Elhalad mellettünk a világ: csúfosan leszerepelt rengeteg magyar munkahelye

A legújabb GKI kutatás azt mutatta ki, hogy a vállalatirányítási rendszerek megkönnyítik a cégen belüli információáramlást, javítják az adatminőséget, nagyban hozzájárulnak a vállalatok hatékony működéséhez. Hasonló megoldásokat a magyar cégek 35%-a használ, szemben az EU 43%-ával. A különbséget nem magyarázzák az átlagos méretbeli eltérések: a KKV szektorban is ekkora a lemaradásunk.1 Így valószínűleg az ágazati eltéresek húzódnak meg a háttérben.

Az online jelenlét tekintetében is van még hova fejlődnie a hazai cégeknek. Míg az unióban a vállalatok 32%-a használ legalább kéféle közösségi elérést támogató platformot (pl. egy közösségi hálót és egy blogot), addig a magyar vállalatok csupán 17%-a. A felhőalapú szolgáltatások igénybevételét tekintve jobban állunk, itt csak két százalékponttal vagyunk lemaradva az uniós 39%-tól.

Azt, hogy milyen sebességgel adaptálódnak a hazai cégek az új technológiai kihívásokhoz, mi sem mutatja jobban, mint az előző években rengeteget fejlődő mesterséges intelligencia bevezetésére való hajlandóság. Míg 2023-ra az uniós vállalatok 8%-a használt már valamilyen AI alapú megoldást, a hazai cégeknek csupán 3,7%-a élt a lehetőséggel. A mesterséges intelligenciát bevezetni tervező magyar vállalatok saját bevallásuk szerint jellemzően a szakértelem hiánya és a magas várható költségek miatt nem használnak még AI-t, de fontos gátló tényező a meglévő rendszerekkel való kompatibilitás hiánya és a jogi háttér bizonytalansága. Azon magyar vállalatok, akik mégis használnak mesterséges intelligenciát, jellemzően a marketing és értékesítés, a számvitel és pénzügy, valamint a termelés területén veszik hasznát az új technológiának

Az elektronikus értékesítés volumenét tekintve meglehetősen jól állunk: hazánkban a vállalatok nettó árbevételének 23%-a származik online értékesítésből, megelőzve az EU-s 18%-ot. A kis- és középvállalataink vezetői is kihúzhatják magukat: itt 18% a hazai arányszám, ami jelentős különbség a 12%-os uniós szinthez képest. Emellett az e-kereskedelmet végző kis- és középvállalatok arányát tekintve is jobban állunk az EU-s átlagnál (21,8% a 19,1%-kal szemben). Érdekesség, hogy a 250 fő fölötti hazai vállalatok esetében háromszor olyan magas az online értékesítő szereplők aránya, mint a 10-49 fő közti cégeknél. Itt jegyezzük meg, hogy a digitalizáció terjedését jelentős EU forrás is segítette 2010-2023 között. Az Európai Biztosság Digitális Intenzitás Indexe egy komplex mutatószám, mely részben a fent bemutatott indikátorok alapján próbálja megragadni különböző országok vállalatainak digitalizációs szintjét.

Az index alapján látszik, hogy hazai üzleti szféra digitalizációs szintje le van maradva az EU-s átlagtól. Bár régiós viszonylatban a mi számaink a legjobbak, a dicsőség keserédes, hiszen a közép-kelet európai országok jellemzően az uniós viszonylatban a leggyengébben teljesítő harmadban szerepelnek. A magyar cégek egyre több digitális technológiát vezetnek be. Ezt a trendet a koronavírus válság felerősítette, de úgy tűnik, a poszt-Covid világban sem áll meg a digitalizáció térnyerése a hazai vállalatok körében.

Iskolakezdés 2024 felmérés

A Pénzcentrum oldalán rendszeresen végzünk nagymintás felméréseket, a mostani a 2024/2025-ös tanév legégetőbb kérdéseire adhat választ: miből teremtik elő a magyar szülők a pénzt az iskolakezdésre, hol milyen tanárokból van a legnagyobb hiány, mi a véleményük az oktatás színvonaláról és vajon jut-e még pénz idén különórára? Ha nevelsz általános iskolás vagy középiskolás gyermeket, kérünk, szánj 5-10 percet a kérdőívünk kitöltésére, ezzel is segíted a munkánkat és hogy valós képet kapjunk az ország helyzetérről.