Az biztos, hogy a tájékoztatási kampány nem indult el áprilisban, és felhívás sem jelent meg a honlapon a korábban megismert ütemezés szerint.
A munkavállalók azokhoz a vállalatokhoz maradtak hűségesek a járvány után is, amelyek megfelelő támogatást nyújtottak számukra, és elmenekültek onnan, ahol ezt nem kapták meg. Aki pedig a kilépés gondolatával kacérkodtak akár már hosszabb ideje, azoknak a járvány komoly lökést jelentett.
A világjárvány kezdete óta a munkavállalók tömegesen hagyják el korábbi munkahelyeiket, melynek egyik legfőbb oka a munkaadók rossz hozzáállása a megváltozott körülményekhez. A Microsoft több mint 30 ezer munkavállaló körében végzett felmérést a világ minden pontján, melynek eredménye szerint a válaszadók 41 százaléka fontolgatja, hogy még idén kilép vagy szakmát vált.
Hasonló eredményre jutott a Personio HR-szoftvercég is, akiknek az Egyesült Királyságban és Írországban végzett tanulmányuk szerint a megkérdezettek 38 százaléka tervezi, hogy a következő 6-12 hónapban felmond. És úgy tűnik, be is váltják ígéretüket: csak az Egyesült Államokban áprilisban több mint négymillióan mondtak fel a munkaügyi minisztérium összefoglalója szerint.
Számos oka lehet annak, hogy az emberek váltani akarnak éppen most. Néhány munkavállaló számára a világjárvány a prioritások megváltozását jelentette, és arra ösztönözte őket, hogy megtalálják az álommunkát, esetleg egy olyan munkakört, melyben 100 százalékban otthonról dolgozhatnak.
Sokan azonban azért döntöttek a távozás mellett, mert a munkáltatójuk a világjárvány idején nem úgy bánt velük, ahogyan azt megérdemelték volna.
Kimutatható, hogy a munkavállalók azokhoz a vállalatokhoz maradtak hűségesek, amelyek megfelelő támogatást nyújtottak számukra, és elmenekültek onnan, ahol ezt nem kapták meg. Aki pedig a kilépés gondolatával kacérkodtak akár már hosszabb ideje, azoknak a járvány komoly lökést jelentett. A nem támogató kultúrában működő vállalatok sorozatos rossz döntéseikkel (mint például a túl korai visszatérések az irodai munkára) elüldözték a dolgozókat. És bár a munkavállalókat mindig is érdekelte a környezet minősége, melyben dolgoznak, a világjárvány hatására a horizont egy teljesen új dimenzióval bővült:
megnőtt a cselekvési hajlandóság
– mondta a BBC-nek Alison Omens, a JUST Capital vezető stratégiai igazgatója, majd hozzátette: "Adataink szerint az embereket mindig is az érdekli, hogyan bánnak a vállalatok a dolgozóikkal." Ezt többféle mérőszámmal mérik, beleértve
- a béreket,
- a juttatásokat,
- a biztonságot,
- az előrelépési lehetőségeket, és
- a méltányosság iránti elkötelezettséget.
A dolgozó oda megy, ahol jobban megbecsülik
"A világjárvány nyomán az elvárások intenzitása megnőtt, az emberek többet várnak el a vállalatoktól, hiszen a munkavállalók nem gépek" - mondja Omens. "Amikor az ember éppen aggódik a gyerekeiért, az egészségéért, a pénzügyi bizonytalanságért, a számlák fedezéséért és mindazokért, amelyek az emberi léthez tartoznak, akkor kevésbé lesz produktív. És mi mindannyian aggódtunk ezek miatt a dolgok miatt".
A munkavállalók már a legelső pillanattól elvárták, hogy a munkáltatóik tegyenek lépéseket ezen aggodalmak enyhítésére, vagy legalább ismerjék el azokat - és azok a vállalatok, amelyek ezt nem tették meg, ott a munkavállalók szenvedtek. A Personio tanulmánya azt is kimutatta, hogy azon válaszadók több mint fele, akik felmondani terveztek,
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
a juttatások csökkentése, a munka-magánélet egyensúlyának romlása vagy a mérgező munkahelyi kultúra miatt akarták ezt megtenni.
A legelső, bizonytalan időkben rengeteg kétség és vívódás volt az emberekben, a munka-magánélet egyensúlya sokaknál teljesen felbomlott, kénytelenek voltak a korábbiaknál többet dolgozni. És akik ezt az extra befektetett energiát aztán nem kapták vissza, sem pénzben, sem megbecsülésben, azok most lépni fognak.
Komplett szektorok vannak veszélyben
A cikk szerint a tömeges távozás a munka minden szintjén tapasztalható, de különösen a szolgáltatói és kiskereskedelmi munkakörökben szembetűnő. "Sok kutatás főként a fehérgalléros állásokra összpontosít, de ez a tendencia valójában a hagyományosan alacsony bérű munkakörök és az alapvető fontosságú munkavállalók körében tapasztalható" - mondja Omens. "Ez az igazán érdekes eleme a dolognak." Valójában az amerikai kiskereskedelmi szektorban a közelmúltban több felmondás történt, mint bármely más iparágban: a munkaügyi minisztérium adatai szerint csak áprilisban alig kevesebb mint 650 000 kiskereskedelmi dolgozó mondott fel.
Csak összehasonlításként: itthon értelemszerűen más a helyzet, a KSH adatai szerint a pandémia előtt 374 ezer ember dolgozott a kiskereskedelemben, 2020-ban 370,7 ezer, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektorban 2019-ben 193,4 ezren, 2020-ban 176,9 ezren dolgoztak. Ám itt feltételezhetően kényszerű pályaelhagyó volt ez a 17 ezer ember, és valószínűleg ennél is többen voltak.
A tartós változáshoz új szemlélet kell
Vajon ez a trend hozhat hosszú távú változást a munkahelyi kultúrában és abban, ahogyan a vállalatok befektetnek a munkavállalóikba? Omens úgy véli, hogy a válasz igen. Szerinte a változás már a világjárvány előtt is zajlott: az emberek elvárásai folyamatosan változnak, nőnek a vezérigazgatókkal és a vállalatokkal szemben.
A világjárvány pedig ezt csak fokozta: 2020 márciusának végén Mark Cuban milliárdos vállalkozó és befektető megjelent a CNBC Piacok a zűrzavarban című munkájában arra figyelmeztette a vállalatokat, hogy ne kényszerítsék túl hamar vissza a dolgozókat a munkába. "Az, hogy a vállalatok hogyan reagálnak jelen pillanatban erre a kérdésre, évtizedekre meghatározza a sorsukat!"
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Vállalkoznál, de nem tudod, hogyan kell? Jelentkezz a Delfinek között programra!
Pitcheld vállalkozásod a GEN Z Fest-en, ahol mentoraink segítségével lendülhetsz túl a problémákon.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
- Alig változott a forint árfolyama
- Egyedi kiadvány a magyarországi zsidó holokausztról
- Olasz maffiózókkal is üzletelhetett a budapesti számlagyáros
- Az ukránok már be is vetették a legújabb amerikai rakétáikat - videó
- Felmérés: az európai emberek nem akarnak lemondani a benzines és dízelautókról
- Románia miniszterelnöke: Megelőztük Magyarországot!