Újabb fordulat a vérlázító BME-gólyatábor ügyében: színt vallott a rendőrség

Egy most közzétett rendőrségi határozat szerint nem nyomoznak a BME-gólyatábor botrány kapcsán. Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a bodalyki VIK gólyatábor még a megtartása előtt magára vonta a figyelmet azza, hogy a szervezők betiltották az óvszert a táborban. Később pedig olyan hírek láttak navilágot, hogy a gólyáknak számos megaláztatásban volt részük. Hiába jutott el fejlentésként a rendőrséghez is az ügy,  nem nyomoznak.

A közösségi médiában megosztott határozat szövege szerint "a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény ( a továbbiakban Btk.) 195. §-ba ütköző és aszerint minősülő kényszerítés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést - mivel a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény - a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény ( a továbbiakban Be.) 381. § (1) bekezdés a) pontja alapján" utasították el. 

Az indoklás szerint a sajtóban megjelent hírek és a képviselői kérdésben foglaltak alapján "a Btk. 195. §-ba ütköző kényszerítés bűntette, a Btk. 225. § (1) bekezdésbe ütköző kiszolgáltatott személy megalázása vétsége, valamint a Btk. 227. § (1) bekezdés b/ pontjába, illetve a (2) bekezdésbe ütköző becsületsértés vétsége gyanúja megvalósulásának lehetőségét" vizsgálták. 

Az indoklás a továbbiakban így szól:

"A kényszerítés jogi tárgya az ember cselekvési szabadsághoz fűződő társadalmi érdek, melynek passzív alanya természetes élő személy. Az elkövetési magatartás a valaminek a tevésére, nem tevésére, vagy eltűrésére való kényszerítés. Ez megvalósulhat erőszakkal vagy fenyegetéssel. A fenyegetés fogalmát a Btk. 459. §. (1) bekezdésének 7. pontja határozza meg, ami a súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A gólyatáborról megjelent cikkek nem utalnak konkrét személyekre - akikre a bűncselekmény irányulna-, általánosságban tartalmazza a "gólyák" tapasztalatait.

A kényszerítés eredmény bűncselekmény, azaz meg kell valósulnia annak, hogy a konkrét személy ennek hatására valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, másrészt jelentős érdeksérelemnek kell bekövetkeznie. A gólyatáborról megjelent cikkek tartalma alapján bűncselekmény elkövetéséhez szükséges erőszak, vagy komoly félelmet keltő fenyegetés nem állapítható meg, a táborban megjelent személyek azt bármikor szabadon elhagyhatták, illetve az sem állapítható meg, hogy bármilyen jelentős érdeksérelem érte volna őket.

Mivel a kényszerítés bűncselekmény elkövetésének objektív feltételei nem állnak fent, így e bűncselekmény elkövetése nem valósult meg. A kiszolgáltatott személy megalázása bűncselekmény elkövetése esetében annak passzív alanya csak az lehet, aki kiszolgáltatott élethelyzetben van, a jogvédelem nem terjed ki a csak pillanatnyilag kiszolgáltatott személyekre. A gólyatáborban részt vevő személyek egy pár napos táboroztatásban vettek részt, amelyet bármikor szabadon elhagyhattak, így ők kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeknek nem tekinthetők, ezért nem lehetnek a bűncselekmény passzív alanyai.

Mivel a bűncselekmény elkövetésének objektív feltételei hiányoznak, így e bűncselekmény nem valósult meg. A becsületsértés bűncselekményt az valósítja meg, aki a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, egyéb ilyen cselekményt követ el nagy nyilvánosság előtt, vagy a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben.

A cikkben foglaltak alapján becsület csorbítására alkalmas kifejezés, vagy tettlegesség alkalmazása nem állapítható meg. A becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény alatt minden olyan tevékenység értendő, mely megszégyenítő, megalázó, lealacsonyító jellegű ennek azonban nagy nyilvánosság előtt kell történnie, hogy bűncselekményt lehessen megállapítani.

A becsület csorbítására alkalmas cselekmények kategóriája rendkívül széles, és azt, hogy a konkrét esetben az adott cselekmény alkalmas volt-e becsület csorbítására, sokszor csak az érintett megélésén keresztül lehet felmérni, a cselekmény súlya is sokszor csak az érintettre gyakorolt hatásán keresztük mérhető. Erre tekintettel a becsületsértés vétségét a törvény csak magánindítványra rendeli büntetni és az csak magánvádra üldözendő.

A Btk. 31. § -ban meghatározottak szerint magánindítvány előterjesztésére a sértett - bizonyos esetekben a törvényes képviselője, halála esetén pedig hozzátartója jogosult. A Be. 378. § alapján magáníndítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.

Jelen ügyben az érintettek egyikének feljelentéséről, ilyen tartalmú nyilatkozatáról, más módon benyújtott magáníndítványáról sincs tudomása a hatóságnak, melynek hiányában nem csak büntetőeljárást nem lehet indítani (melynek lefolytatására a bíróság lenne jogosult), hanem az sem megállapítható, hogy egyáltalán a gólyatáborban történteket az érintettek becsület csorbítására alkalmasnak élték-e meg - a bűncselekmény megállapításához szükséges mértékben. A fentiekre tekintettel, a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény ( a továbbiakban Be.) 381. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a rendelkező részben foglaltak szerint a feljelentés elutasításáról határoztam.

Amennyiben a feljelentésben említett gólyatáboron megjelent bármilyen érintett személy feljelentése érkezne a hatósághoz, vagy a későbbiekben olyan körülmények jutnak a hatóság tudomására, ami alapján eljárás indításának vagy kezdeményezésének lenne helye, a szükséges intézkedéseket megteszük. Tájékoztatom, hogy a Be. 100. § (1) bekezdésének e. pontja alapján a feljelentő az őt érintő körben erre irányuló indítványa esetén jogosult az eljárás ügyírataínak megismerésére. A határozat elleni jogorvoslatra a Be. 369. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések figyelemmel a 364. § (1) bekezdésére - vonatkoznak."