Itt van a küszöbön a nyugdíjkatasztrófa: mutatjuk, hogyan kerüld el a nyomort

Itt van a küszöbön a nyugdíjkatasztrófa: mutatjuk, hogyan kerüld el a nyomort

2021. február 7. 13:08

Őrületesen nő azoknak az idős magyaroknak a száma, akiket az elszegényedés fenyeget. Van azonban egy jó hírünk, több megoldás is létezik, amelyek biztosíthatják számunkra a gondtalan nyugdíjas éveket.

Magyarországon 10 év alatt majd háromszorosára nőtt azoknak a nyugdíjasoknak száma, akiket az elszegényedés réme fenyeget. A friss számok azt mutatják, hogy idehaza jelenleg 300 ezer idős magyar billeg a szakadék szélén, az ő egzisztenciájuk olyannyira instabil, hogy bármikor lezuhanhatnak - .

A tendencia ráadásul gyorsul, az Eurostat adatai szerint míg 2010-ben 13,6 százalékos volt az elszegényedés kockázata, addig 2019-ben már 15,1 százalékra rúgott ez a mutató. A nőket ráadásul még inkább érinti ez a probléma,

2019-ben a 65 év feletti nők 17 százaléka volt kitéve ennek a veszélynek, miközben a férfiaknak csupán 13,1 százaléka.

2010-ben 26 ezer idős ember, 2019-ben pedig már csaknem tízszer annyian, 270 ezren tartoztak a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. A szegénységi küszöb havi 105 ezer forint, viszont a nagyjából 2,5 millió nyugdíjas közül 900 ezren százezer forint juttatást sem kapnak. A pénz pedig egyre kevesebbet ér, főként a nyugdíjasok számára.

Jöhet a sírig tartó munka?

Eszméletlen módon meglehetne dobni sok országban az egy főre jutó reál GDP mutatóját akkor, ha az idősebb állampolgárok tovább maradnának a munka világában, azaz minél idősebb korukig dolgoznának - derült ki az OECD friss jelentéséből. Az általános életszínvonal emeléséhez ráadásul nem is kellene valamilyen képzeletbeli drasztikus szám elérése. Az OECD ugyanis úgy számol, a növeléshez elég lenne az is, hogy

a most lemaradóban lévő országokban az idősebb emberek munkerőpiaci részvételi aránya idővel elérje azt az arányt, mint amennyit ezen a téren az OECD legjobban teljesítő országai jelenleg produkálnak.

És hogy mit jelentene ez pontosan? Az OECD szerint a GDP, és ezzel az általános életszínvonal emeléséhez sok országban az kellene, hogy az 50 évesnél idősebb korcsoportban (50-55; 55-60; 60-65; és így tovább) a dolgozók aránya akkora legyen az elkövetkezendő évtizedekben, mint amekkora most Izlandon vagy Új-Zélandon. Ez 2050-re az OECD országok esetében átlagosan 19 százalékos egy főre jutó reál GDP növekedést jelentene.

Ez azonban csak az átlag, sok OECD-országban ennél jóval nagyobb mértékű emelkedést lehetne elérni. Így például Magyarországon is. Ha ugyanis hazánkban 2050-re hoznánk azt az időskori foglalkoztatási szintet, mint amit ma Izland vagy Új-Zéland hoz, akkor Magyarországon az egy főre jutó éves reál GDP mértéke 28 százalékkal emelkedhetne.

Magyarországon az egy főre jutó reál GDP mértéke 13 260 euró volt 2019-ben, ami mai árfolyamon forintosítva körülbelül 4,7 millió forintnak megfelelő összeg. Namármost, csak azzal a lépéssel, hogy az 50 évnél idősebb magyarok tovább maradnának a munka világában, ezt a számot majdnem a harmadával lehetne növelni 2050-re.

Igen ám, csakhogy az OECD legfrissebb, 2019-es adatai szerint az 50-64 évesek körében a foglalkoztatottsági arány Izlandon 81,2 (!), míg Új-Zélandon 76,2 százalékos volt. Ami azt jelenti, hogy ebben a korcsoportban, ebben a két országban kerekítve 10-ből 8 ember dolgozott.

Ugyanez a szám azonban Magyarországon csak 56,7 százalék volt.

