Hegyi Letícia • 2026. február 18. 10:05
Meglepően nagy különbségek mutatkoznak meg a sofőrök fizetésében Magyarországon. Míg egyes területeken a bruttó fizetés meghaladja a hárommillió forintot, addig más pozíciókban az országos átlagbért sem éri el a kereset. A közúti fuvarozásban ráadásul évek óta súlyos munkaerőhiány tapasztalható, 2024 végén az Európai Unióban közel félmillió sofőr hiányzott a munkaerőpiacról. A bérszintek alakulását számos tényező befolyásolja, a képzettségi követelményektől kezdve a régiós különbségeken át egészen az állami szerepvállalásig. Ugyanakkor ma már nem csupán a jövedelem a fontos, a pálya vonzereje és az utánpótlás biztosítása is kulcskérdés az ágazat jövője szempontjából.
A 2024-es statisztikák szerint meglehetősen nagy szórás mutatkozik meg a sofőrök fizetésében Magyarországon: míg egyes pozíciókban akár bruttó 3 millió forint feletti összeget is hazavihetnek a dolgozók, addig más területen a jövedelem az átlagbért sem éri el.
A kérdés azért is rendkívüli fontosságú, mert magyarországi és nemzetközi szinten is évek óta égető problémája a közúti fuvarozásnak a sofőrhiány – 2024 végén közel félmillió sofőr hiányzott az Európai Unióban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján ezért most megnéztük, hogy Magyarországon pontosan mennyit keresnek a különböző sofőri munkakörökben alkalmazásban állók, és milyen tényezők állhatnak az olykor valóban jelentős bérkülönbségek mögött.
A sofőrök fizetése sokszor az átlagot sem éri el
A személygépkocsi-vezetők jellemzően személyeket, kisebb terjedelmű rakományokat vagy egyéb küldeményeket szállítanak, feladataikat pedig gyakran kisebb vállalkozásoknál, szolgáltató cégeknél vagy egyéni megbízások keretében látják el. A KSH 2024-es adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló személygépkocsi-vezetők bruttó átlagkeresete 515 324 forint volt. Ez jóval alacsonyabb, mint az országos átlag (ami bruttó 646 800 forint volt), ugyanakkor a munka sokszor rugalmasabb, mint a közösségi közlekedésben dolgozó sofőrök esetében. Emellett keresetüket befolyásolhatja, hogy kapnak-e teljesítményalapú juttatásokat vagy különböző pótlékokat, továbbá az egyes munkáltatók és régiók között is nagy eltérések lehetnek.
A tehergépkocsi-vezetők és kamionsofőrök bruttó átlagkeresete 413 994 forint volt 2024-ben, ami a vizsgált foglalkozási csoportok között a legalacsonyabb érték. Ez talán sokak számára meglepő lehet, hiszen a közvélekedés szerint a nemzetközi fuvarozásban dolgozók kiemelkedő jövedelemre számíthatnak. A statisztikai adat ugyanakkor egyrészt kizárólag a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresetét mutatja, másrészt nem feltétlenül tartalmazza az egyéb juttatásokat vagy külföldi napidíjakat, harmadrészt pedig nem a kamionsofőrök átlagbérét mutatja a szám: több munkakör béradata alapján számították az átlagot, tehát a statisztikában szerepelnek többek közt az autómentők, árufuvarozók, bútorszállítók vagy a trélervezetők fizetései is.
A közösségi közlekedésben magasabbak a bérek
Az autóbuszvezetők bruttó átlagkeresete 633 469 forint volt 2024-ben, ami már nagyjából az átlagbérrel megegyező összeg, ugyanakkor nem feltétlenül tükrözi azt, hogy a munka milyen komoly felelősséggel jár, hiszen az autóbuszvezetők naponta több száz utas biztonságáért felelnek, emellett rendszeresek lehetnek az éjszakai és a hétvégi műszakok is, valamint ünnepnapokon is sokszor dolgozniuk kell. A szektorban évek óta tapasztalható a munkaerőhiány, az állomány egyre inkább öregszik, utánpótlás pedig alig van.
A trolibuszvezetők esetében a bruttó átlagkereset 2024-ben 753 162 forint volt. Ez a magasabb bérszint egyrészt a szakképzettségi követelményekből, másrészt pedig a munkaerőhiányból is fakadhat, a bérek versenyképessége pedig kulcskérdés a munkaerő megtartása szempontjából.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A villamosvezetők 2024-ben bruttó 780 136 forintos átlagkeresettel számolhattak, ami nem csak a közösségi közlekedésben dolgozók, hanem az átlagbér szempontjából is kiemelkedőnek számít. A villamos- és trolibusz-közlekedésnél is fontos megjegyezni, hogy mindkét esetben speciális infrastruktúrára van szükség, mely jellemzően csak nagyvárosi környezetben valósul meg, ennek megfelelően feltehetőleg az ezekben a munkakörökben dolgozó járművezetők bére sem független attól, hogy magasabb bérszínvonalú, urbánus munkaerőpiacon dolgoznak, ahol általánosságban is kedvezőbbek a kereseti viszonyok, mint a kisebb településeken.
Ezek a járművezetők kapják a csúcsfizetést
A mozdonyvezetők fizetése átlagosan bruttó 993 245 forint volt 2024-ben, ami már abszolút a felsőbb jövedelmi sávba sorolható, sőt, a mozdonyvezetők Magyarországon a legjobban kereső fizikai munkát végzők közé tartoznak. Ahhoz, hogy valaki mozdonyvezető legyen végzettséget tekintve nem várnak sokat, csak egy érettségi kell, ugyanakkor a jelentkezőnek kiváló egészségi állapottal kell rendelkeznie és szigorú orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatokat kell teljesíteni. A leggyakoribb út a MÁV vagy leányvállalatai által indított, fizetett mozdonyvezető-gyakornok program, amelynek végén hatósági vizsgát kell tenni. A munkaerő-utánpótlás biztosítása stratégiai kérdés az ágazatban, a bérszint így a pálya vonzerejének fenntartását is szolgálja.
Érdemes még megemlíteni a légijármű-vezetőket is, akik 2024-ben átlagosan bruttó 3 135 069 forintot vihettek haza, ami jól mutatja a pálya speciális jellegét a járművezetői szakmák között. A kiemelkedő fizetéshez nem csoda, hogy rendkívül magas belépési küszöb társul: a felsőfokú végzettség mellett szigorú alkalmassági és egészségügyi vizsgákon is meg kell felelniük az érintetteknek. Ráadásul a pilóták képzése hosszú és költséges, emellett a légiközlekedés globális piac, ahol a bérek részben nemzetközi versenyben alakulnak ki.
A bérkülönbségek mögött tehát több strukturális tényező is meghúzódik. A fizetéseket sokszor befolyásolhatják a régiós különbségek, a finanszírozási háttér, az állami szerepvállalás, de a vállalat mérete és a tulajdonosi háttér szintén meghatározó tényező lehet. Emellett érdemes szót ejteni a munkaerőhiányról is, hiszen ez 2025-ben komoly problémát jelentett Európa-szerte. Több vállalat saját képzési és utánpótlásprogramot indított, fiatal, kevésbé tapasztalt sofőröket képezve ki lépésről lépésre, más vállalatok pedig inkább a stabil, emberközpontú munkakörülményekben látják a megoldást, és a hosszú távú megtartásra helyezik a hangsúlyt. Érdekes még, hogy a magas bérek önmagukban már nem feltétlenül jelentenek versenyelőnyt, ezért egyre fontosabb a kiszámítható beosztás, a modern járműpark és a családbarát működés is.