Kevesen ismerik a GYED-trükköt, pedig százezreket érhet

A családalapítás nagy döntés, és amikor egy pár gyermekvállalásra adja a fejét, számos nagyon fontos gazdasági kérdés is vetődik fel. Korábban már összegyűjtöttük, milyen kiadásokkal kell számolniuk az első baba érkezésekor, milyen juttatásokban részesülnek a családok, és nemrég azt is kiveséztük, hogyan lehet pluszos a családi kassza a harmadik gyermek érkezésével. Most szintén, a gyermekvállalásnak egy fontos gazdasági vonzatát járjuk körbe: melyik szülő maradjon otthon a babával?

Ma Magyarországon többségben az anya marad otthon a babával - 2016-os adatok szerint még a 10 százalékot sem érik el azoknak a családoknak az aránya, ahol az apa megy GYED-re. Ennek természetesen több oka is lehet, egyrészt a társadalmi szerepek berögződése, másrészt a férfiak többségében még mindig többet keresnek, mint a nők.

Azoknál a pároknál, akiknél nem evidens, hogy az édesanya marad otthon, ott érdemes néhány fontos szempont szerint mérlegelni.

• Melyik szülő, mennyit keres?
• Melyikük jogosult GYED-re, és mennyire?
• Melyiküknek van lehetősége távmunkára?
  

A GYED - a GYES-sel ellentétben - nem jár alanyi jogon, hanem függ a szülő korábbi keresetétől. Gyermekgondozási díjra (GYED) jogosult, aki a gyermek születését megelőzően két évben legalább 365 napon át biztosított volt. (A GYED-ről egyébként mindent megtalálsz az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján.)

Egy megkötés viszont van, ez az összeg nem lehet több havonta, mint a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka (ebből 10 százalék nyugdíjjárulékot és szja-előleget vonnak le). Tehát idén maximum 160 650 forintot kaphat készhez a kisgyermekesek. Ez az összeg jövőre egyébként 173 502 forintra emelkedik, mivel a minimálbért is megemelik majd 8 százalékkal.

Nem elég azonban kizárólag azt nézni, hogy mekkora fizetést kap a szülő, mert bizony vannak olyan adózási formák, mint például az ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás), amelyeknél kevesebb adót vonnak a bérből, ennek következtében nem a fizetésének, hanem csak a minimálbérnek a 70 százalékára jogosult.

Ki, mennyit keres?

Abban az esetben, ha mindkét szülő jogosult GYED-re, és "normális" adót vonnak tőlük, érdemes a fizetésekkel is számolgatni. Ha ugyanis kettejük keresete között nagy az eltérés, akkor anyagi szempontból annak érdemes otthon maradnia, akinek alacsonyabb a jövedelme.

Ráadásul a magasabb keresetű szülő lehet, hogy több családi adókedvezményt vehet igénybe. Hogy érthetőbb legyen, nézzük is meg egy példaszámítással.

Ha az egyik szülőnek a nettó fizetése 229 500 forint (azért ezt az összeget választottuk, mert ekkor igénybe veheti a GYED maximális, 160 650 forintos összegét), akkor ő bruttóban 345 113 forintot keres. Ha a másik, nagyobb keresetű szülő bruttó fizetése 400 ezer forint, akkor ő nettóban 266 ezer forintot keres. A nagyobb keresetű szülő ugyanúgy csak 160 650 forint GYED-et kapna, nála viszont a GYED és a fizetése között nem 68 850, hanem 105 350 forint a különbség. Tehát már 36 500 forint pluszban van a család, ha az alacsonyabb keresetű marad otthon a babával.

Se a fizuról, se a GYED-ről nem kell lemondani

Van egy olyan lehetőség, hogy a GYED-en lévő szülő vissza mehet dolgozni a baba 6 hónapos korától. Sokan nem szívesen adják bölcsődébe a gyermeküket ilyen pici korban, de ha megoldható a távmunka, akkor nem is kell. Ez lehet az a szerencsés helyzet, amikor "a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad". A szülő ugyanis újra elkezdheti a munkát, megkapja a fizetését, és mellette a GYED-ről sem kell lemondania - ez a GYED extra.

Ezért érdemes mérlegelni, hogy melyik szülőnek van lehetősége a távmunkára, ugyanis annak érdemes otthon maradnia a picivel, aki utána otthonról is tud dolgozni, ha szeretne. Nem kell azonban feltétlenül a baba féléves korában elkezdeni a munkát, amíg jár a GYED (a gyermek 2 éves koráig), addig él a GYED extra lehetősége is.

Ami pluszban jön

Érdemes azt is megnézni, hogy milyen plusz pénzek jönnek be a családi kasszába az által, hogy gyermekük születik. Például a kereső szülő igénybe veheti a családi adókedvezményt. Ez szám szerint úgy néz ki, hogy az érvényesíthető családi kedvezmény havonta és kedvezményezett eltartottanként

• 66 670 forint (adóba átszámítva: 10 000 forint) egy eltartott,
• 100 000 forint (adóba átszámítva: 15 000 forint) két eltartott, 
• 220 000 forint (adóba átszámítva: 33 000 forint) három vagy több eltartott esetén.
  

Tehát, ha az első gyermekről van szó, akkor a dolgozó szülő nettó fizetése 10 ezer forinttal lesz több havonta. Ehhez hozzájön még a családi pótlék is, első gyermek esetén a család 12 200 forintot kap.

Létezik olyan is, hogy anyasági támogatás, ami egyszeri juttatás, és alanyi jogon adják, tehát minden gyermek után jár. Összege 2017-ben 64 125 forint (a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százaléka).

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy amikor arról dönt a pár, hogy ki maradjon otthon a gyerekkel, vizsgálják meg a saját körülményeiket, és azok alapján mérlegeljenek. A fenti számításunk csak egy példa volt, ugyanakkor érdemes a pároknak a saját fizetéseikkel kiszámolni, melyikük, mennyi GYED-re jogosult, és ki tudják-e használni a családi adókedvezmény lehetőségét, avagy sem. Az is nagyon fontos, hogy nem szabad kizárólag gazdasági alapon dönteni az otthonmaradásról, hiszen maga a gyermekvállalás sem lehet gazdasági döntés.