Tavaly elképesztően sok magyar nyaralt ebben az országban, idén komoly változásra kell készülniük

A legtöbb vendégéjszakát Isztriában (29,5 millió), Split-Dalmácia megyében (19,5 millió) és a Tengermellék-Fennsík megyében (18,3 millió) realizálták, majd Zadar megye (14,9 millió vendégéjszaka), Dubrovnik-Neretva megye (8 millió) és Šibenik-Knin megye (6,8 millió) következik. Az egyes desztinációk eredményeit tekintve 2022-ben a legtöbb vendégéjszakát Rovinjban (4,2 millió), Dubrovnikban (3,8 millió), Porečben (3,4 millió), Splitben (3,1 millió) és Medulinban (3 millió) érték el.

A küldőpiacokat tekintve 2022-ben a legtöbb vendégéjszakát a Németországból (24,9 millió), Szlovéniából (10,1 millió) és Ausztriából (8,2 millió) érkezett turisták töltötték el. Szállástípus szerint a legtöbb vendégéjszaka magánszállásokon (39,4 millió), szállodákban (22,9 millió) és kempingekben (20,8 millió) valósult meg.

A magyar küldőpiac eredményei

2022-ben 602 ezer magyar turista 3 millió vendégéjszakát töltött el Horvátországban, ami 2021-hez képest 31 százalékkal több vendéget és 21 százalékkal több vendégéjszakát jelent. 2019-hez képest mind a vendégszám, mind a vendégéjszakák 93 százaléka teljesült.

A legtöbb turistaéjszaka Tengermellék-Fennsík megyében (850 000), Isztria megyében (605 000) és Split-Dalmácia megyében (538 000) valósult meg. Ezután Zadar megye (532 ezer), Šibenik-Knin megye (265 ezer) és Dubrovnik-Neretva megye (108 ezer) következik. A 2022-es év legtöbb magyar vendégéjszakáját jegyző desztinációk: Crikvenica (167 ezer), Vir (166 ezer) és Rovinj (106 ezer), melyeket Poreč, Medulin, Rab, Zadar, Makarska, Vodice és Abbázia követett. A magyar turisták a legtöbb vendégéjszakát magánszálláson töltötték (több mint 50%).

A Horvát Nemzeti Bank (HNB) adatai szerint 2022. első kilenc hónapjában a külföldi turistáktól származó bevételek elérték a 11 milliárd 641 millió eurót, ami 43 százalékos növekedést, számszerűsítve 3 milliárd 527 millió euró pluszt jelent 2021. azonos időszakához képest. 2019. első kilenc hónapjához képest 2 milliárd 206 millió euróval több folyt be, avagy 2022-ben 2019. azonos időszakához képest 23 százalékkal több bevétel származott a külföldi turistáktól.

Horvátország csatlakozása az euróövezethez

Horvátország január 1-től tagja az euróövezethez, ami azt jelenti, hogy Horvátország hivatalos fizetőeszköze - 2023. január 1-től - az euró (€). Az árakat kunában és euróban is feltüntetik és január 14-ig még mindkét pénznemben lehet fizetni. Kunában történő készpénzes fizetés esetén euróban adnak vissza.

Január 15-től Horvátországban már csak euróban lehet majd fizetni.

A kuna euróra váltása 2023 végéig ingyenesen lehetséges a horvát bankokban és postákon, illetve a Pénzügyi Ügynökség (Fina) fiókjaiban. Egy tranzakcióban maximum 100 bankjegy és 100 kunás érme váltható be, a fix kuna-euró átváltási árfolyamon, ami 1 euro = 7,53450 kuna.

Horvátország belépése a schengeni övezetbe

Horvátország 2023. január 1-jén csatlakozott a schengeni övezethez, amivel a Szlovéniával, Magyarországgal és Olaszországgal közös összes szárazföldi és tengeri határátlépőn megszűnt az ellenőrzés. A horvát nemzetközi repülőterek 3 hónapos átmeneti időszak alatt állnak át a határellenőrzés kiigazítására a beléptetéskor. Az átállás befejezése után – 2023. március 26-ig – a továbbiakban nem lesz szükség útlevél-ellenőrzésre/határellenőrzésre a Horvátországba érkező schengeni járatoknál.