Már a bizonytalan háborús helyzet előtt is folyamatos emelkedés volt megfigyelhető a lakáshitelek kamataiban. Jelen helyzetben minden nagyon gyorsan, akár percről percre is változhat.
Az emelkedő hitelkamatok természetesen megnövelik a törlesztőrészletet, vagyis többet kell fizetni a hiteligénylőknek a felvett összeg után.
A kormány kamatstopot hirdetett a változó kamatozású lakossági jelzáloghiteleknél, ezzel közel 500 ezer család mentesülhet a hitelkamatok emelkedése alól.
Nagy fordulat következett be idén a sok évig tartó alacsony inflációs környezet után: berobbant az infláció.
Ismét megemelte az egyhetes betéti kamatot az MNB, most 3,3-ról 3,6 százalékra.
Az MNB kamatemelési ciklusa folytatódott, a bankok költségei pedig sokat nőttek,a levegőben volt tehát, ami mostanra be is következett, a hitelek kamatai újra növekedésnek indultak.
A Pénzcentrum heti podcastjának két vendége Sziráki László, a CIB Bank Digitális Csatornák és CRM vezetője, illetve Palkó István, a Portfolio pénzügy divíziójának vezető elemzője.
Mi az a reálkamat és miért lényeges, ha emelkedik a nagysága- erre kerestük a választ.
Ilyen magas infláció mellett a forgalomban lévő 7500 milliárd forint évente 300-350 milliárd forintot veszít a vásárlóértékéből.
Utoljára 2011 decemberében emelte meg az alapkamatot az MNB.
A Pénzcentrum most összeszedte, mi minden fog változni holnaptól.
Rengeteg az igénylés.
Meddig örülhetünk az alacsony kamatoknak?
Erre vártak a magyar diákok.
Ezekhez a hitelekhez még az ágyból sem kell felkelned.
