is elérhetik, színük szürkés vagy törtfehér, lassan növekszenek (egy rüh naponta 0,5-1 mm-t képes kivájni), ezek enyhén ki is emelkedhetnek a bőrfelszínből. A járatok nem ágaznak el, J, S, vagy Z betűkre emlékeztetnek. A másodlagos fertőzések következtében kialakuló vöröses, kidomborodó bőrelváltozás, vizes hólyagok megjelenése és az elvakart, varas sebek az igazán szembetűnők, amelyek sokszor teljesen elfedik az elsődleges problémát.

A rühes területek leggyakrabban a testhajlatokra korlátozódnak (ujjak környéke, könyök- és térdhajlat, csukló, hónalj), de deréktájon és a lábfejeken is megjelenhetnek. Mivel a rühesség szexuális érintkezés útján is átadható, sokszor megtelepednek a combhajlatban, a nemi szervek környékén, a fenéken és a mellbimbóknál is. A babáknál és a kisgyerekeknél jellegzetesen a tenyér és a talp rühessége figyelhető meg, időseknél gyakran a háton terjednek el. A fertőzöttség lappangási, illetve korai viszketéses szakaszában nehéz felfedezni a probléma okát.

A rühesség tünetei más formában is jelentkezhetnek: előfordulhatnak piros bőrfoltok, rüh kiütések és durvább, sárgás-fehéres színű, repedezett felületű sebek, amik nagyszámú atka intenzív fertőzésére utalnak. A viszketéses rühesség tünetek gyakrabban jelentkeznek éjszaka, gátolva a pihenést, illetve melegvizes fürdőzés után.

Állati rühesség esetében gyakran tünetmentes a fertőzés, azonban érintkezés útján a paraziták ugyanúgy tovább terjedhetnek, mint amikor a rühesség tünetei is megjelennek. Az emberi rühesség ritkábban tünetmentes, az esetek zömében megjelennek a rüh kiütések, a kritikus területeken, például az ujjaik közötti puha bőrön halmozott mennyiségben. Abban az esetben, ha valaki korábban már átesett rüh fertőzésen, az atkák egy esetleges következő fertőzésnél már nem váltanak ki olyan intenzív allergiás reakciókat, mint először, éppen ezért a rühesség lappangási és terjeszkedési ideje is hosszabb lehet.

Hogyan fertőz a rüh?

A rühesség az állatok és az emberek betegsége, gyakran előforduló probléma kutyáknál, macskáknál, szárnyasoknál is. Alapvetően tudnunk kell, hogy attól, hogy valamelyik háziállatunk elkapta a fertőzést, ránk ez nem veszélyes – hiába terjed a rühesség fizikai érintkezéssel, az emberi rühesség oka kizárólag a Sarcoptes scabiei nevű atkafaj, ami csak embereken él, ezért csak egy másik embertől tudjuk elkapni. A legyengült immunrendszerű személyek, akik például cukorbetegséggel küzdenek, sokkal nagyobb eséllyel fertőződnek meg és adják tovább a rüheket.

Ahhoz, hogy a rühesség valakinél kialakulhasson, már 10-15 állat átjutása elegendő lehet, ám az esetek zömében szükséges hozzá a tartós fizikai kontaktus. A rühesség ritkán, de átadható ágynemű, törölköző, fésű, ruha megosztásával is, hiszen a rüh atkák néhány napig életképesek a gazdatesten kívül is. A fertőzési esélyek tekintetében extra rizikófaktorként számolhatunk a hiperinfesztációs rühességgel, amikor valaki olyan mértékű rühességben szenved, mikor több ezer, sőt, akár több tízezer állat él a bőrében. Ilyenkor a rüh fertőzés kimutatható a beteg használati tárgyain, bútorain, ruháiban is. Ettől függetlenül nyugodtan járjunk uszodába, strandra, hiszen a vízből nem kaphatunk el rühességet, ám lehetőleg ne használjuk mások törölközőjét, papucsát stb.

Mikor fertőz a rüh?

A rühesség a világ leggyakoribb parazitafertősére, életkor és nem tekintetében nem válogat a gazdatestek között. Epidemiológiai becslések szerint a rühesség kb. 250-300 millió embert érinthet a világon, ám többségében gyerekek és szexuálisan aktív korú emberek érintettek vele. Érdekesség, hogy habár a rüh nem szereti a hideget, maga a fertőzés télen és ősszel gyakoribb, mint nyáron.

