Kevés a diplomás munkaerő

A fiatalabb korosztályokban (25-34 év) még jelentősebb az elmaradásunk - a magyar 20, illetve az átlag 32 százalék. Azonban 1995-2004 között megduplázódott az egyetemekre, főiskolákra beiratkozottak száma, így a diplomát szerzők aránya már három éve elérte az OECD-átlagot.

Az oktatási szakértők évek óta hangoztatják, hogy eltorzult a képzési szerkezet, túl kevesen kapnak természettudományos oklevelet. A népesség arányában hazánkban a legkisebb az ezen a területen felsőfokú végzettséget szerzettek aránya: a 25-34 év közöttieknél mindössze 695-en vannak 100 ezer emberre vetítve. Ez kevesebb mint bármely más OECD-tagállamban, és nem éri el a tagországok átlagának a felét.

Magyarországon a 30-44 év közötti egyetemi diplomát szerzettek jövedelmi előnye a középfokú végzettségűekkel szemben 125 százalék, ez a legnagyobb különbség a tagállamok körében. S nem mellékes: a felsőfokú képesítésűeknek sokkal nagyobb esélyük van munkát találni, mint azoknak, akik csak érettségiztek. Az elemzés arra is rámutat, hogy mindezen előnyöket inkább a férfiak élvezhetik, mint a nők. A fiatalabb korosztályban például a magasan kvalifikált nők keresete a férfiakénak mindössze 83 százaléka.

Magyarország hallgatóimportőrnek számít, hiszen sokkal többen érkeznek ide külföldről, (13 601), mint ahány honfitársunk tanul a határainkon túl (7906). A legtöbb külföldi diák a szomszédos országok magyar lakta területeiről (Romániából 3171, Szlovákiából 2341, Ukrajnából 1294) jött. Körükben a legnépszerűbb szakterület az egészségügy és a szociális gondozás. A hazai fiatalok legvonzóbb célpontja Németország (36 százalék), Ausztria (14) és az Egyesült Államok (12).