Évről évre felmerül a kérdés és persze a vita a családi pótlék körül: lassan most már tényleg emelni kéne a 2008-ban befagyasztott ellátást.
Az elmúlt hónapokban a hazai munkaerőpiaci szakemberek segítségével a HelloVidék is sorra vette, melyik hazai régióban milyen jelentősebb munkaerőpiaci folyamatok zajlottak. Mostani kitekintésünkben a legérdekesebb tényeket és adatokat vették sorra.
A magyar munkaadók egy része még mindig teljességgel fogalmatlan a toborzás kulcskérdéseivel kapcsolatban.
A megváltozott munkaképességű magyar emberek csaknem fele munkából tartja el magát és családját.
A január rendszerint a teljesítményértékelés időszak a magyar munkahelyeken, ilyenkor kapnak visszajelzést a dolgozók a mögöttük álló év eredményeiről.
Annyi a változás, hogy alig győzzük a fejünket kapkodni: így járhatnak azok is, akik a HR szektorban dolgoznak! Csak győzzék a munkát!
Legfrissebb munkaerő-piaci körképünk helyszíne az ország egyik feltörekvő régiója, az Észak-Alföld.
2022 első negyedévében a hazai munkáltatók 34 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 17 százalékuk tervez.
Azokban a szektorokban van igény a külföldi munkaerőre, amelyek kevésbé automatizálhatóak, és a kézi munkaerő kiváltása jelentősebb beruházási igényelne.
Minden jel arra utal, hogy a vendéglátás még mindig óriási munkaerőhiánnyal küzd, rengeteg nyitott pozició elérhető.
A hazai ipari fellegvárakban a bérek Magyarországon már magasabbak, mint Szlovákiában.
Tömegek kerültek állandó vagy részleges home office-ba, amely sokakat ösztönzött arra, hogy a régit hátrahagyva, új szakmát sajátítsanak el, és sokan vágtak bele egy, a hobbijukhoz kötődő tanfolyamba is.
Amennyiben sikerül Magyarországon középtávon egy EU bérszinteket figyelembe vevő versenyképest bért biztosítani, abban az esetben az aktív fiatal és képzett munkavállalók elvándorlása is lassítható lesz.
Budapesten a legkedvezőbb az összkép, az első tízben még hét dunántúli és két tiszántúli járás található. A bűnözésben vagy a megfizethetőségnél a főváros rosszul szerepel.
A GYED extra egyes esetekben nem javít, hanem éppenhogy ront az anyák munkaerőpiaci helyzetén.
Továbbra is az ukrán és szerb munkavállalók vannak többségben.
Egyre több megváltozott munkaképességű ember dolgozik már Magyarországon is, azonban ez még mindig elmarad az Uniós átlagtól.
„Hogyan csökkentsük a szegénységet?” címmel jelent meg az Egyensúly Intézet független szakpolitikai agytröszt javaslatcsomagja, amelyben a szociális juttatások rendszerének teljes átalakítására dolgoztak ki lépéseket.
A közép-magyarországi régióban a Covid-19 leginkább a vendéglátóipart és a logisztika területét sújtotta. Ugyanakkor a harmadik országbeli munkavállalók megjelenése itt is tömeges. Hogyan alakultak a bérek, milyen munkaerőre van leginkább kereslet?
Az olcsó munkaerőt sokáig olyan gazdasági előnynek tartották, amellyel meg lehet nyerni a külföldi befektetőket. Hosszú távon fenntartható működési modellt azonban nem lehet csak az olcsó munkaerőre építeni.
