Ezt sokan elrontják nyugdíjazás előtt: így nem lesz magasabb a nyugdíj, nagyon elszámolták magukat?

Magyarországon a közvetlenül nyugdíj előtt álló 55-65 éves korosztály, illetve a 65 év feletti korosztály egyre nagyobb hányadát teszi ki a foglalkoztatottak csoportjának. Amíg 2013-ban a foglalkoztatottnak összesen 13,3 százalékát tették ki az 55-65 éves korosztály tagjai, addig 2023-ban már az összes dolgozó 16,7 százalékát - vagyis az egyhatodát - tették ki. Mindemellett folyamatosan emelkedik a nyugdíjaskorúak részaránya is a foglalkoztatottak körében.

Ha pedig megvizsgáljuk, hogy korcsoporton belül hogy alakult a foglalkoztatottak rátája - vagyis hogy az 55-59 és a 60-64 évesek korosztályának tagjainak hány százaléka dolgozott - akkor azt láthatjuk, hogy 10 év alatt kiugró növekedés történt. A 2013-as év utolsó negyedévében az 55-59 évesek 59,6%-a számított foglalkoztatottnak, míg a 60-64 éveseknek mindössze 16,9%-a. (Ne felejtsük el, hogy 2013-ban még 62 év volt a nyugdíjkorhatár.) 2022. IV. negyedévére az 55-59 éves korcsoportban 80,1%-ra emelkedett a dolgozók aránya, a 60-64 évesek körében pedig 52,9%-ra.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója a Pénzcentrum kérdésére elmondta, hogy a korfa alakulásának köszönhetően fokozatosan egyre nagyobb az 55 év felettiek aránya az összes foglalkoztatott körében. „Miközben sajnos a mortalitás hatása már érezhetően érinti, az 55-59 év közötti korosztályt, azt láthatjuk, hogy 455 ezres foglalkoztatotti számuk alig tér el a 25-29 évesek 477 ezres tömegétől. Azt is látni lehet, hogy a népesség fokozatos elöregedése miatt pár éven belül ebben a korosztályban fog kicsúcsosodni a foglalkoztatottak száma, ezért a cégeknek is egyre inkább erre a korosztályra kell majd támaszkodniuk” - mondta el a szakértő lapunknak.

Jelenleg azonban még a cégek attitűdje eléggé ellentmondásos az 55 év felettiekkel kapcsolatban Nógrádi József szerint. „Tény, hogy a munkavállalók ebben a korban már elérték vagy túl vannak a legproduktívabb életkorukon, ami alapjaiban változtatja meg a helyzetüket. Egyrészt kiszolgáltatottabbak a munkaerőpiaci dinamikáknak, a kényszerű váltás pedig sokszor okoz megugorhatatlan akadályt a körükben. Mások eddigre már mindent elértek az adott területen belül, ők pedig vagy kiégnek, vagy az önállósodás, például a saját cégalapítás irányába mozdulnak el” - fejtette ki.

A legtöbben ugyanakkor igyekeznek megtartani a pozíciójukat az adott cégnél és félnek attól, ha váltanak, akkor már bizony nincs esélyük elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Elvileg nem lehet diszkriminatívnak lenni egy idősebb munkavállalóval szemben, ennek ellenére a cégek jellemzően a fiatal munkavállalókat keresik. A fenti demográfiai dinamika azonban ezt a hozzáállást hamarosan gyökeresen változtathatja meg

- mondta el a szakértő.

Kevésbé fizetik meg az idősödő korosztályt?

A KSH adatai szerint 2023-ban a bruttó átlagkereset 571 182 forint volt. A korosztályok szerinti bontást vizsgálva viszont látható, hogy a 30-39 évesek 610 ezres, a 40–49 évesek 609 ezres, az 50-59 évesek 559 ezres, míg a 60 év felettiek 586 ezres bruttó bért kaptak átlagosan. Vagyis a középkorúak átlagbére magasabb, mint az idősödő korosztályé. Ez természetesen egyénenként, szakmánként rendkívül eltérő lehet. Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, jónéhány foglalkozás esetében a 30 év alattiak sokkal jobban keresnek, mint az 50 feletti korosztály.

Így előfordulhat, hogy hiába van valaki hosszú ideje a pályán, sok-sok év tapasztalattal, fiatalokkal nem tud már versenyezni. Más foglalkozások esetében pedig az idősebbek több százezer forinttal kaphatnak magasabb bért, mint fiatal pályatársaik. Így lehetséges, hogy valaki az aktív évei vége felé közeledve különösen elégedett a helyzetével, megbecsült a szaktudása a munkaerőpiacon, akár még jó alkupozícióban is van, míg mások elégedetlenek a fizetésükkel, rosszabb a munkaerőpiaci helyzetük.