Itt a képlet a biztonságos nyugdíjas évekhez

Noha Magyarországon továbbra is a vésztartalékképzés és a saját otthon felújítása a leggyakoribb megtakarítási cél, a rövidebb távú tervek mellett továbbra is fontos célként jelenik meg a nyugdíj-előtakarékosság. Az emögött húzódó fő motiváció pedig a jelenlegi életszínvonal megtartása, valamint, hogy kisebb-nagyobb kiadások is beleférjenek majd a mindennapokba.

Magyarországon is elindult egy abszolút pozitív szemléletváltás: a többség már leginkább azért takarékoskodik, hogy jó dolgokat élhessen át nyugdíjas éveiben, a puszta megélhetésen túl élvezni szeretnénk a munka utáni éveket. Főként igaz ez a fiatalabbakra, akik programokra, élményekre vágynak időskorukra is, ezért pedig tenni is készek.

A nyugdíj-előtakarékosság aranyszabálya, hogy minél korábban érdemes elkezdeni, hiszen a tőketeremtés "titkos" alapképletében a legfontosabb összetevő az idő. (A képlet: tőke = befektetés * idő.)

Így ha valakinek még legalább 10 éve van a nyugdíjkorhatár betöltéséig, érdemes a személyi jövedelemadó jóváírással támogatott megoldások valamelyikébe vagy akár közülük több konstrukcióba is belevágnia (NYESZ, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás). Ha kevesebb idő van hátra, akkor a rendszeres díjas megoldásokat inkább háttérbe kell szorítani, az egyszeri díjas verziók viszont még jól teljesíthetnek.

Összefoglalva, minél hamarabb kezdünk el spórolni, és minél több évet töltünk el a munkában, annál többet tudunk megtakarítani nyugdíjas éveinkre.

Nyugdíjbiztosítás, nyugdíjpénztár, NYESZ

Ugyan a kutatások többnyire igazolják, hogy csak nagyon kevesen ismerik az egyes nyugdíj-előtakarékossági megoldásokat, a befektetési szakemberek visszajelzései szerint már a termékek rövid ismertetője is elég ahhoz, hogy az ügyfelek megértsék, az ilyen típusú megoldások valóban kiválóak nyugdíjcélú megtakarításaikra. De melyek is ezek a lehetőségek, és mit lehet tudni róluk? Nos, van

  • hagyományos és unit linked nyugdíjbiztosítás
  • önkéntes nyugdíjpénztár
  • nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ)

Alapvetően mindegyik ugyanarra a fő célra épül, azaz, hogy a munkahelyen töltött éveink alatt összespórolt pénzünket feléljük időskorunkban. Az egyes lehetőségeket ráadásul az állam is támogatja, mégpedig úgy, hogy az éves befizetések után 20 százalékot, de legfeljebb egy bizonyos összeget (ez kategóriánként változik) leírhatunk az adónkból.

Vannak azonban különbségek is. Például a hagyományos nyugdíjbiztosítás, a megtakarítási cél mellett fizet haláleset, vagy rokkantság esetén (természetesen ez megint csak attól függ, hogy épp az adott termék mire terjed ki),  a unit linkednél pedig három opció közül választhatunk, amelyek eltérő kockázati szinteket mutatnak.

Viszont nem csak a hagyományos nyugdíjbiztosításokat választhatjuk, ha takarékoskodni szeretnénk időskorunkra. Lehetünk például önkéntes nyugdíjpénztári tagok, amely már csak az intézményi forma miatt is eltér a hagyományos nyugdíjbiztosítástól. Ebben az esetben mi választjuk meg, hogy a pénztár mibe fektesse a pénzünket, szintén három kockázati szint szerint. Itt is érvényes, hogy évente 20 százalékot leírhatunk az adónkból - a korlát ekkor azonban nem 130 ezer, hanem 150 ezer forint.

Unikális, de alig használt megoldás a NYESZ, azaz a nyugdíj előtakarékossági számla. Ez alapvetően egy értékpapírszámla, tehát befizethetjük rá a megtakarításunkat, és azzal garázdálkodhatunk a BÉT-en, részvényeket, kötvényeket adhatunk el és vehetünk meg, shortolhatunk, long pozíciót vehetünk fel, határidős ügyleteket köthetünk. Két jelentős különbség azonban a klasszikus értékpapírszámlák és eközött: az éves befizetéseinkre itt is kaphatunk 20 százalékot, de legfeljebb 100 ezer forintot, és a felhalmozott összeget csak és kizárólag nyugdíjba vonulásunkkor kapjuk kézhez.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. április 21. szerda
Konrád
16. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. április 20. 18:09