Újabb kór ütötte fel a fejét a nyitás árnyékában: ez a tünet nagyon árulkodó

A koronavírus járvány tavaly világszerte rengeteg céget kényszerített az otthoni munkavégzésre való átállásra. Magyarországon azonban a húsvéti időszak után olyan mértékben felgyorsult az oltás és felélénkült az oltakozási kedv is, hogy a héten valószínűleg meglehet a 4 milliomodik beoltott. A munkahelyek pedig ezzel és a nyitási programmal párhuzamosan elkezdtek visszarázódni a Covid előtti kerékvágásba, és visszahívni dolgozóikat az irodákba.

Sokak számára viszont a visszarázódás újabb kihívásokat hozott. Ilyenek többek közt azok, akik mindig két feladat között lavíroznak és állandóan az elintézendő dolgok képzeletbeli listája lebeg szemük előtt. Ha te is gyakran érzel fokozott késztetést az önmagad által meghatározott, sokszor rosszul definiált célok elérésére, lehet, hogy „sietség betegség” gyötör.

A „sietség betegség” nem konkrét nyavaja, hanem egy Dr. Ray Rosenman és Dr. Meyer Friedman kardiológusok által 1974-ben megfigyelt, egy specifikus személyiségtípusú emberekre jellemző, személyiség- és viselkedésmintázat. A dolgot nem árt komolyan venni, mert az ilyen jellemző viselkedés megnyilvánulásokkal rendelkező emberek körében a szakértők szerint hétszeres a koszorúér-betegség valószínűsége és jobban ki vannak téve más kardiológiai betegségeknek is.

Mik a „sietség betegség” fő jelei?

• Mindent versenyhelyzetként kezelsz
• Nem tudsz egyszerre egy feladatra koncentrálni
• Durván fel tud húzni, ha késel valamiért
• Állandóan úgy érzed, hogy kifutsz a határidőkből
• Félbeszakítasz másokat, vagy a szavukba vágsz
• Állandóan a lezárt és lezárandó munkafolyamatokon kattogsz

 Hosszú távon sokat árthat, ha ezeket nem vetkőzöd le

Az állandó rohanás negatív hatással lehet nem csak lelki és fizikai egészségünkre, de emberi kapcsolatainkra is. Előbbiekre jó példa, hogy a krónikus stressz bizonyítottan gyengíti immunrendszerünket, valamint rontja alvásunk mennyiségét és minőségét.

A pszichológusok szerint az állandó sürgetettség érzése emellett a koncentrációt is nehezíti, ezzel is rányomva bélyegét mind munkahelyi teljesítményünkre, mind közérzetünkre.

A saját elvárásaink által generált kudarcok emellett nyugtalanná és túlérzékennyé, sokszor dühössé tehetnek, és ezt szeretteinken vezetjük le. Az egyre szűkösebb határidőre kitűzött egyre nagyobb célok elérése pedig fokozatosan elvonja figyelmünket és érzelmi energiáinkat az élet igazán fontos dolgairól, magánéleti konfliktusokhoz, hosszú távon kapcsolataink megromlásához vezetve.

Így kerekedj felül a „sietség betegség” tünetein

• Gondold végig melyik feladatnál tényleg kritikus az idő, és melyik ami még várhat. Ha mindent teendőt sürgősként kezelsz, az ugyanis a krónikus stressz biztos receptje. Állítsunk fel fontossági sorrendet, és a kevésbé lényeges tennivalókat nyugodtan toljuk későbbre. Változtassuk az időt az ellenségünkből a barátunkká.
• Teremtsünk magunknak énidőt a munkában is. Legyen az egy macskás videó megnézése, vagy a kedvenc albumunk hallgatása, a lényeg, hogy elsőre tervezzük meg, hogy úgy illeszkedjen napjainkba, hogy a feladataink közti üresjáratban nagy valószínűséggel tudjunk rá időt fordítani. Később, ha sikerül megszoknunk, ez már magától, tervezés nélkül is menni fog.
• Ha agyunk még éjszaka is a munkán kattog, jó ötlet lehet kidolgozni egy esti rutint. Legyen az egy nyugtató tea, egy frissítő zuhany lefekvés előtt, vagy napi egy fejezet a kedvenc könyvünkből, a lényeg, hogy lelkünket nyugtató és rutinszerű cselekvés legyen. Ez segít majd szó szerint kikapcsolódni, és másnap egy pihentető alvás után energikusan kezdeni a napot.
• Adjunk időt magunknak végiggondolni a folyamatokat. Ha folyamatosan egyik teendőt végezzük a másik után, hajlamosak lehetünk csak a részfeladatokat látni és elsiklani az összefüggések felett. Ha nem vagyunk hozzászokva, a tennivalóink mélyebb átgondolása időpocséklásnak tűnhet, pedig a komolyabb célok eléréséhez azok átlátása is elengedhetetlen.
• Ne féljünk a szeretteinkre támaszkodni. A mélyen gyökerező szokások levetkőzése kemény dió, ezért minden segítségre szükségünk lehet benne, ne féljünk hát kérni és elfogadni a támogatást barátainktól és rokonainktól.  Egy támogató légkörben könnyebben kordában tartani rossz szokásainkat és megerősíteni a pozitív mintákat. Végső soron, ha nem látunk más utat, ne féljünk felkeresni egy szakértőt sem.