A Kármán András vezette Pénzügyminisztérium tegnap, augusztus 31-én benyújtotta a Parlamentnek a módosított idei költségvetést.
Az adott területekre fordított állami kiadások tekintetében sok mutató esetén hazánk az uniós rangsorban vagy a sereghajtók között van.
A módosítás célja, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze.
A jövő héten kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács, a KSH pedig munkaerőpiaci, beruházási adatokat közöl, a Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatót publikál az államháztartás központi alrendszerének helyzetéről.
A dráguló államfinanszírozás hátterében az áll, hogy a befektetők tartósan magas inflációra rendezkednek be.
Ezermilliárd forinttal magasabb a költségvetési többlet, mint egy évvel korábban, az államháztartási hiány 67 százalékos.
A népesség elöregedése és a klímaváltozás óriási terhet ró az államháztartásra, így a jelenlegi gazdaságpolitika fenntartása esetén a magyar államadósság 2050-re a GDP 180 százaléka fölé ugorhat.
Júniusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 424,1 milliárd forint többlettel zárt, szemben az egy évvel korábbi 27,4 milliárd forintos többlettel.
Jóval nagyobb költségvetési hiánnyal számol a kormány, mint amekkorával a 2026-os büdzsét tavaly elfogadták.
A minisztérium elemzése szerint a deficit hátterében az Orbán-kormány által bevezetett lakástámogatások, a fegyverpénzt is tartalmazó személyi juttatások, a 13. és 14. havi nyugdíjak állnak
Bod Péter Ákos szerint miközben beindult a régóta várt növekedés, az államháztartás helyzete kritikus, így a választási év akár 7-8 százalékos GDP-arányos hiányt is hozhat.
Fokozatos béremelést ígérnek a szociális dolgozóknak, de minden a költségvetés mozgásterén múlik.
A 2010 óta bevezetett, a politikai kommunikációban gyakran multiadóként vagy extraprofitadóként emlegetett különadók valójában nagyrészt a lakosság által megfizetett fogyasztási adóknak tekinthetők.
A kabinet egy törvénymódosítással számos gyakorlatnak véget vetne, hogy helyreállítsa a gazdaság kiszámíthatóságát és a befektetői bizalmat.
A kormányzati szektor hiánya 2026 első negyedévében elérte a 2090 milliárd forintot, ami a GDP 9 százalékát tette ki.
Az államok működéséhez elengedhetetlenek az adóbevételek, de korántsem minden ország támaszkodik ugyanannyira az adófizetőkre.
A rendkívüli hőhullám elleni védekezéssel egy időben háromnapos kihelyezett kormányülést tartott a kabinet Pilisszentkereszten.
Több százmilliárd forintos, kamatokkal növelt visszafizetési kötelezettség terhelheti az államháztartást
A vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adat ellenére a magyar gazdaság növekedése idén visszafogott lehet, miközben az infláció tartósan a toleranciasávban maradhat.
Magyarország európai viszonylatban is rekorder az államadósság kamatkiadásai terén, ám a hozamok csökkenése és a forint erősödése jelentős fordulatot hozhat.
