Ez már kétségbeejtő: szó szerint összerogynak a magyar kisiskolások a tananyag súlya alatt

Az új tanév már két és fél hete tart, és persze a 2024/2025 etap sem kezdődött problémamentesen, hiszen nem csak a mobiltelefonjuktól kellett elbúcsúzniuk a diákoknak és a tanároknak, de a hőségriadó miatt sok helyen rövidített órák voltak az első héten, hiszen a tantermek hűtése nem volt megoldott.

Mint minden évben, idén is kérdőíves kutatás segítségével mértük fel a hangulatot, hogy megtudjuk, mi okozza a legnagyobb nehézséget a magyar szülőknek. A legégetőbb kérdésekre kaptunk választ: miből teremtik elő a magyar szülők a pénzt az iskolakezdésre, hol milyen tanárokból van a legnagyobb hiány, mi a véleményük az oktatás színvonaláról és vajon jut-e még pénz idén különórára? A kutatás első kiértékelése után megnéztük, mit gondolnak a 9 órás iskolakezdésről, vagy éppen az ingyenes tankönyvekről, a mostani harmadik részben a diákok mentális állapotával foglalkozunk.  A kérdőívünket összesen 5187-en töltötték ki, és bár nem reprezentatív, reményeink szerin valós képet kaphatunk az oktatásban résztvevők tapasztalatairól, véleményükről.

Gyermekem fáradtan, kialvatlanul megy iskolába

A nyári szünet végéhez közeledve sok szülő szembesült azzal a kihívással, hogy gyermeke alvási szokásait vissza kellett állítania az iskolakezdésre. Szakértők szerint ez kulcsfontosságú a gyerekek jólléte szempontjából.  A nyári szünetben az alvási rutinok lazábbak lehetnek, és ez teljesen rendben van, amíg eleget alszanak. De amikor a gyerekek visszatérnek az iskolába, és a napjaik strukturáltabbá válnak, akkor a lefekvési időnek is rendszeresnek és strukturáltabbnak kell lennie. Ennek ellenére rengeteg gyermek fáradt ezekben a napokban, lassan állnak vissza az új rendszerre.

Felmérésünkben megkérdeztük a szülőket, mi a tapasztalatuk általánosságban a jelenségről, és ahogy a grafikonon is jól látszik, a többség gyakran észleli ezt a problémát.

Szakértők kiemelik, hogy a pihentető alváshoz étkezésre is oda kell figyelni - kerülendők a szénsavas üdítők, energiaitalok és más élénkítő hatású ételek lefekvés előtt. A szakértők hangsúlyozzák a rendszeres lefekvési rutin fontosságát, amely segít a gyerekeknek ellazulni és felkészülni az alvásra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezt szinte minden magyar szülő elrontja iskolakezdéskor: a gyerek egészsége a tét, ez tényleg nem játék

A nyári szünet végéhez közeledve sok szülő szembesül azzal a nem kis kihívással, hogy gyermeke alvási szokásait vissza kell állítania az iskolakezdésre.

Tapasztaltam már a kiégés jeleit gyermekemen

Az iskolai kiégés egy létező dolog és nem csak a felnőtteket veszélyezteti. Jennifer Hartstein amerikai pszichológus nyilatkozta nemrég, hogy

a kiégés valós jelenség a diákok esetében is.

Akkor fordul elő, amikor sok frusztrációt és stresszt kezelnek, kevés idejük, lehetőségük van pihenni vagy feltöltődni. Sok diák korán kel, és egy egész napos iskolát, tevékenységeket, munkát és családi kötelezettségeket kezel. Még hétvégén sem jut sok idejük csak lélegezni, ami hozzájárul a túlterheltség és végül a kiégés érzéséhez.

Úgy tűnik a magyar gyermekektől sem áll távol a kiégés, a felmérésünk szerint háromszor anyi szülő tapasztalja ezt gyermekénél nagyon jellemzően, mit akik egyáltalán nem.

Egy finn tanulmányban az aktív iskolai teljesítés nem volt jelentős hatással a kiégésre, de a szabadidős fizikai aktivitás igen. Az iskolai kiégés esélye alacsonyabb volt (40%-ról 24%-ra csökkent) azoknál a diákoknál, akik szabadidős fizikai aktivitást végeztek, és minél több időt szenteltek a fizikai aktivitásnak, annál alacsonyabb az esélyük erre.

