40 évesen nyugdíjba mennél? Nem lehetetlen: ezzel a módszerrel neked is sikerülhet

Annak ellenére, hogy az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy a jövőben - nem csak Magyarországon, hanem világszerte - emelkedni fog a nyugdíjkorhatár, ha valaki nagyon tudatosan él, nem elképzelhetetlen, hogy a törvényileg előírtnál korábban hagyjon fel a mindennapi robottal. Akár már a 30-as éveiben. Magyarországon is van már erre példa. Viszont ha nem szeretnénk 65 éves korunkig vagy még tobvább dolgozni, nagyon hamar életmódot kell váltanunk és akár már a húszas években félre kell tennünk a fizetésünk jó részét.

Ma már vannak, akik tudatosan készülnek nyugdíjas éveikre. Ha valaki korán elkezd takarékoskodni, tényleg gondtalanul élvezheti majd idős napjait. Ehhez nem kell mást tennünk, mint minél előbb félretenni néhány ezer forintot. Ha például már 25 évesen havonta 5-10 ezer forintot nyugdíjcélú megtakarításra fordítunk, 40 év alatt milliós nyugdíjtőkét halmozhatunk fel.

Vannak azonban olyanok, akik nem szeretnének 65-70 éves korukig várni azzal, hogy otthagyják a munkahelyüket. Jóval korábban, akár már 35-40 évesen fel szeretnének hagyni a mindennapi munkával és inkább élvezni szeretnék az életet. Ez első hallásra lehetetlennek tűnnek, de nem az.  Főként külföldi oldalakon (például itt vagy itt ) akadhatunk olyan írásokba, ahol a fiatalok hosszasan ecsetelik, miként lehet a bőven 60 év feletti nyugdíjkorhatárhoz képest korábban felhagyni az aktív munkával. Már Magyarországon is van példa hasonlóra, igaz, egyelőre nem sok.

Ez kell a korai nyugdíjhoz

Nem könnyű ugyanis annyi pénzt félretenni, amennyi életünk végéig elég lenne. Főleg nem könnyű ezt megtenni ma Magyarországon, ahol a legtöbben épp hogy csak kijönnek a fizetésükből. De mégis mennyi pénzről beszélünk? Mennyit kéne összegyűjteni?

2018. január-augusztusban a KSH adatai szerint a nettó átlagkereset 215 700 forint volt. Vegyük az egyszerűség kedvéért ezt most egyenlőnek a megélhetési költséggel. Ezzel számolva ahhoz, hogy korán nyugdíjba vonulhassunk, első körben közel 65 millió forintot kellene összegyűjtenünk.

Mi lesz, ha történik valami?

Suze Orman, amerikai pénzügyi guru személy szerint nem hisz a korai nyugdíjban.

- idézi a 67 éves pénzügyi tanácsadót a The Washington Post.

Az olvasóknak feltűnhet, az Egyesült Államokban elég más összegekről beszélnek a korai nyugdíjjal kapcsolatban. A 65 millió forint ugyanis nagyjából 230 ezer dollárnak felel meg, ami Suze Orman szerint Amerikában semmire se lenne elég.

A megtakarítás lemondással jár

Ahhoz, hogy valaki a 30-as évei közepén otthagyja a biztos munkahelyet, áldozatokat kell hoznia. A kívánt összeg összegyűjtése érdekében havonta minél több pénzt kell félretennie. 

Az amerikai Chris Reining 37 évesen lépett ki a munka világából. Ő úgy gondolja, hogy az anyagi függetlenséget egyetlen módon lehet elérni: ha spórolsz. Amikor ő úgy döntött, hogy kilép a mókuskerékből, drasztikusan csökkenteni kezdte kiadásait: lemondta a kábeltévét, nem költött többé kávéra a munkahelye melletti kávézóban, főzött magának, ahelyett, hogy ebédet rendelt volna, és hetente 100 dollár költőpénzt engedett magának. Itt persze joggal mordul fel a magyar olvasó: 100 dollár az nagyjából 28 ezer forint. 

A legtöbb magyarnak nincs ennyi "költőpénze" hetente. Viszont Reining példájából kiindulva hetente vagy havonta pár ezret azért félre lehet tenni Magyarországon is. Ha tudjuk, hogy a cél, hogy minél előbb - mondjuk nem 35 éves korunkban, de 55 évesen - felhagyhassunk a napi robottal, akkor figyelni kell a kiadásokra: érdemes például utánanézni, van-e jobb bankszámlacsomag a jelenleginél, amivel spórolhatunk, ezt egyébként a Pénzcentrum kalkulátorának segítségével néhány perc alatt meg is nézhetjük. Érdemes utánajárni, más szolgáltatónál nem-e lenne olcsóbb a telefon előfizetési díja. Kerüljük a "luxuskiadásokat", felejtsük el a munkahelyhez közeli ebédmenüt, inkább főzzünk, vásárláskor figyeljünk oda, tényleg szükségünk van-e az adott termékre, és keressük az akciókat. A cél az, hogy a rezsi befzetése után maradó összeg minél nagyobb részét félre tudjuk tenni.

Korai nyugdíjasok: egész nap csak döglenek a tévé előtt?

A korai nyugdíj egyébként nem azt jelenti, hogy a "korai nyugdíjba vonuló" soha többé nem dolgozik. Dolgozik, és pénzt is keres, de lemond a havi fix jövedelemről, a bejelentett munkaviszonyról. A The Washington Postnak egy szabadúszó újságíró, Paula Pant beszélt arról, hogy a mozgalom tagjai tulajdonképpen azzal foglalkoznak, amiben örömüket lelik:

• a teljes munkaidős foglalkoztasásról átállnak részmunkaidőre,
• egy jól fizető munkát lecserélik valamire, amivel mondjuk a korábbi fizetésük negyedét keresik meg, de nem utálják, amit csinálnak,
• képzik magukat, hiszen van rá idejük.

Vagyis nem a munkaerőpiacról tűnnek el ezek az emberek, csak épp a bizonytalan vállalkozói létet választják a legtöbben a biztos alkalmazotti lét helyett. Pant például otthagyta az újságot és szabadúszóként él most, akkor dolgozik, amikor szeretne és olyan munkát vállal el, amit szeretne. Ugyanakkor más életszínvonalon él, mint korábban. De nem bánja, mert mint mondja, épp hogy nem a pénz a lényeg, hanem az, hogy úgy töltheti a mindennapjait, ahogy szeretné. És épp ez a "korai nyugdíj" lényege.