ELTE BTK: a bölcsészeké lesz a jövő, ha túlélik ezt az időszakot

Sokadik éve minden felvételin az ELTE BTK gyűjti be a legtöbb jelentkezőt. A bölcsészképzés XXI. századi kihívásairól és lehetséges fejlesztési irányairól az ország vezető karának leköszönő és újonnan hivatalba lépett dékánja, Sonkoly Gábor és Bartus Dávid beszélt a Magyar Nemzetnek. Számos fejlesztést tervez a karon minden idők legfitalabb dékánja: ősztől több új képzéssel, például színháztudományi mesterképzéssel bővítik a palettát, de újdonság a mozgókép szak is, emellett számos mesterképzésüknek elindították az angol nyelvű változatát is, mivel egyre nagyobb igény mutatkozik az idegen nyelvű képzések iránt.

A BTK éléről távozó Sonkoly Gábor, a Történelemtudományi Doktori Iskola vezetője elmondta: évről évre kihívást jelent, hogy az alapképzés után rengeteg hallgatónkat már elszívja a munkaerőpiac, és a fiatalok nem lépnek tovább a mesterszakokra. "Éppen ezért most azon vagyunk, hogy a nyelvi mesterképzéseinket gyakorlatiasabbá, a munkáltatók számára is érdekesebbé, vonzóbbá tegyük" - ismertette.

- mutat rá Sonkoly Gábor, aki szerint hatalmas tévedés, hogy az üzleti szférában ne lenne helyük a bölcsészeknek. Azt is elmondta: ha a jövő a robotoké, az azt is jelenti, hogy minden korábbinál jobban felértékelődik az értelmezés, az érvelés, az információszűrés, a kritikus gondolkodás szerepe. "A bölcsészek sokat emlegetett munkanélkülisége egyébként nem létezik, ezt az előítéletet a diplomás-pályakövetési adatok ­egyértelműen cáfolják" - hangsúlyozza.

- jegyezte meg a professzor. A BTK két dékánja úgy véli, hogy az innovatív szemlélet egyértelmű és jogos elvárás a társadalom felől egy vezető egyetemmel szemben. Fontosnak tartják ugyanakkor, hogy a piaci és a társadalmi elvárásnak való megfelelés mellett megmaradjanak a tradicionális bölcsészértékek, a klasszikus alapkutatások is, vagyis az új irány ne váltsa fel, hanem inkább erősítse, gazdagítsa a régit.

Címlapkép: ELTE BTK honlap