Ezen az éremtáblán Magyarország a második: így simán vertük az USA-t, Kínát az olimpián

20 éremmel zárta a magyar küldöttség a tokiói olimpiát, ez az 1996-os atlantai ötkarikás játékok óta a legjöbb eremény a hazai sportolóktól - akkor 21 érmet szereztünk. Az összesített éremtáblázatban is előkelő helyen végeztünk a 6 arannyal, és a 7-7 bronzéremmel, végül a 15. helyen zárt Magyarország.

Az éremtáblán is látszik, hogy Kína és az Egyesült Államok az idei olimpiai játékokon egymással mérkőzött meg, mindkét nemzet megpróbálta megelőzni a másikat a szerzett érmek számában.

Az utolsó hét elején Kína vezetett - legalábbis az aranyérmek tekintetében -, de az Egyesült Államok végül visszavette az első helyet, 113 érmet (köztük 39 aranyat) nyert Kína 88 érmével (köztük 38 arany) szemben.

Viszont, ha népességarányosan nézzük a megszerzett aranyérmek számát, akkor ebben a tekintetben a tábla első 15 helyezettje között Magyarország a negyedik helyen áll, hiszen 1,62 millió lakosra jutott egy aranyérem. Az első helyen az 5,13 milliós népességű Új-Zéland áll, akik 7 aranyat nyertek, így egy érem 737 ezer főre jutott.

Közben az USA-ban ugyanez az arány 8,52 millió fő per aranyérem, a világ legnépesebb országában, Kínában pedig több mint 37,1 millió lakosra jutott egy arany.

Ha azt vizsgáljuk, hány főre jutott egy olimpiai érem, Magyarország még előkelőbb helyen áll a képzeletbeli éremtáblán:

kevesebb lakóra csak a szintén 20 éremmel záró Új-Zélandon jutott egy-egy medál.

A lista végén ismét az 1,4 milliárdos népességű Kína áll (16 millió fő/érem), és Brazíliában is 10 millió fölött van ez az arány (ott 213,4 millió emberre jutott 21 medál).

Óriási pénzjutalmat kapnak az olimpia hősei

Nem csak a dicsőség miatt éri meg érdmet szerezni az olimpián: mint ismert, a kormány egy decemberben megjelent rendelet alapján az olimpiai versenyszámok első nyolc helyezettjét megemelt pénzjutalomban részesíti, az első 50, a második 35,7, a harmadik 28,5, de még a nyolcadik is 2,8 millió forinttal gazdagodik.

Egyes számítások szerint a vasárnap tokióban véget ért olimipáról hazatérő sportolók összesen 2,39 milliárd forintnyi pénzjutalommal számolhatnak. A legtöbbet összesen 107,2 millió forintot Csipes Tamara kapja, aki a női kajaknégyes tagjaként címet védett, egyesben ezüstérmet szerzett, de párosban is volt egy negyedik helye.

Őt Kozák Danuta, szintén kajakos és Milák Kristóf, úszó követi, egyaránt 100-100 milliós pénzjutalommal. A képzeletbeli pénzdobogó harmadik fokára pedig Szilágyi Áron, vívó, és Bdonyi Dóra, kajakos állhat fel, mindketten 78,5 milliós jutalmat kapnak.

Ekkora az értéke valójában egy éremnek

Azt viszont kevesen tudják, hogy magukban az olimpiai érmek nem sokat érnek, legalábbis, ha csak az anyagárban gondolkodunk. Minden érme átmérője 85 mm, vastagságuk pedig 7,7 és 12,1 mm között változik. Utoljára 1912-ben készültek az olimpiai aranyak színaranyból, jelenleg az érvényes sztenderdek szerint az aranymedálok 92,5 százaléka minimum ezüstből kell, hogy készüljön, és legalább 6 grammnyi aranyat is tartalmazniuk kell.

Az aranyérem például igazából nem színaranyból, hanem 550 gramm ezüstből készül 6 gramm aranybevonattal, az ezüstmedál pedig ugyanez, csak a bevonat nélkül. A bronzérem 450 grammos, 95 százalék rézből és 5 százalék cink ötvözetéből készül.

A Portfolio számításai szerint ez nagyjából azt jelenti, hogy:

• az aranyérem anyaga 800 dollárt, átszámítva kb. 240 000 forintot ér,
• az ezüstérem 450 dollárt, azaz kb. 135 ezer forintot ér,
• a bronz pedig mindössze 5 dollárt, azaz kb. 1500 forintot.

Bár a legtöbb sportoló nyilván soha nem adnál semmi pénzért, sok érme köt ki aukciókon. A valaha volt legmagasabb árat hivatalosan az 1936-os berlini olimpia egyik aranyáért fizették ki, 2013-ban 1,46 millió dollárért cserélt gazdát Jesse Owens egyik érme a 4-ből, amit a ’36-os olimpián szerzett meg (100 méteres, 200 méteres nyert illetve 4x100-as váltón és távolugrásban).

Nemrégiben került kalapács alá az 1896-os athéni olimpiai játékokon kiosztott medál is 180 ezer dollárért, emellett Leuris Pupo kubai sportlövész aranya, amit a 2012-es londoni olimpián nyert el, ami 73 200 dollárért ment el, Ivan Pedroso távolugró 2000-es olimpiai aranyáért pedig 71 335 dollárt fizettek egy bostoni aukción.

Címlapkép: Máthé Zoltán, MTI/MTVA