Itt vesznek most a pestiek olcsó családi házat vidéken: tudják, mire vállalkoznak?

Kedvezőbb ár, nagyobb kompromisszum, avagy mivel jár egy zártkerti ingatlanvásárlás? A Duna House szakértői összeszedték a fontos tudnivalókat!

Építési telkeket és zártkerteket akár befektetési céllal, akár önerős építkezés céljából országszerte keresnek az érdeklődők. Zártkerteknek a település közelében lévő, külterületi, mezőgazdasági célt szolgáló telkeket nevezi a köznyelv, amelyek kisebb beépíthetőségi százalékkal rendelkeznek, ilyenek például az üdülőövezetek telkei. Ezek 50%-ban hitelezhetőek és egy hosszabb jogi procedúra során lakóházzá is átminősíthetőek, azonban elsősorban gazdasági épületek, amelyeket nem életvitelszerű lakhatásra terveztek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sorra költöznek ki ezekre a tóparti településekre a magyarok: nem csak a Balatonért vannak oda

Már az is csodaszámba sok vidéki kistelepülés esetében, ha az elnéptelenedést lassul, nemhogy teljesen megáll.

A fejlettebb infrastruktúrájú területek könnyebb elérhetősége, valamint a munkalehetőségek magasabb száma miatt a Falusi CSOK-kal érintett településeken természetesen magasabb a kereslet a zártkerti ingatlanok iránt, illetve a megyeszékhelyek, nagyobb települések agglomerációi is népszerűbbek.

A zártkerti ingatlanok, telkek iránti kereslet a pandémia óta megnövekedett, az olcsóbb otthonteremtés reményében Babaváró támogatással kombinálva a gyermeket tervező családok és az elszálló élelmiszerárak miatt az önfenntartást választók között népszerű ez az ingatlantípus. Érdemes a kedvező vételáron túl is látni, hiszen jellemzően költséges fatüzeléses vagy elektromos fűtésrendszerrel rendelkező, nem lakhatási célra készült épületekről beszélünk, így az életvitelszerű ottlakás és a napjainkban kiemelten fontos, alacsonyabb energiafogyasztás érdekében mindenképpen kell pénzt szánni átépítésre, felújításra, de legalább a fűtésrendszer korszerűsítésére a zártkerti otthonoknál is

– kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. „2022-ben már a zártkerti ingatlanok piacán is számottevő, akár 40-50%-os áremelkedés is tapasztalható. Az árazás nagyban függ a lokációtól, a már bevezetett, vagy elérhető közműcsatlakozási lehetőségektől, a telek besorolásától és a rajta álló épület jellegétől. Általában nyaralókból, pincékből, szőlőfeldolgozó présházakból teremtenek lakhatásra alkalmas életteret. Az eladási áruk fele annyi, mint egy hasonló komfortfokozatú, belterületi ingatlanénak, a fenntartási költség kedvező, hiszen a közművek közül általában csak a víz és a villany érhető el, napelem telepíthető, viszont építményadót itt is kell fizetni.” – folytatta a szakértő.

Az ún. más célú hasznosításnak köszönhetően tanyagazdaság, birtok is kialakítható ezeken a területeken, így ugyanúgy lakóházat lehet rájuk építeni, mintha belterületi építési telekről lenne szó. Gyümölcsössel, szőlővel könnyebb az átminősítési eljárás, általában 1-3%-os beépíthetőséggel kalkulálhatunk. A befektetői körben is kelendő ez az ingatlantípus, sokan keresik például állattartás, lovarda, kutyakiképzés, császárfa ültetés, mogyorótermelés stb. céljából, de földművelésre is vásárolnak ilyen területeket a helyi gazdák.

A „nyomott” vételár ellenére sem érdemes alapos tájékozódás nélkül elköteleződni a szakértők szerint.

Szerződéskötés előtt tanácsos egy ingatlanszakértő és egy szakjogász bevonása is, hiszen a hagyományos házvásárláshoz képest sokkal több nehézségbe ütközhet az ember és hosszan elhúzódhat a vásárlás folyamata. Finanszírozási szempontból is bonyolultabb a tranzakció. Piacképes ingatlan esetén lehet finanszírozó bankot találni, de nagyobb önerő szükséges és kiemelten fontos, hogy minden dokumentáció stimmeljen, így a tulajdoni lapnak és a térképmásolatnak is a tényleges valóságot kell tükröznie. Amennyiben a területen lévő ingatlan besorolása nem lakóingatlan, akkor a családtámogatási kedvezmények nagy többsége sem igényelhető a vásárlás során.

Zártkertek történelme, társadalma

A zártkertek a 90-es években egyfajta lakáspiaci réssé váltak, ami egyre több háztartás számára vált vonzó, alternatív lakhatási formává. Így jöttek létre a benépesült zártkerti területek – és ettől olyan sajátosak: olyan lakóövezetek, amik eredetileg nem életvitelszerű tartózkodásra lettek kialakítva

- mondta lapunknak korábban Vigvári András szociológus egy interjú keretében, melyben azt jártuk körül, hogyan váltak a zártkertek egykori mezőgazdasági területekből lakóövezetekké, milyen viszonyok uralkodnak ezeken a helyeken, vagy hogy milyen változásokat hozhatott a járvány az ilyen ingatlanok iránti keresletben. Kiszoríthatják vajon a második otthont vásárlók a szegényebb rétegeket ezekről a területekről? Hogyan alakulhat a zártkertek jövője? - a teljes interjú itt olvasható.