Még nincs vége a csörtének: ezeket a cégeket vizsgálja a NÉBIH

Kérdések sokasága vetődött fel már eddig is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) élelmiszereket összehasonlító vizsgálatának közzététele nyomán. Maradt még néhány.

A NÉBIH nagyon óvatos volt

A NÉBIH az élelmiszerek összehasonlító vizsgálatában pontosan a jobb minőségű enni-, innivalókat tette nagyítója alá, hiszen ahhoz semmi kétség nem férhet, hogy a világ vezető élelmiszergyártó nagyágyúi - szemben azzal, ahogyan a szaktárca vezetője fogalmazott - silány minőséget nem gyártanak. Jogszabállyal szembeni vétséget nem is talált a Hivatal.

Alapvető élelmiszert nem piszkált a NÉBIH, pedig az UHT tej, a trappista sajt, a felvágottak, konzervek, száraztészták, alma, burgonya, lehetne hosszasan sorolni, széles, nagy súlyú palettája az élelmiszervásárlásoknak. Ha már a citrom, vagy az állateledel belefért. A kenyérféleségekről nem is beszélve, hiszen egy-egy kiló kenyér összehasonlítása nem okozhat nehézséget (tartós kenyérből van import is itthon). Csak éppen akkor más derülhetett volna ki a vizsgálatokból, és nem lehetett volna a multik kettős mércéjéről hablatyolni.

Célkeresztben: a nassolni valók

A célkeresztben éppen ezért egyrészt az élvezeti cikkek, másrészt a kiegészítő jellegű élelmiszerek álltak. A nassolni valók, az édességek, az italféleségek ráadásul az élelmiszerpiac legzsírosabb falatkái. Könnyű lehetne ezek után a silányság esernyője alatt ezekből a zsíros falatkákból elnassolni valamennyit.

A vizsgált élelmiszerféleségek céges rangsorát a kereskedők sajátmárkái vezetik. Feltehetően azért esett a választás a Spar sajátmárkáira, mert Ausztriában amúgy is ott van sok bolttal, de ne feledjük, korábban már volt más afférja is a kormánnyal. A saját márka egyébként is csípheti a kormány szemét, hiszen a multi áruházak egyre többet tesznek belőlük a polcaikra, mostanában az Auchannál ugrott meg feltűnően az arányuk, például a friss baromfihúsok többsége már ilyen, ami a hazai gyártók márkaneveinek eltűnését is jelenti egyidejűleg. A diszkontokról nem is beszélve, ahol az üzletfilozófia egyik tartóoszlopa a sajátmárka, ezért is furcsa, hogy hármójuk - az Aldi, a Pennyi és a Lidl - közül csak a legutóbbi tudott egy állateledel féleséggel beférkőzni a vizsgálatba. Vagy az ellenőrök tudták, hogy úgysem találnak semmit. Persze, a hazai élelmiszerláncok is élnek ezzel a fogással, a CBA, a COOP és a REÁL is ott sorakoztatja saját márkáit a polcain.

A második a Ferrero, az édesipar olasz nagyágyúja. A harmadik legtöbb összehasonlító vizsgálatot elkönyvelő Dr. Oetker a sütéshez, befőzéshez valók, dekortermékek, desszertek nagyszállítója. A vizsgált 96 termékpárból ötvenet a következő nyolc élelmiszeres cég adott:

• Spar (sajátmárka) (10)
  Ferrero (9)
  Dr. Oetker (7)
  Nestlé (6)
  Unilever (5)
  Mondelez (5)
• Kotányi (4)
  Manner (4)

A futottak még kategóriába tartozik a Coca-Cola 3, valamint a Danone és a Haribo szerény, 2-2 mintával. A Heineken sem hiányozhatott a sorból, rögtön 3 félével, akinek a vörös csillagos megfuttatása feltehetően jókora ingyenreklámot is jelentett. Feltehetően a Heineken rajongók széles tábora már olyannyira megszokhatta a vörös csillagot, hogy fel sem tűnt nekik, de mostanában biztosan többet forgatták a kezükben, akinek pedig újdonság volt, az biztosan ki is próbálta.

A módszertanról: hát ez így nem hiteles

A NÉBIH - nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági szervezetként - Magyarország területén rendelkezik illetékességgel és hatáskörrel, így más tagállamokban nem folytathat hatósági eljárást. Ennek megfelelően az összehasonlító vizsgálat során a termékek beszerzése nem hatósági mintavétellel történt. Ugyanakkor valamennyi termék beszerzéséről a NÉBIH munkatársai gondoskodtak, melynek során maradéktalanul betartották a vonatkozó szabályokat, előírásokat. Például fokozottan figyeltek a termékkörnek megfelelő szállításra és a hűtési lánc folytonosságára. Mindezt a Hivatal jelentése állítja.

