Ezek a legbizarabb magyar ételek: tényleg jobb, ha nem is tudjuk, hogy mit kóstolunk meg?

Bár a magyar konyha esetében nem kell attól tartanunk, hogy egy szemgolyót meglátunk, vagy egy pénisz fog a borunkban úszkálni, azért a hazai szokások is tartogatnak meglepetéseket.

A furcsaságok sorát kezdjük a helyi alapanyagokkal. Egy nyugat-európai utazó szemszögéből már a túró is bizarr alapanyagnak tűnhet, pláne, ha édes süteményben vagy tésztán fogyasztjuk (nekik a túró, már ha egyáltalán létezik az adott országban, a sajtok közé tartozik). A túró a magyarok mellett a szláv népek nagy kedvence, azonban, míg innentől keletre heti rendszerességgel fogyasztott alapanyagnak számít, addig a németek még csak nem is ismerik.

De a külföldiek sokszor értetlenül állnak a főzelékek előtt is: sokan nem tudják értelmezni őket se nem leves, se nem köret mivoltukból kifolyólag, pláne, ha még a feltétet is furcsállják. Ugyanígy nehezen értelmezhető a szemszögükből például a tejbegríz, a grízes tészta vagy a mákos tészta is (az olaszok elképzelhetetlennek tartják, hogy egy pastát édes feltéttel egyenek). Szintén bizarrnak találhatják az előételként fogyasztandó édes gyümölcsleveseket is, aminek szerintük a menüsor végén lenne a helye.

De az alapanyagok terén sincs miért szégyenkeznünk. A sertés- vagy marhapörkölt ugyanis csak egy fajtája a pörköltjeinknek, hiszen a színhúsnál jóval érdekesebb alapanyag a kakashere vagy a sertésköröm. De ide sorolhatjuk még a pacalt is, valamint a nyelv is a furcsább magyaros ételek közé tartozik.