Gyártjuk a munkanélkülieket

Pénzcentrum
2005. december 9. 15:39

Legalább harminc egyetemi szak akkreditációját nem javasolta az illetékes bizottság szakmai hiányosságok miatt, ennek ellenére Magyar Bálint oktatási miniszter hozzájárult e szakok indításához, tovább növelve a bizonytalanságot a felsőoktatásban. Az e szakokra jelentkezők nem tudhatják, hol fejezhetik be tanulmányaikat. Az új tanárképzés bevezetése egyszerre vezethet tanárhiányhoz és állástalan diplomások tömegeihez.

A törvény legfontosabb eredménye, hogy nálunk is bevezetik a többciklusú képzést, vagyis jogszabályilag is csatlakozunk az úgynevezett bolognai-folyamathoz. Ezt a szerződést 1999-ben írta alá 29 európai ország az egységes európai felsőoktatási térség létrehozásának céljával a Bolognai Nyilatkozatot, amely szerint a folyamatba bekapcsolódó államoknak – jelenleg 45 – 2010-ig ki kell építeniük az új képzési rendszert. Ennek a főbb elemei a könnyen összehasonlítható végzettségek rendszere, a kétszintű képzés, az egységes kreditrendszer, az oklevélmelléklet-rendszer. A folyamathoz nem kötelező csatlakozni, tehát ez nem uniós előírás.
A most elfogadott felsőoktatási jogszabály alapján lényegében megszűnnek a hagyományos főiskolai és egyetemi szakok. A képzést két (illetve a doktori fokozattal három) ciklusra bontják: az alapképzésben – amelyet bachelor fokozatnak is neveznek – legalább hat, legfeljebb nyolc félévig tanulnak a diákok, a mesterképzést (master fokozat) pedig újabb kettő-négy félév alatt végzik majd el. (Ebből a rendszerből bizonyos szakok – például orvos, jogász – kimaradnak, számukra továbbra is „egyciklusú” marad a képzés.)
A törvény vitájában többször elhangzott: a munkaadóknak lényegében nincs szükségük annyi diplomásra, amennyit „megtermel” az ország felsőoktatása, elegendő lenne az alapképzettség is számukra.
Az alapképzéssel szemben viszont az egyik leggyakrabban megfogalmazott kritika: hova helyezkedhet el az itt végzett hallgató? A törvény úgy fogalmaz, hogy „az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít” – ám azt még nem lehet tudni, pontosan melyek lesznek ezek a munkakörök.
Mindenesetre az biztos, a munkaadókkkal egyelőre nem egyeztetett a minisztérium. Az egyik legnagyobb munkaadói szervezet, a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége nehezményezi is, hogy kihagyták nem csupán a törvény előkészítéséből, a szakok meghatározásából, hanem a legújabb törvényszöveg még az akkreditációs bizottságból is száműzte a munkaadók szervezeteit.
Márpedig a felsőoktatásba jelentkezők csak mintegy harmada mehet tovább majdan a mesterfokozatot megszerezni. A törvény szerint általában az alapképzésen induló létszám mintegy 35 százalékát vehetik fel mesterképzésre (államilag finanszírozott helyre), amely a mostanival egyenértékű diplomát adhat a diákoknak. Így a hallgatók nagy része olyan végzettséggel kénytelen majd beérni, amelynek az értékét egyelőre nem lehet tudni.
(Különösen sok vitát kavart és kavar a tanárképzés helyzete. Tanítani általános és középiskolában csak a master fokozat megszerzése után lehet majd, alapképzéssel nem. Az egységes tanárképzés bevezetése sokak szerint tanárhiányhoz is vezethet, de attól is félnek, hogy az állástalan diplomások tömegeit gyártja majd. Hiszen vajon milyen munkakörben helyezkedhet el egy alapképzett magyar vagy történelem szakos – tanári diploma nélkül?
Hiányzó hitelesítések
