Most kell résen lenni: nagyot kaszálhat, aki így fekteti be a pénzét

Április 20-áig senki sem hitte, hogy az olaj világpiaci ára a negatív tartományba kerülhet. Előfordulhat hasonló mondjuk egy befektetési alappal is - például ha olajban spekulált?

Elvileg igen, de ha nem használ jelentős tőkeáttételt, erre nagyon kicsi az esély. De az biztos, hogy a maihoz hasonló, extrém esetben jelentősen felértékelődik az egyes alapkezelők által követett kockázatkezelési gyakorlat. Az a politika, ami alapján az egyes befektetési pozíciók méretezése, nyitása zajlik.

Egy jól belőtt kockázati profil meghatározza a felveendő pozíció méreteket, kockázatokat. De hogy néz ki a gyakorlatban?

Minden egyes befektetési alapnak van egy előre meghatározott kockázati profilja (nevezhetjük “volatilitási célnak" is). Ez jellemzően nem egy konkrét szám, inkább egy sáv, és ez határozza meg az alap kockázati besorolását egy, az MNB által előírt 1-7 skálán (az 1-es a szinte kockázatmentes, míg a 7-es a legrizikósabb), ami szerepel az instrumentum kiemelt befektetési információkat tartalmazó dokumentumában is. Az elmúlt években rugalmas befektetési politikájuk miatt népszerű abszolút hozamú alapok jellemzően a 3-as kategóriába esnek. Mi egyébként ezt a kategóriát is megosztottuk, az Alfa és a Moneymaxx a kockázati sáv aljába, a Marathon a felső felébe került.

Miért van szükség mélyebb szegmentációra?

Ez a kategorizálás annak idején nem abszolút hozamú alapokra lett kitalálva. A 7-es kategóriákba tartozó alapoknál (mint például az említetta török részvény alapunknál) száz százalékban egy piacra koncentrálódik a befektetés, nincs valódi diverzifikáció. Az 1-es kategória pedig a pénzpiaci alap. Az abszolút hozamú alapoknál, a 3-as kategóriában a megcélzott volatilitás (az átlaghozamtól való átlagos eltérés) éves 2-5 százalék között kell legyen - de szerintünk egyáltalán nem mindegy, hogy ez 2 vagy 5 százalék.

A kockázati profilt 5 évre visszamenőleges hozam adatokból mérik, mennyire adhat ez pontos képet a jövőbeli, várható kockázatról?

Az épp a portfolióban lévő elemek mozgását senki sem látja biztosan előre, de azért a múltból lehet következtetni rá, az sok mindent elárul az alapkezelő stratégiájáról, szabályairól. A pontos előrejelzés ugyanakkor ma nehéz, a tőkepiacok nagyot fordultak az elmúlt hónapokban. Márciusban a piaci volatilitás sokkal magasabb, előtte viszont évekig alacsonyabb volt, mint ma.

Márciusban nemegyszer napi 4-5% volt az elmozdulás a világ vezető tőzsdéin is, de áprilisban is gyakori az 1-2-3 százalék. Milyen befektetési stratégiával érdemes reagálni az ilyen extrém volatilitásra?

Mindenképpen kell kezdeni valamit a pozíciókkal, az eredetileg óvatosnak szántból könnyen lehet “bátor" befektetés. Ilyenkor gyakori, hogy sok intézményi invesztor gyorsan csökkenti a pozíció méreteket (a hirtelen óriási árfolyam zuhanások mögött gyakran bújik meg ilyen, nemegyszer algoritmusok által végrehajtott, automatikus pozícióvágás). Mi azonban úgy véljük, hogy az ember kezelte portfoliók óriási előnye az ilyesféle automatizmusok elkerülése. Mi ilyenkor nem csak eladunk, de óvatosan és szelektálva vásároltunk is , amivel reményeink szerint már rövid távon is értéket lehet teremteni.

Milyen hatásai lehetnek a várható gazdasági-pénzügyi válságnak az alapkezelői piacra?

Szinte biztos, hogy lesznek változások. Egy alapkezelőt működtetni a jelenlegi szabályozói elvárások mellett meglehetősen drága. Bonyolult, körültekintő előírásoknak kell megfelelni. Így a kezelt vagyon volumene kulcsfontosságú lesz a következő években. Magyarország nem túl nagy piac, a mesterségesen magas kamatozású MÁP+ államkötvény is erős konkurenciát jelent tavaly óta.

Sokan, akik elégedetlenek a befektetési alapok teljesítményével, úgy tartják, hogy a hagyományos, aktív vagyonkezelést hamarosan felválthatja a passzív, vagy a mobil applikációkon keresztüli befektetés.

Bár ezek meglehetősen olcsó megoldások, ám az ügyfelek szempontjából egyáltalán nem könnyű meghozni azokat a döntéseket, amiken aztán könnyen lehet, hogy veszíteni fognak. Ha pedig valaki 10-15 évig ül egy passzív portfolióban és nem reagál a hirtelen eseményekre, az is könnyen lehet, hogy a vesztesek táborát gyarapítja - mint például most is. Az aktív vagyonkezelésnek a megfelelő szakmai háttér mellett a jövőben is meghatározó szerepe lehet. Azt gondolom, hogy a törekvésünk, hogy a nemzetközi szintnek megfelelő munka legyen mind befektetési, mind kockázatkezelési oldalon, beérett..

Ebben a hazai szakmai munka mellett nyilván a komoly nemzetközi háttér is szerepet játszik. Az biztos, hogy minden tudásra szükség lesz, hogy az elmúlt hónapok veszteségeit nyereséggé alakítsák. Mikor állhat növekedő pályára a tőzsde, és mibe érdemes most fektetni?

Persze a tőzsdéken a későbbiekben is lehetnek hullámvölgyek, ám mint a tapasztalatok mutatják, a körültekintően megválasztott szektor csoportok a válságban is jól teljesítenek, és így később is fontos szerepük lehet egy jól diverzifikált portfolióban. A monetáris stimulusok miatt középtávon emelkedhet az infláció, úgyhogy az alacsony nominálhozamok hamis biztonságérzetet keltenek.