Kiderült az ismert magyar főkertész titka: ez lenne a brutál élelmiszerdrágulás ellenszere?

A Krisna-völgyben semmilyen vegyszert nem használnak, igyekeznek a természet körforgásához alkalmazkodni, miközben a talajt igyekeznek folyamatosan takarni, amennyire csak lehetséges. Ezt sűrűn ültetett növényekkel érik el, amiknek, ha nagyobb a térnyerésük, akkor helyben termelt növénytakarót adnak alá, esetleg agroszövetet.

A Krisna-völgy kertészei igyekeznek minél nagyobb változatosságot teremteni, ami miatt egyfajta vetésforgó van jelen: a völgy zöldségesében körülbelül 20-25 féle zöldség „forog” 3-4 éves ciklusban. Egész évben termelnek, így sosem áll meg a talajborítottság, ami fólia és üvegház tekintetében is teljes takarást jelent, miközben szabad földön 6-8 féle takarónövény keverékét vetik. Érdekes, hogy nem ásnak, szántanak, vagy használnak ekét semmilyen területen. Maximum ásóvillával lazítják, levegőztetik a talajt, hogy semmiképpen se bolygassák meg a természet rendjét.

A teljes aktívan művelt terület körülbelül 60-80 hektár a Krisna-völgyben. Ide tartozik a mezőgazdasági művelésű rész, a zöldséges és a szórványosan ültetett gyümölcsös, a legelők, de a fa és az erdőgazdálkodást figyelembe véve ennél jóval több. Évente körülbelül 8-12 tonna zöldséget, stabilan 2-3 tonna gyümölcsöt termelünk, de gabonafélékből is kikerül mintegy 20-30 tonna. Két lépcsős gazdálkodást folytatunk, ezek a háztáji és a közös kert

– mondta el Antal Balázs, aki azt is elárulta, hogy a völgyben minden lakónak van egy kerete, amit élelmiszerre tud költeni, amik közé tartoznak a termelésből származó és konyhakész ételek is.