De hát ezzel azért - a NÉBIH szakmai tudását és pontosságát nem cáfolva - némi csorba esett a vizsgálat hitelességén. A magyar jogszabályok ugyanis előírják például az ellenminta vételének lehetőségét a hatósági ellenőrzéseknél. Volt is már rá szükség, ugyanis előfordulhat, hogy eltérő összetétel ide, eltérő összetétel oda, a boltba szállítás, vagy éppen a bolti tárolás hibája miatt is lehet eltérő a minőség, egy-egy gyártási sorozat esetenkénti különbözőségeiről nem is beszélve. Ha vita kerekedik a minőségről, az ellenminta bizonyíték is lehet. Márpedig a vita elkezdődött.

Kérdés az is, vajon a magyar boltosok tudtak-e a NÉBIH mintavételéről, hiszen a vizsgálati jelentés csak annyit mond, hogy az összehasonlító vizsgálat során a termékek beszerzése nem hatósági mintavétellel történt. De nem teszi hozzá, hogy csak Ausztriában és Olaszországban, vagy Magyarországon is mellőzték a hatósági fellépést.

Civil fogyasztóvédelmi szervezetek is végeznek összehasonlító vizsgálatokat, nincs is ezzel semmi baj, önmagában a NÉBIH vizsgálattal sem lenne. A NÉBIH vizsgálatnak az összehasonlított termékek tekintetében semmiféle jogi következménye nem is lehet ráadásul, hiszen az előírások ellen nem vétett egyik gyártó sem. De ha nem volt hatósági mintavétel, akkor a polcról leemelt terméket csak úgy lehetett a boltból kivinni, ha fizetett is érte a pénztárban a NÉBIH, így már csak az a kérdés, számlát, vagy nyugtát kértek. Nem a hivatalnak, hanem a vizsgálat eredményeivel az esetleg vitába szálló gyártónak, hiszen a hitelrontás gyanúja felvetődhet. Főleg, ha lesilányozzák valakinek a portékáját, márpedig most ez történt.

És egy apróság. A NÉBIH a jelentésében azt írja, 96 termékpárt vizsgáltak meg. A NÉBIH honlapján közzétett jelentésben a 6-7. oldalon van az első összehasonlított termékpár. Az utolsó a 200-201. oldalon. Az bizony 98 termékpárt jelent. A megoldás egyébként annyi, hogy a Mon Chéri Csokoládépralinét és a Nutella Ferrero kenhető kakaós mogyorókrémet egy osztrák mellett egy-egy olasz mintával is összehasonlították. Így a vizsgált itthoni termékek száma ugyan valóban 96, de két esetben rátettek még egy-egy olasz vizsgálattal is, így az összehasonlítások száma már 98 volt.

De mit is akarhat igazából a kormány?

Kérdés ezek után, mire is akar lőni a kormány, hiszen az eltérő összetevők feltüntetésének belengetése soványka falatkának tűnik, ráadásul sikere finoman szólva is kétesélyes. Egyrészt némi uniós aggály is felvetődhet, másrészt egy-egy eltérő összetevő semmit sem mond a vásárlónak, legfeljebb elveszi a kedvét attól, hogy pont azt megvegye. Az okoktól, az igazságtól függetlenül mit is sugallhat ezek után az eltérő alapanyag összetétel? Hogy silány a termék, legalábbis a kormány üzenete szerint. Ja, hogy külhonban jobb az a márka? Hát akkor nem is fogják itthon megvenni? De hát ez az egész herce-hurca a kettős minőséggel bizonyára még élénkítheti is a bevásárlóturizmust, ha már kiruccanok külföldre, ki is próbálom, mennyivel jobb ott vásárolni. 2016-ban amúgy is ugrott egyet a bevásárlóturizmus, jöhet a következő.

A NÉBIH - érthető okokból - nagyon is óvatos volt, hiszen mindössze egyetlen termékpár esetében írta le, hogy gyengébb a vizsgált termék minősége itthon. Így nyilvánvaló, hogy a kormánynak komolyabb céljai lehetnek, hiszen valaki csak elmagyarázta nekik, mi is van igazából a jelentésben. Az egyik cél az lehet, hogy ezzel az aprócska eszközzel is - mert nemzetközi viszonylatban ez nem sok, de majd tesznek hozzá mást is - az uniós terep újraszántása előtt (hiszen a Brexit és a kétsebességes Unió lebegtetése nyomán nyilván ez várható) elérjék, hogy a kelet-európai térség nehogy már sokkal kisebb falatokhoz jusson, legalább ne romoljon sokat a helyzete.

De nyilván lehet sokkal közelebbi ok is, ez pedig - bár a kettőnek igazából semmi köze egymáshoz - megágyazni a multi áruházláncok megregulázásának és további törtetésük megnyirbálásának. A kormány szekerét - bár lehet, hogy csak ímmel-ámmal, de azért - tologató fogyasztóvédők már ki is mondták, hogy nagyobb szigor kell. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége egyet is ért azzal, hogy kötelező minimumlétszámot írnának elő az áruházakban, valamint az eladókra minimális szakképzettségi követelményeket vezetnének be (bár utóbbiról eddig nem hangzott el hivatalos bejelentés). A szakszervezetekről nem is beszélve. A két legnagyobb lórúgás egyébként a kötelező létszám előírása és a gyűjtőcsomagolás megtiltása lenne a kereskedőknek. Meg mindenkinek.