Európa választ: napokon belül véleményt mondhatnak az európaiak, köztük a magyarok is

Az Európai Parlament Kutatószolgálatának összesítése szerint öt évvel ezelőtt a választáson Belgiumban és Luxemburgban volt a legmagasabb a részévétel. Belgiumban 88,5, Luxemburgban 84,2 százalék volt a választói részvétel (mindkét országban kötelező a szavazás). Az EP-választások történetében a valaha volt legmagasabb részvételi arányt is Belgium tudhatja magáénak: az 1984-es voksoláson 92,1 százalékos volt a részvétel az országban.

2019-ben Máltán 72,7 százalékos volt a részvétel, Dániában a választásra jogosultak 66,1 százaléka, Németországban 61,4 százaléka, Spanyolországban 60,7 százaléka ment el szavazni. Ausztriában 59,8 százalék, Görögországban 58,7 százalék, Svédországban 55,3 százalék, Olaszországban 54,5 százalék, Litvániában 53,5 százalék, Romániában 51,2 százalék.

Az EP-választáson az EU-átlag 50,66 százalék volt, ennél tizenöt tagországban volt alacsonyabb a részvétel. Franciaországban 50,1 százalék szavazott, Írországban 49,7 százalék, Lengyelországban 45,7 százalék, Cipruson 45 százalék, Magyarországon 43,4 százalék, Hollandiában 42 százalék, Finnországban 40,8 százalék volt a részvételi arány.

Öt tagállamban volt a részvétel 30-40 százalék közötti: Észtországban (37,6), az akkor még uniós tag Egyesült Királyságban (37,2), Lettországban (33,5) és Bulgáriában (32,6), Portugáliában (30,8).

Harminc százalék alatti volt a részvétel az EP-választáson, azaz a jogosultaknak kevesebb mint a harmada szavazott Horvátországban (29,8), Szlovéniában (28,9), Csehországban (28,7) és Szlovákiában (24,7). Szlovákiához fűződik a negatív csúcs az EP-választások történetében: 2019-ben a választásra jogosultak mindössze 13 százaléka szavazott. A második legalacsonyabb részvétel is Szlovákiához kapcsolódik: 2004-ben az EU-ba frissen belépő országban az EP-voksoláson a választásra jogosultaknak mindössze 17 százaléka ment el szavazni.

Az EP-választáson 1979 óta, amióta az EP tagjait közvetlenül választják, 2014-ig folyamatosan csökkent a részvétel: 1979-ben még 62 százalékos volt, ezt követően választásról választásra nem jelentős mértékben, de csökkent a részvétel, így 1984-ben 59 százalékos, 1989-ben 58, 1994-ben 57 százalékos volt. Az 1999-es voksoláson azonban a részvételi arány 50 százalék alá esett: a voksolásra jogosultak mindössze 49,5 százaléka szavazott. 2004-ben a részvételi arány tovább csökkent 46 százalékra, 2009-ben 43 százalék volt, 2014-ben pedig 42,6. A tendencia 2019-ben megfordult, és a részvételi arány ismét 50 százalék fölé emelkedett, 51 százalékra.

A választásokkal kapcsolatos tudnivalókat korábban itt ismertettük, ahogyan már arról is beszámoltunk itt a Pénzcentrumon, hogy a választások közeledtével az Európai Bizottság egyre szigorúbban ellenőrizte, hogy a Meta eleget tesz-e az EU digitális szolgáltatásokra vonatkozó szigorú szabályainak.