A rühesség körülbelül 20-25 évente jelentkezik Magyarországon, járványos formában (tipikusan kórházban, idősek otthonában, iskolában és óvodában), utoljára a ’70-es és ’90-es években volt nagyobb arányban kimutatható. Tévhit, hogy a rühesség összefügg a személyi higiéniával, abszolút nincs párhuzam a kettő között. A rühesség előfordulása nagyobb arányú az egymással az óvodában, iskolában sokat érintkező gyerekeknél, egyébként bárki elkaphatja, aki „rosszkor volt rossz helyen”.

A rühesség diagnosztizálása

Ha felkeresünk egy bőrgyógyászt, ő gyakorlott szemmel keresi a gyakori bőrbetegségek tipikus jeleit. A rühesség tényét a legkönnyebben a bőr filctollal való beszínezésével, majd a festék alkohollal történő eltávolításával történik – a színezőanyag ilyenkor megmarad a járatokban. A bőrfelületet továbbá vizsgálhatják mikroszkóppal is, amivel már láthatóak a rüh atkák, illetve a bőrből vett mintával is egyértelműen kimutatható a betegség.

A rühesség kezelése

A rühesség a könnyen kezelhető bőrbetegségek közé tartozik, akár már 1 nap alatt fertőzésmentessé válhatunk. A rühesség megszüntetésére atkaölő gyógyszereket (többnyire kenőcs, ecsetelő formában), úgynevezett acaricid szereket írnak fel, melyeknek a leggyakoribb hatóanyaga a benzil-benzoát és a permethrin (ezeket általában az egész testre fel kell vinni a hajas fejbőr kivételével). A rüh kezelése szájon át szedhető gyógyszerrel is történhet, ennek hatóanyaga az ivermectin, ez azonban gyerekeknek nem javallott; a viszketést antihisztaminokkal lehet enyhíteni. A rüh kezelése után az allergiás reakciók hamarosan megszűnnek, a másodlagos fertőzéseknek viszont idő kellhet a gyógyuláshoz, míg a bőr ugyanolyan tiszta lesz, mint a rühesség előtt.

A rühesség kezelése mellett a fertőzési lánc felderítése is nagyon fontos, hiszen egy könnyen fertőző betegségről van szó, melyet nagy valószínűséggel továbbadhatott a beteg, sőt, vissza is kaphatja azt a többi fertőzöttől. A rühesség kezelése során a személyi higiéniánkra is nagy figyelmet kell fordítanunk: környezetünket tartsuk minél sterilebben, a közvetlen környezetünkben lévő textíliákat (pl. az ágyneműnket) pedig mossuk ki legalább 60°-on; célszerű szárító gépezni is.

A rühesség mikor múlik el?

A rühesség elleni kezelés során az atkák hamar eltűnnek a szervezetből, azonban a tünetek egy része tovább is megmaradhat. A viszketés általában 3-4 napon belül teljesen megszűnik, ám sajnos előfordul, hogy valakinél még további 3-4 héten keresztül is fennállnak bizonyos bőrtünetek, hiába pusztultak el a rühek. A rühesség az esetek zömében szövődménymentesen elmúlik, ám a beteg szervezetében nem alakul ki tartós védettség az atkákkal szemben, vagyis bármikor újra elkaphatjuk azt!

Mi jó a rühesség ellen?

A rühesség kivédése nem egyszerű, hiszen gyakran másokon is lappang, tünetek nélkül mutatkozik, így sokszor maga a fertőző egyén sem tudja, hogy parazitája van – mi magunk sem vehetjük észre a lappangási idő alatt, míg el nem kezd a rühesség intenzív viszketéssel mutatkozni. Ha a fertőzés megtörtént, és a rühesség jelei mutatkoznak rajtunk, ne késlekedjünk orvoshoz fordulni. A rühesség nem függ össze a személyi higiéniával, így nem szabad szégyellni szólni az iskolában, munkahelyükön, hogy felderíthessük a kapcsolati láncot.

Habár az olyan aromatikus gyógynövények, mint a csillagánizs, a tea fa vagy a borsmenta riasztják a parazitákat, rühesség elleni szer házilag nem készíthető belőlük, nem fogjuk tudni megúszni, hogy orvoshoz kelljen mennünk vele. Célszerű mihamarabb segítséget kérni, hiszen a rühesség egy teljesen hétköznapi, jól gyógyítható bőrbetegség. Rühesség esetén ne feledkezzünk meg a használati tárgyaink alapos tisztításáról (bútorkárpit, ágynemű, ruhák stb.), legalább 60°C-os hőkezeléséről; olyan dolgok esetében pedig, amiket nem szabad magas hőfoknak kitenni, zárjuk el azokat légmentesen zsákokba és várjuk meg, míg a rüh gazdatest nélkül magától elpusztul.