Jöhet a négynapos munkahét a magyar munkahelyeken: van, ahol már küszöbön a döntés?
Hamarosan kezdi a négynapos munkahét kipróbálási időszakát a PwC Magyarország, egyelőre csak a kollégák egy részének.
Hamarosan kezdi a négynapos munkahét kipróbálási időszakát a PwC Magyarország, egyelőre csak a kollégák egy részének.
A nem önfoglalkoztatóként dolgozó hibrid munkavállalók 71%-a állítja, hogy az otthoni munkavégzés legalább részben segíti őket a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésében.
A hibrid munkavégzésnek nincsenek egyértelmű játékszabályai, és a hiányos irányelvek sok kockázatot rejthetnek magukban.
Tekintettel a stabilan magas inflációs környezetre, a versenyképes alapbér mellett az egyéb pénzbeli juttatásokat kínáló munkahelyek a legvonzóbbak.
A nagy stressz és a munka-magánélet egyensúly felbomlása is sokakat állít kihívás elé.
A felnőtt magyarok 75%-a az ébredéstől számítva egy órán belül fellép az internetre, azonban ugyanennyien vágynak vissza a világháló nélküli időkbe –
A jelenlegi gazdasági bizonytalanság új dimenziót nyitott a dolgozók prioritásai és várakozásai terén egyaránt.
Több apaszabadság, a munkaadóknak viszont jelentps plusz terheket jelentenek azok a munkajogi törvények, melyek január első napján léptek életbe.
A technológia 2020-ban gyakorlatilag mentőövként szolgált a vállalatok és munkavállalók számára, ma pedig a jövőnk, a társadalom és az emberi fejlődés alappilléreként tekintünk rá.
Megfogadni általában azt szoktuk, hogy jövőre lefogyunk néhány kilót, elmegyünk valahová, ahová mindig is vágytunk, több időt töltünk a szeretteinkkel. 2023-ban ennél több kell.
A home office elterjedésével egyre nehezebb feladata van azoknak a dolgozóknak, akik szeretnék megtartani a munka és a magánélet közti egyensúlyt.
2021 után idén is útjára indítottuk a Pénzcentrumon a Nagy Boldogságtesztet, melyből kiderül, mennyire boldog, elégedett nép a magyar.
Mivel a dolgozói létszámot tartósan nem lehet a szükséges szintre feltornázni, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) álláspontja szerint más módon kell kezelni a helyzetet.
Kiderült, a fővárosiak egy fikarcnyit sem boldogabbak, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg, vagy a Hajdú-Bihar Megyében élők.
Egyre többször jelenik meg a közösségi médiában a kiégés, mint pozitívum, pedig ez távol áll az igazságtól.
A jelenleg negyvenes, ötvenes éveiket taposó X-generáció tagjainak borultak fel legjobban a napjai az otthoni munkavégzés következtében, amit a magánéletük is megsínylett.
Jellemzően úgy tekintünk a munka és a magánélet közötti egyensúly elérésére, mint életünk végcéljára, egy olyan állapotra, melyben minden gondunk megszűnik, és végre boldogok leszünk. Ám a tapasztalatok szerint ez nagyon nem így működik. Az áhított állapot sokkal inkább viselkedik mozgó célpontként valahol távol a horizonton.
Meg kell húzni a határt. A szüntelenül megjelenő új kihívások, az új koronavírus-járványhoz hasonló váratlan helyzetek, valamint a felgyorsult világ miatt azonban ez szinte lehetetlen küldetésnek bizonyul.
Az online tér szétválaszt, de össze is köt.
Ma Magyarországon még rengeteg olyan cég van, amelyik a túlórára alapozza a működését, holott a világ már rég nem ebbe az irányba halad. Ennek ellenére egy átlagos magyar munkavállaló évente 36 óra túlórát végez, legalábbis a hivatalos statisztikák szerint. A valós számok nyilván sosem fognak kiderülni. Miközben azt hisszük, több gép előtt töltött órával jobban teljesítünk, valójában épp az ellenkezőjét érjük el vele: romlani fog a teljesítményünk. A Pénzcentrum szakemberek segítségével keresi a választ arra kérdésre, mennyi az elég, és mindeközben az is kiderül, milyen körülmények között fogunk dolgozni 10-20 év múlva.