Ebbe vágott bele a legtöbb magyar vállalkozó: tudnak valamit?

Az új bejegyzésű vállalkozások fő tevékenység körének vizsgálata alapján kereskedelmi tevékenységet folytatni kívánó új cégből van a legtöbb, szám szerint 6243 darab, őket az építőipari szektor követi 5017 új vállalkozással, míg a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet választó új cégek száma 2972 darab. Jelentős számban képviseltetik magukat még az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végző vállalkozások (1989 darab), a feldolgozóipar szereplői (1673 darab) és a vendéglátással és szálláshelykiadással foglakozó cégek (1658 darab).

Az új cégek földrajzi elhelyezkedésének vizsgálata nem szolgált nagy meglepetéssel. A vállalkozások majdnem felét (48,2%) fővárosi székhellyel alapították. A nagyobb megyeszékhelyek jóval kevesebb új üzleti szereplőnek adnak otthont. Debrecenben 466 darab, Szeged 437 darab, Pécs 325 darab, Nyíregyháza 320 darab, Győr pedig 311 darab új bejegyzésű vállalkozással büszkélkedhet. Általánosságban elmondható, hogy a lakosságszám és a cégalapítások száma korrelál. Ez alól két kivétel található. A megyeszékhelyeken kívül a pest megyei, kedvező földrajzi fekvésű és megfelelő üzleti infrastruktúrával rendelkező Érdet és a 0 százalékos helyi iparűzési adókulccsal bíró Újlengyelt választották sokan új vállalkozásuk székhelyének.

Az új alapítású cégek vizsgálata mellé, tegyük hozzá, hogy tavaly több vállalkozás szűnt meg, mint amennyi létrejött és a hazai vállalkozások fele nem éli meg a 10 éves kort. Ugyanakkor, amennyiben a világgazdaságban nem következik be recesszió, 2019-re a cégalapítások számának további emelkedése várható.

Kevesebb a cég, kevesebb a csőd

A Bisonde adatai szerint összességében 1,67 százalékkal kevesebb cég működött 2018 év végén, mint egy éve: szám szerint 499 389, ami 8480-nal kevesebb, mint 2017 decemberében.

Kedvező fejlemény, hogy mind a felszámolások (-13,94%), mind a csődök (-16,67%), mind a végelszámolások (-17,91%) száma két számjegyű százalékértékekkel csökkent, csakhogy eközben a kényszertörléseké közel harmadával (31,98%) nőtt. Utóbbi magas értéke már az év során is feltűnő volt, a korábbi évek kedvező trendje fordult erősen a visszájára.

A 2018 során indult 25 171 ilyen eljárás már meghaladja a 2015-ös értékeket.

Az iparágakat tekintve három kivételével mindegyikben csökkent a működő cégek száma. A legnagyobb mértékben 4,57 százalékkal a papíripari cégek száma esett: 3811-ről 3637-re. Számszakilag a legnagyobb változás a kiskereskedelmi (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) ágazatban következett be, itt 1752-vel kevesebb cég működött az egy évvel korábbiakhoz képest, ami 3,26 százalékos csökkenést jelentett.

A kommunális tevékenység (villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás, víz, szennyvíz, hulladék), az építőipar, valamint a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás iparágakban aktív cégek száma mutatott csak pozitív változást az elmúlt egy évben.

Az építőipar konjunktúráját ezen kívül az is jól jelzi, hogy a legtöbb új céget ebben az iparágban alapították 2018 során - az 5005 új alapítás csaknem ezerrel haladja meg a 2017-es értéket (4007) -, és több mint 48 ezer cégével a működő cégek számát tekintve is dobogós volt az elmúlt évben. Csődeljárásból összességében kevesebb mint három tucat indult, a legtöbb az ingatlanügyletek területén, ahol 6 cég jutott csődbe. A legtöbb céget, 4517-et, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatban szüntették meg, és itt indult a legtöbb, 1851 végelszámolás is.

A legtöbb felszámolás az építőipari cégeket, a legtöbb kényszertörlés pedig a kiskereskedelmet (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) érintette, előbbi ágazatban 851, utóbbiban 3088 eljárás indult. Mivel a kényszertörlések száma jelentős mértékben nőtt az előző évhez képest, érdekes lehet, mely iparágak a legérintettebbek ebben, ezt az alábbi infografikán elemezzük részletesebben.