Elkészült Magyarország 2022-es nagy boldogságtérképe: kiderült, hol a legjobb élni

Már a a 2021-es évünk sem volt mentes a bonyodalmaktól, ám 2022-ban csőstül jött a baj: kezdődött a háborúval, folytatódott az energiaválsággal és a rohanó inflációval. Ilyen környezetben nem könnyű megőrizni optimizmusunkat, és ez meg is látszik a Pénzcentrum felmérésének eredményeiből. Rövid kérdéseinkkel igyekeztünk lefedni egy átlagos élet minden szegmensét: munka, magánélet, közélet és persze az anyagi biztonság. 1-10-es skálán vártuk a válaszokat, ahol az egyes a legrosszabbat, a 10-es pedig a legjobbat jelöli.

Mint kiderült, hazánk legelégedettebb emberei Vas megyében élnek (5,6 pont), míg és Győr-Moson-Sopron, Pest megye és a főváros csak hajszállal marad el, itt az átlagérték 5,5 pont. A legboldogtalanabb honfitársaink pedig Nógrád, Borsod-Abaúj és Bács-Kiskun megyében laknak.

Iskolázottság szerinti megoszlásban az látszik, hogy a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők nyomtak a legnagyobb arányban 1-est, igaz, hogy arányaiban a 10-es is náluk fordult elő a legtöbbször. Ahogy pedig nő az iskolában töltött évek száma, úgy csökken az elégedetlenség, és a PhD fokozattal rendelkezők több mint fele a 7-est, a 8-ast, a 9-est vagy a 10-est jelölte be. Életkor szerint az látszik, hogy a 25 év alattiak a legboldogabbak, pf, és a 64 év felettiek a legboldogtalanabbak: míg a fiatalok csupán 8,15 százaléka nyomott az egyesre, addig az idősek 14 százaléka. A 10 pontos értékelések között nincs ilyen eltérés. Foglalkozások szerint a közmunkások és a munkanélküliek a legboldogtalanabbak és a vállalkozók, valamint a GYES-es szülők a legboldogabbak. (itt érdemes a türkiz, azaz az ötös értéket nézni: hol ér véget a vállalkozók és hol a közmunkások sorában.)

Az általános közérzethez szorosan hozzátartozik az egészség is: egyik nincs a másik nélkül. Második kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, ki mennyire elégedett a saját egészségügyi állapotával: válaszadóink többsége 8-as nyomott, ami kifejezetten jó jel, második helyen az 5-ös áll, az átlag 5,8 lett, ami azonban lényegesen rosszabba a tavaly ilyenkor mért átlagnál, ami 6,57 volt.

A Pénzcentrum nem reprezentatív kutatásában összesen 30 585-en vettek részt, nagyobb részük, 56,2 százalékuk nő. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük 34,9 százalékuk 41 és 55 év közötti, 25,1 százalékuk 64 év feletti, 18,9 százalékuk 25 és 40 év közötti, 18,5 százalékuk 56 és 64 év közötti és 2,6 százalékuk volt 25 év alatti. Érdekes módon legnagyobb arányban a nyugdíjasok nyomtak 1-5-öst.

Lakóhely szerint 26,6 százalékuk él a fővárosban, 14,2 százalékuk Pest megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,1 százalékuk. A legkevesebb kitöltő Nógrád megyéből volt. De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint 51,6 százalék legfeljebb középiskolát, 22,3 százalék főiskolát, 18,7 százalékuk egyetemet végzett. 5,8 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános, és 1,6 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek.

Foglalkozásukat tekintve többségben vannak a nyugdíjasok és az alkalmazottak, de vállalkozó és közalkalmazottak is kitöltötték nagyjából 10-10 százalékos arányban. Ami a családi állapotot illeti, a kitöltők közel közel fele házas, 19,9 százalékuk kapcsolatban él, 15,4 százalékuk egyedülálló. Válaszadóink többségének, 36 százalékuknak kettő gyermeke van, 24 százalékuknak 1, a nagycsaládosok aránya kb. 17 százalék, 23 százalékuknak nincs gyermeke.