Zara, H&M, C&A: nyilvános, ennyiért güriznek a magyar ruhaboltosok
Folytatódik sorozatunk, amelyben azt mutatjuk be, hogyan keresnek a nagy nemzetközi láncok hazai dolgozói. Ezúttal néhány fast fashion ruhaboltot vettünk górcső alá.
Folytatódik sorozatunk, amelyben azt mutatjuk be, hogyan keresnek a nagy nemzetközi láncok hazai dolgozói. Ezúttal néhány fast fashion ruhaboltot vettünk górcső alá.
Sokan félnek lépni, pedig folyamatosan figyelemmel követik az álláshirdetéseket. Mégis ragaszkodnak a biztoshoz, akkor is, ha az rossz. Vannak viszont bizonyos jelek, amelyek arról árulkodnak: nincs értelme hezitálni, fel kell mondani.
A magyar dolgozók számára a munka és magánélet egyensúlya, valamint a kollégákkal való jó kapcsolat után a munka elismertsége a legfontosabb egy új munkahely kiválasztásánál - derült ki egy friss kutatásból.
A legfrissebb statisztikák szerint több mint 460 ezer gyermektelen, egyedülűlló férfi és több mint 750 ezer gyermektelen, egyedülálló nő él ma Magyarországon. Ezen felül megdöbbentően sok, majd 400 ezer azoknak az egyedülálló nőknek a száma, akik 1 vagy 2 gyermeket nevelnek. Emellett a gyermektelen házaspárok száma is egyre növekszik, viszont a gyermek(ek)kel rendelkezőké drasztikusan csökken.
Ezek voltak 2018 30. hetének legfontosabb, legérdekesebb, és legolvasottabb hírei a Pénzcentrumon.
A legnagyobbak így csinálják.
Minél fiatalabbak, annál inkább bíznak mások véleményében.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 100 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 39 ezer fővel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig mintavételi hibahatáron belül változott.
Több mint 91 ezer olyan hallgató van Magyarországon, aki sikeres záróvizsgát tett, ám oklevelét nem veheti át a nyelvvizsga hiányában.
Közmunka helyett Romániába járnak át dolgozni magyarok dupla bérért. Az ATV-n futó Napló stábja több Békés megyei településen is találkozott olyanokkal, akik még mindig Romániában dolgoztak vagy hónapokat töltöttek ott.
Túl sokat dolgozunk ahhoz képest, amennyi fizetést hazavihetünk, ez derül ki az OECD adataiból. Ha megnézzük a ledolgozott munkaórákat és béreket, akkor jól látható a magyar munkaerő olcsósága és alulértékeltsége.
Egy évtizeddel a 2008-as válság kezdete után az európai munkanélküliségi ráta a recesszió előtti szint közelébe süllyedt. Magyarországon még ennél is jobb a helyzet, hiszen a munkanélküliség mostani aránya csak a fele a válság előttinek.
Az utóbbi években gombamód szaporodnak a borbélyüzletek Magyarországon. Sok helyre keresnek férfi fodrászt, a Duna Plázában "álomfizetést" ígérnek a jelentkezőknek.
Rekordot döntött az Ausztriában dolgozó magyarok száma júniusban. A legújabb adatok szerint ugyanis 94 534 fővel az eddigi legmagasabb szintre ért a magyarok foglalkoztatása nyugati szomszédunknál.
Ma este 8-kor hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Idén közel 108 ezren jelentkeztek egyetemekre, főiskolákra.
Összességében 1-1,2 millió embert foglalkoztatnak állami forrásokból. Ezek egy jelentős részét, 100 ezer embert át lehetne csoportosítani a versenyszférába a VOSZ szerint.
Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél található a budapesti Piarista Gimnázium, melyet 1717-ben alapítottak, ez volt Pest város első gimnáziuma. Bár a rend első iskoláit azért hozták létre, hogy a kevésbé tehetős sorból származó, az oktatásért fizetni képtelen diákok is tanulhassanak, a budapesti gimnázium időközben elitiskolává vált, nem kis részben azért, mert a szocializmus alatt az értelmiségi képzés jutott nekik osztályrészül. Interjú Horváth Bálinttal, a budapesti Piarista Gimnázium igazgatójával.
Az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok egyike az egyenlőtlenség csökkentése. Van még mit tenni ezen a téren, ugyanis a társadalom alsó 40 százaléka számarányánál jóval kisebb mértékben részesül a jövedelmekből.
Egy év leforgása alatt közel 10 százalékkal megnövekedett a fejünk fölött repülő gépek száma, ám a magyar légtérbe belépő gépeknek csupán a tizede landol valamelyik hazai reptéren. A légiirányítók egyelőre még bírják a terhelést, de munkaerőbővítésre lenne szükség - derül ki a Világgazdaság cikkéből.
A magyar munkavállalók rugalmasságra vágynak, ugyanakkor a hazai vállalatok még le vannak maradva ezen a téren. Egy friss kutatás szerint például míg nemzetközi szinten már tízből négy munkavállaló dolgozik rugalmas munkarendben, nálunk mindössze tízből három. Pedig a dolgozók szerint a távmunka és rugalmas időbeosztás növeli a hatékonyságot, ami a vállalatok számára is egyértelmű előnyt jelent.