Ennyit ér valójában az olimpiai arany 2021-ben: talán egy használt Suzuki Swift kijön belőle

Ha nyersz egy olimpiai érmét – legyen az arany, ezüst vagy bronz – nem sokat ér – legalábbis ha csak az érme anyagát tekintjük értéknek. Minden olimpiai érme más-más dizájn szerint készül, ezért a hozzá felhasznált anyagok súlya is részben eltérő lehet, de azért bizonyos fltételeknek meg kell felelniük, melyek az idők során változhatnak.

Amiben hasonlítanak az olimpiai érmék, hogy minden érme átmérője 85 mm, vastagságuk pedig 7,7 és 12,1 mm között változik. Utoljára 1912-ben készültek az olimpiai aranyak színaranyból, jelenleg az érvényes sztenderdek szerint az aranymedálok 92,5 százaléka minimum ezüstből kell, hogy készüljön, és legalább 6 grammnyi aranyat is tartalmazniuk kell.

A tokiói érméket Junicsi Kavanisi japán dizájner tervezte, formáját tekintve az idei érmék előoldalának széle kőből faragott hatású, melyet kifényesítettek, a visszatükröződő fények az atléták energikusságát jelképezik. Az érme hátoldalán az első modern kori olimpia megrendezésének helyéül szolgáló, Athénban található stadion és Niké görög istennő szerepel. Érdekesség, hogy az idei érmék anyaga újrahasznosított elektronikau hulladékból készül a fenntarthatóság jegyében.

Az érmék paraméterei:

• az aranyérme igazából nem színaranyból, hanem 550 gramm ezüstből készül 6 gramm aranybevonattal,
• az ezüst 550 gramm ezüstből készül, lényegében véve az aranymedál aranybevonat nélkül,
• míg a bronzmedál 450 grammos, 95 százalék rézből és 5 százalék cink ötvözetéből készül.

Mostani árfolyamokon számolva mindez azt jelenti, hogy

• az aranyérem anyaga mintegy 800 dollárt, átszámítva kb. 240 000 forintot ér,
• az ezüstérem mintegy 450 dollárt, azaz 135 ezer forintot ér,
• a bronz pedig mindössze 5 dollárt, azaz kb. 1500 forintot.

Ez azt jelenti, hogy az arany megérne egy használt Suzuki Swiftet, az ezüstérem egy bojlercserét - a bronz viszont maximum egy drágább balatoni strandon kapható sajtos-tejfölös lángos árát éri, ha beolvasztanánk vagy leadnánk egy MÉH-telepen.

Érmék kalapács alatt

Ugyanakkor az érmék önmagukban is értéket képviselnek, és bár a legtöbb sportoló nyilván soha nem adnál semmi pénzért, sok érme köt ki aukciókon. A valaha volt legmagasabb árat hivatalosan az 1936-os berlini olimpia egyik aranyáért fizették ki, 2013-ban 1,46 millió dollárért cserélt gazdát Jesse Owens egyik érme a 4-ből, amit a ’36-os olimpián szerzett meg (100 méteres, 200 méteres nyert illetve 4x100-as váltón és távolugrásban), azt nem lehet tudni, melyik számért kapta az adott érmét. Ennek az éremnek a történelmi jelentősége, hogy Owens afroamerikaiként volt a legsikeresebb atléta Hitler olimpiáján, ahol ő az árja fehérek fizikai felsőbbrendűségét próbálta bizonyítani.

Nemrégiben került kalapács alá az 1896-os athéni olimpiai játékokon kiosztott medál is 180 ezer dollárért, emellett Leuris Pupo kubai sportlövész aranya, amit a 2012-es londoni olimpián nyert el, ami 73 200 dollárért ment el, Ivan Pedroso távolugró 2000-es olimpiai aranyáért pedig 71 335 dollárt fizettek egy bostoni aukción.

Ugyanakkor a Baldwin londoni aukciós ház egyik képviselője megjegyezte a CNBC-nek, hogy nagyon ritkán válnak meg a medáljuktól az olimpikonok, és olyankor is leginkább adományszerzés céljából adják el őket. A Baldwinnál tavaly egyetlen 1912-es aranyat árvereztek el, amely egyébként még teljesen aranyból is készült - írta a Portfolio.

A címlapképen jobb oldalon a bronzérmes magyar Tóth Krisztián látható, az aranyérmes georgiai Lasa Bekauri (b2), az ezüstérmes német Eduard Trippel (b), valamint a bronzérmes üzbég Davlat Bobonov (j2) mellett a férfi cselgáncsozók 90 kilogrammos súlycsoportjának éremátadóján 2021. július 28-án a Tokio 2020 Olimpián.

MTI/Czeglédi Zsolt