Azok, akiknek sikerült egy komoly karrierutat befutniuk, sok esetben elégedettek a fizetésükkel. Őket leginkább az zavarhatja, hogy a közelgő nyugdíjazás mekkora visszaesést okozhat az eddig megszokott életszínvonalukban. Azok viszont, akiknek mindezt nem, vagy csak részlegesen sikerült elérniük, és beragadtak valamilyen nem kívánt szituációban, jellemzően elégedetlenek a bérekkel. Mivel azonban tisztában vannak a csökkenő lehetőségeikkel a munkaerőpiacon, ezért ennek nem adnak akkora hangot, mint a fiatalok. Ezt pedig a munkáltatók sok esetben ki is használják

- mondta el a kérdés kapcsán Nógrádi József. A Trenkwalder rendszeresen végez felmérést, készít elemzést, mely a dolgozók elégedettségével, várakozásaival, munkahelyváltási hajlandóságával is foglalalkozik, így arra is rákérdeztünk, mennyire látja sötéten a munkaerőpiaci helyzetét az 55 év feletti korosztály. A szakértő szerint éppen annyira, amennyire sötéten viszonyul hozzájuk is a munkaerőpiac.

Ebben a korban hiába van meg bőven a tapasztalat, az esetek nagy többségében bizony a fiatalabb generációt keresik a cégek. Számos olyan esettel találkozunk, ahol komoly béralkuba kell bocsátkozzon egy idősebb, csupán azért, hogy őt vegyék fel a fiatalokkal szemben, mert a piac kevés alternatív lehetőséget kínál neki

- mutatott rá Nógrádi József. „Ma az idősebb generációk tagjai tisztában vannak azzal, hogy annak ellenére, hogy megbízhatóbb munkavállalónak számítanak, mint a fiatalabb generáció, ez a tudásuk a toborzók és a recruiterek szemében csak ritkán jelent előnyt. A másik oldalon ugyanis egy idősebbnek több szabadság jár, nagyobb a bérelvárása és bizony saját véleménye van, ami kevésbé alakítható az adott cég elvárásai szerint. Ugyanakkor mellettük szól a megbízhatóság (egy mai fiatal átlagosan 3 évente vált munkahelyet), a tapasztalat, a higgadtság és egy magasabb érettségi szint” - fejtette ki a szakértő.

Nógrádi József hozzátette azt is, hogy sokan kritikával élnek azzal kapcsolatban is, hogy ennek a generációnak az IT tudása nem megfelelő, de itt már jóval árnyaltabb a kép. „Ez ma már egyre kevésbé mondható ki egyértelműen. Sokan a nyelvtudást és a szaktudás használhatóságát is ide veszik, de tény, hogy van egy réteg, aki nagyon magabiztosan mozog a speciális szaktudásával vagy nyelvismeretével felvértezve” - mondta a szakértő.

Tényleg érdemes a magasabb nyugdíj reményében váltani?

A nyugdíjkorhatárhoz közeledve sokakban felmerülhet a kérdés, milyen módszerekkel lehetne növelni a nyugdíjukat. Az egyik gyakori gondolat, hogy nyugdíjbavonulás előtt érdemes még olyan lehetőségeket keresni, mely magasabb bérrel kecsegtet, vagy másodállást vállalni, ezzel növelhető a nyugdíj. Ez azonban tévedés, ha pusztán a magasabb bér miatt várjuk, hogy jelentősen nagyobb lesz a megítélt nyugdíj - mutatott rá lapunk kérdésére Farkas András nyugdíjszakértő.

A szakember elmondta, hogy nincs értelme néhány évvel a nyugdíjba vonulást megelőzően csak azért munkahelyet váltani, hogy az új helyről kapott magasabb bér növelje a nyugdíjunkat. Az utolsó évek keresete ugyanis nagyon kis tényező a nyugdíjszámításban: az 1988-tól megszerzett kereseteket mind figyelembe kell venni, ennek csak kis részét képezi az utolsó néhány év keresete.

A magasabb kereset miatt váltani akkor van értelme, ha a cél a tartalék képzése, öngondoskodás. Ha a többletet félreteszik a dolgozók a nyugdíjmegtakarításukba, akkor számíthat ez anyagilag számottevően nyugdíjaskorban. Azonban ez is leginkább akkor, ha már korábban is rendelkeztek nyugdíjmegtakarítással!

- tanácsolta a nyugdíjszakértő. Egy átlagos keresetű dolgozónak azért tehát nem érdemes éppen néhány évvel a nyugdíjazása előtt csak azért váltania, hogy a magasabb fizetés növelje a későbbi nyugdíját. Ez anyagilag alig fog számítani, hogyha nem használja a magasabb bérét arra, hogy többet tegyen félre a nyugdíjas évekre, akár önkéntes nyugdíjpénztárban, nyugdíjbiztosításban, vagy más formában. A nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek esetében akkor járhatnak igazán jól a dolgozók, ha nem csak közvetlenül a nyugdíjat megelőző években, hanem jó előre elkezdenek félretenni.