Mint azt korábban a sajtóban is megjelent, hivatalos hitelesítés nélkül működik több mint húsz felsőoktatási intézmény, mivel az iskolákat minősítő Magyar Akkreditációs Bizottságnak (MAB) a kétciklusú képzések erőltetett iramú engedélyeztetése miatt nincs ideje arra, hogy az eljárásokat időre elvégezze. Igaz, a MAB szerint semmi gond, két évvel ezelőtt ugyanis a testület határozatot hozott arról, hogy a felsőoktatási intézmények hitelesítése addig érvényes, amíg nem minősítik újra őket.
A napokban kiderül azt is: legalább harminc olyan szak indul jövőre különböző felsőoktatási intézményekben, amelyik indulását a MAB szakmai okokból nem javasolta – például ott, ahol nincsenek meg a személyi és anyagi feltételek –, ennek ellenére szerepelnek majd a december 15-én megjelenő felvételi tájékoztatóban, mert Magyar Bálint – élve jogával – engedélyezte e szakok indítását. Az oktatási tárca annak ellenére sem hozta nyilvánosságra e szakok és intézmények listáját, hogy az adatvédelmi ombudsman szerint ezt meg kellene tennie. A MAB honlapján fellelhető listából kiderül: lényegesen több szak indítását nem javasolja a bizottság, az azonban nem, hogy ezek közül a miniszter melyikre bólintott mégis rá.
Ez azért érdekes, mert ha a jogszabályban meghatározott két év leteltével sem sikerül az adott intézményeknek kiküszöbölni az akkreditációs bizottság által feltárt hiányosságokat, a szakot meg kell szüntetni. Ilyen esetben a hallgatót átveszik más, hasonló szakra, ám ez azt jelenti, hogy több diák évekig bizonytalanságban tanulhat: ott fejezi-e be tanulmányait, ahol elkezdte? Az Oktatási Minisztérium részéről ugyanakkor elhangzott olyan nyilatkozat is, amely szerint a hallgató ott folytathatja tanulmányait, ahol elkezdte.
Támad a HÖOK
Az új törvény, bár az alkotmánybírósági kifogásokra próbált válaszokat találni, újra a szakmai szervezetek kereszttüzébe került.
A MAB például az új többciklusú képzéshez kapcsolódó kormányrendelet tervezetéről kijelentette: „kifejezetten aggasztó, hogy a rendelet – a racionális ellenérveket figyelmen kívül hagyva – „tájékoztató jelleggel” felsorolja, s így lényegében kodifikálja a létrehozandó mesterszakokat, mielőtt azok akkreditációs szakmai véleményezése megtörténne.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) Választmánya úgy döntött: az új felsőoktatási törvény kihirdetése esetén a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért
A HÖOK aggályai elsősorban a törvény két rendelkezésével kapcsolatban fogalmazódnak meg. Egyrészt elfogadhatatlannak tartja, hogy a jogköreiben és felépítésében alkotmányellenesnek talált irányító testületet felváltó gazdasági tanácsban az intézmény hallgatói csak akkor kaphatnak helyet, ha már rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. Megítélésük szerint ez a megszorítás ellentétes az Alkotmánnyal, hiszen a hallgatók jelentős részét megfosztja attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen a gazdasági tanács munkájában.
A másik, a HÖOK által kiemelten kifogásolt rendelkezés a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt megkezdő hallgatókra vonatkozik. A HÖOK Választmánya úgy véli, a pontatlan és elégtelen törvényi rendelkezéseknek kormányrendeletben történő bővebb kifejtése nem elégséges, mivel az nem nyújt megfelelő garanciát a hagyományos képzésben részt vevő hallgatók számára.
A hallgatói szervezet azt is kijelentette: tovább vizsgálják a törvény szövegét, s amennyiben újabb aggályok merülnek fel bennük, azokat is az Alkotmánybíróság elé viszik.

(forrás: Magyar Nemzet, edupress.hu)

NAPTÁR
Tovább
2021. május 15. szombat
Zsófia, Szonja
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. május 15. 19:20