Sokkoló részleteket osztott meg ez az idegenlégiós az orosz-ukrán háború borzalmairól: ez zajlik valójában a frontokon

Egy japán férfi a teljes körű orosz invázió kitörésekor jelentkezett az ukrán hadseregbe. Célja az volt, hogy fegyverrel támogassa az egyoldalúan megtámadott országot. Először a tokiói ukrán nagykövetségen próbálkozott. A japán kormány kiutazást ellenző figyelmeztetése miatt azonban ez a kísérlete kudarcba fulladt. Végül különböző külföldi toborzási csatornákon keresztül csatlakozott az ukrán Nemzetközi Légióhoz, ahol mintegy három évig harcolt.

A légióban a nagyszámú amerikai és brit önkéntes mellett más japán állampolgárok is felbukkantak. A külföldi harcosok száma összesen legalább kétezerre tehető. Az alapfizetés havi 20 ezer hrivnya, vagyis nagyjából 80 ezer jen volt. A frontszolgálatért további 50 ezer hrivnyát fizettek. A tényleges harctéri bevetésekért pedig a napok számától függően akár havi 140 ezer hrivnyáig terjedő pótlék is járt. A katonák motivációja meglehetősen változatosnak bizonyult. Voltak, akik mély meggyőződésből fogtak fegyvert. Mások az ukrán házastársuk hazáját akarták megvédeni, míg néhányan csupán a harctéri hírnevet keresték.

EZ IS ÉRDEKELHET

Két hónapot bujkált a föld alatt az Ukrajnában harcoló katona: döbbenetes részleteket osztott meg a háborúról

Az ukrán háború eseményeire egy egész világ figyel, ám a felszín alatt zajló eseményekre keveseknek van rálátása

A japán katona az első harci tapasztalatait a harkivi régióban szerezte meg a 2022-es őszi ellentámadás során. Akkoriban a drónhadviselés még egyáltalán nem volt meghatározó. A küzdelmeket a hagyományos tűzharcok és a tüzérségi csaták dominálták. Egy alkalommal egy mintegy 800 méterre lévő orosz katonát lőtt le egy folyón túlról. Elmondása szerint az ukrán hadsereg a saját veszteségeinek minimalizálása érdekében kerüli a nyílt tűzharcokat. A taktikájuk sokkal inkább a meglepetésszerű, egy-két lövéses támadásokra épül. A sikeres találatot akkor egy lehallgatott orosz rádiókommunikáció révén tudták megerősíteni.

A kelet-ukrajnai Luhanszk megyében aztán egy valódi életveszélyes helyzetbe került. Egy ködös reggelen egy orosz harckocsi állt meg közvetlenül amellett az épület mellett, amelyben nyolcadmagával rejtőzött. Páncéltörő fegyverük egyáltalán nem volt. Ahogy fogalmazott: "mintha egy szörnnyel néztek volna szembe". A tank végül szerencséjükre továbbállt. A krónikus létszámhiány más szituációkban is élesen megmutatkozott. A harkivi ellentámadás idején például mindössze ketten őriztek 16 megadó orosz katonát. Egyszerűen nem volt tartalékosuk, akit a helyszínre hívhattak volna.

A háború elhúzódásával a helyzet egyre csak romlott. A katonák mára végletesen kimerültek, és nincsen elegendő ember a frontvonalon harcolók leváltására. Napjainkban a megadó ellenséges katonákat is drónokkal kell a saját állásaikba irányítaniuk, mivel nem tudnak élőerőt kiküldeni értük. Az orosz oldalon ugyanakkor aggasztóan gyakran kivégzik a megadó ukrán fegyvereseket. A Nemzetközi Légió tagjai pedig különösen brutális kínzásokra számíthatnak egy esetleges fogságba esés során. Éppen ezért ők szinte soha nem adják meg magukat.

A japán férfit mintegy egy éve, a harctéri teljesítményének elismeréseként áthelyezték egy reguláris egységbe. Jelenleg egy drónos alakulat parancsnokaként szolgál a fronton. Beszámolója szerint a harcok jellege az elmúlt négy évben gyökeresen megváltozott. A háború korai szakaszát jellemző tűzharcokat és tüzérségi párbajokat mára szinte teljes egészében a drónhadviselés váltotta fel.