Jön a tavaszi Alaptörvény-módosítás: egy sor új adót vezethetnek be a Magyarországon még az idén

A miniszter szavai szerint az Alaptörvénymódosítás-vázlat, amelyet elkészítettek, megteremtené a közösségek önazonossághoz való jogát mint alkotmányos alapjogot. A részletszabályokat pedig egy sarkalatos törvényben szeretnék majd elfogadtatni az Országgyűléssel tavasszal. Navracsics Tibor szerint a kormány csak egy lehetőséget akar biztosítani a helyi közösségeknek, hogy a jogállam kritériumainak megfelelően tudjanak gondoskodni a saját védelmükről, ez a rendelkezés nem lesz kötelező érvényű.

A cél egy erősebb jogi eszköztár kialakítása az önkormányzatok számára - mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter az Alaptörvény-módosítás kapcsán. A települési önrendelkezésnek keresztelt jog értelmében a településvezetőknek több eszköze is lehetne, hogy megállítsa a betelepülést a területére, ha ennek szükségét látják. Gondolhatunk itt az agglomeráció azon területeire, ahol már az infrastruktúra sem bírja el a kiköltözők áradatát, nyáron már menetrendszerű a vízhiány, stb., ahol több település már próbált is a maga eszközeivel gátat szabni a betelepülési hullámnak. Érden például több éve van építési tilalom, mert a város népessége három évtized alatt a kétszeresére nőtt, de az infrastruktúra ezt már nem képes ellátni.

A miniszter szerint öt lehetőséget vázoltak fel a településvezetőknek, eddig még nem érkezett pluszjavaslat. Az új eszközök között lenne például az adókivetési lehetőség a betelepülőkre. A magyar településeken így is érvényben vannak különféle helyi adók, ezek mellé vezethetik be a jövőben az új közterhet.

Szavai szerint fontos, hogy biztosítsák a diszkriminációmentességet, tehát a települések nem diszkriminálhatnak a döntéssel népcsoportot, társadalmi csoportot, felekezetet. Azonban a törvényben meghatároznának olyan természetes mentességi okokat, mint például a helyben született, majd oda visszaköltözni szándékozó emberek mentessége, vagy az állami feladatot ellátó orvos, tűzoltó, tanár és rendőr ingatlanvásárlási lehetőségének biztosítása.

Navracsics Tibor elmondta, hogy az országon belüli vándorlás eredményeként Budapest 330 ezer embert veszített 1990 óta, így 1,7 millióan lakják, ugyanakkor az agglomerációja 1,3 milliósra duzzadt ezen időszak alatt. Megjegyezte, hogy Fejér vármegyében is kiköltöznek a nagyvárosokból a környező településekre főként az ingatlanárak növekedése miatt, a munkahelyek és iskolák viszont "a városban maradnak", de az érintettek visszajárnak vásárolni is. A tárcavezető jelezte, hogy a koronavírus-járvány "óriási lökést adott" a Budapestről kitelepülők számára, akik alapvetően a községekbe "menekültek", így nem véletlen, hogy - 2022-es adatok alapján - az Európai Unió harmadik legtöbbet ingázó nemzete a magyaroké. Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy számításaik szerint 2000 település elnéptelenedéssel küzd, ugyanakkor van 1000-1100 növekvő népességgel birkózó település, ahol veszélybe kerültek az alapértékek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szabályosan lerohanták a pestiek ezeket a vidéki falvakat: itt vesznek most a sokan házat, lakást

A legkedveltebb lakóhelynek szinte egytől egyig községek számítanak, kiemelkedik közülük Nagytarcsa, Vácrátót, Délegyháza, Pilisjászfalu, Budajenő és Szada.