Ha hétvégén munkahelyi e-maileket olvasol, az már munka? Szakértők szerint igen

Az MTMSZ tanulmányában felveti azokat a kérdéseket is: Munkavállalói szabadság kiterjedhet a munkaidő szabad beosztására úgy, hogy elvárható legyen tőle a munkaszerződés szerinti óraszám ledolgozása? Lehet úgy munkaidőkeretet megadni, hogy nincs megszabva törzsidő vagy egyéb munkarend -

Ha a valós munkavégzés mérésére automatikus objektív munkaidő nyilvántartó rendszert használ egy cég, akkor jogosult a munkavégzés tartalmának figyelésére is? Elvárható a dolgozótól, hogy munkaeszközön csak munkát végezzen? És mi a teendő, ha munkavállaló a valós munkavégzésről objektív munkaidő-nyilvántartást vezet és az időszak végén az elvárt idő alatt vagy felett lesz - elrendelés nélkül is túlmunkaként kezelendő a többlet? A hiány kiírható szabadságnak?

Már ebből a rengeteg kérdésből is látható: a távmunka erősen újragondolásra, és újraszabályozásra szorul. Egy hónapja, 2020. július 20-án az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára bejelentette, hogy a tervek között szerepel a távmunka fogalmának kiterjesztése, a munkáltató és munkavállaló közötti megállapodás új alapokra helyezése. A munkavédelmi előírások betartása mellett szabadon választhatóvá válna, és a későbbiekben a távmunka akár részlegesen, a felek megállapodása szerint a munkanapok egy részében is megvalósulhatna.

- írja az MTMSZ közleményében, és hozzáteszik: erre való tekintettel készült egy tanulmány, amely célja, hogy áttekintse a távmunkával kapcsolatos munkajogi szabályozást, összevesse a kialakult gyakorlattal és rámutasson a távmunkával kapcsolatos szabályozás munkaidővel és munkavállalói szabadság korlátozásával kapcsolatos rendelkezésekre, és a kialakult gyakorlat és állásfoglalások elemzésével ahol lehetséges, ott fejlesztési javaslatot tegyen, ezzel hozzájárulva a tervezett törvényi módosítás minél teljesebb felülvizsgálatához.

A munkajognak elsősorban a munkaválalót kellene védenie

A tanulány ismerteti, hogy a munkajog alapvetően a munkavállaló érdekében jött létre, hogy kiegyenlítse az erőegyensúlyokat a munkáltató és a munkavállaló között, amelyek különösen az iparosodás során alakultak ki. Célja tehát a munkavállaló védelme, szempontjainak képviselete volt akkor és most is.

- írják. Mégis a "normál munkaviszony" modellje szinte még mindig a második világháború után kialakult "ipari munkás", akit berendelnek a munkahelyre dolgozni, megmondják, hogy mettől-meddig dolgozzon, és igazából nem is a munkát várjuk el tőle, hanem hogy jelen legyen egy kijelölt helyen.

A globalizálódó piacgazdaság technokratizálódása már jó ideje átrajzolta a munkáltatói profilt, jelentős szabadságot biztosít a munkavállalónak időben, térben és motivációban is. De ez a szabadság nem azonos az "eseményvezérelt" vezetői szabadsággal. Itt állandó, előre tervezhető munkaterheléssel számolhatunk (pl. panaszkezelés, hitelbírálat), ahol a munkavállalók gyakorlatilag "folyamatosan" elláthatóak feladatokkal, így a munkaidő gyakorlatilag akár 100%-ban is kitölthető munkával (mint ahogy a gyártósoron és a call centerekben is).

A dolgozat részletes elemzés alapján javaslatokat is megfogalmaz az egyes problémákkal kapcsolatban. Például azt, hogy legyen egyértelműen szabályozva, hogy a munkavállaló igazolható munkavégzése alapesetben munkaidőnek minősül. Emeljük át az Mt-be az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelvét, miszerint a munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik.

Ez esetben a probléma, hogy a Munka Törvénykönyvének megfogalmazása nem teszi egyértelművé, hogy maga az igazolt munkavégzés is munkaidő lehet. Emiatt pl. a mobiltelefonon történt e-mailezés, telefonálás nem jelenik meg a munkaidő-nyilvántartásokban, ez pedig napi több óra is lehet. A cél, hogy a munkavállaló munkával töltött ideje legyen objektív módon munkaidőként elszámolva, akármilyen formában is teszi ezt meg.

A tanulmány még számos problémás kérdésre tesz külön javaslatot, azonban összességében elmondható, hogy a munkaidő homályos meghatározása, sajátosságai, a munkarend kötöttsége, ellenőrzés jogi korlátai a munkáltatók nem valóságnak megfelelő munkaidő-nyilvántartás vezetését alakította ki. Emiatt a végkövetkeztetésük, hogy az Mt.-ben erősíteni szükséges a munkaidő valóságot tükröző rögzítésének elvárását, és meg kell teremteni ennek feltételeit.

(OS)