Gyermekem túl sok házi feladatot kap

A házi feladat intézményét a magyar oktatásirányítás meglehetősen laza keretek közt szabályozza. A hivatalos álláspont szerint a kötelező szóbeli és írásbeli házi feladat mennyisége nem haladhatja meg alsó tagozaton a 60 percet, felső tagozaton pedig a 120 percet. Hétvégén nem adható több házi feladat, mint a hét többi napján, iskolai szünetekben pedig kötelező feladat egyáltalán nem adható. Ezen kívül az is elő van írva, hogy csak olyan házi feladat jelölhető ki, amelynek előkészítése a tanórán már megtörtént. A hivatalos vélekedés szerint a házifeladat célja az ismeretek megértését előkészítő, rögzítő, megszilárdító, gyakorló tevékenység végzése és a tanulási szokások, tevékenységek fejlesztése.

Ennek ellenére rengeteg magyar szülő érzi úgy, hogy a gyermeke túl sok házi feladatot kap. Túlsúlyban voltak azok a kitöltők, akik szerint nagyon is jellemző rájuk ez az állítás, és sokkal kevesebben jelölték, hogy egyéltalán nem.

A házi feladat intézménye évtizedek óta folyamatos támadásoknak van kitéve. Van -e a bármi tudományosan megalapozott oka annak, hogy a diákoknak iskola után is a tananyagba kell temetkeznie? Van, aki szerint hasznos, tehát szükség van rá, mások viszont inkább eltörölnék a diákokra gyakorolt negatív hatásai miatt.  A házifeladat-ellenes érvelés legújabb változata szerint a jelenlegi gyakorlat a támogatást nélkülöző, szociálisan hátrányosabb helyzetben lévő diákokat bünteti, a nagyobb erőforrással rendelkezőket pedig jutalmazza, ezáltal az egyenlőtlenségeket erősíti. Erről részletesen írtunk az alábbi cikkben:

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos változás érik a magyar iskolákban: van, ahol már meg is lépték, sokan követhetik

A házi feladat intézménye ugyan ezer sebből vérzik, de a probléma gyökere egészen máshol keresendő.

Gyermekem nem érti a házi feladatot, segítenem kell neki

A Covid-19-járvány idején kipattanó házi feladat-ellenes mozgalom hosszú múltra tekint vissza. Az otthoni iskolai feladatok célját és hatékonyságát már jóval több mint egy évszázada vitatják, főként annak tanulókra gyakorolt hatásai miatt. Kalifornia például 1901-ben betiltotta a házi feladatot 15 éves korig, és korlátozta az idősebb diákok számára, mivel attól tartottak, hogy az veszélyezteti a gyermekek mentális és fizikai egészségét.

És az sem segíti a mentális regenerálódást, ha a diáknak meggyűlik a baja a feladattal, az csak tovább fokozza a stresszt. A kérdőívünket kitöltő szülők rengetegen mondták, hogy gyakran kell segíteni a gyereknek, mert nem érti egyedül, így viszont, ha a szülő írja meg helyette, felmerül a kérdés, mekkora haszna van az otthoni feladatoknak.

Gyakran én sem értem a házi feladatot

De akadt olyan szülő is, aki bevallotta, gyakran ő sem érti a házi feladatot.

A kutatásról

A Pénzcentrum nem reprezentatív kutatásában összesen 5187-en vettek részt, nagyobb részük, 65,5 százalékuk nő. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük, 69,5 százalékuk 41 és 55 év között, 19,3 százalékuk 25 és 40 év közötti, 6,7 százalékuk 56 és 64 év közötti, 3,7 százalékuk 64 év feletti és mindössze 0,7 százalékuk 25 év alatti.

25,3 százalékuk egy, 42,2 százalékuk kettő, 32,5 százalékuk pedig három vagy több gyermeket nevel. Lakóhely szerint 21,7 százalékuk él a fővárosban, 16,6 százalékuk Pest megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 5,8 százalékuk. A legkevesebb kitöltő Nógrád megyéből volt.

De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint 40,2 százalék legfeljebb középiskolát, 28,5 százalék főiskolát, 25,3 százalékuk egyetemet végzett. 3,3 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános, és 2,7 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek.