21 °C Budapest

Mi történt az első hét hónapban? (KSH)

Pénzcentrum
2005. szeptember 27. 08:42

A II. negyedévben a gazdasági növekedés 4.1%-os volt - áll a KSH gazdasági összefoglalójában. Júliusban az ipar és az építőipar bruttó termelése, valamint a kiskereskedelmi eladások volumene is hasonlóan, illetve nagyobb mértékben nőtt, mint az első félévben. Idén a kalászosgabona-termés (7,1 millió t) elmaradt a tavalyi rekordtól, de meghaladta az előző öt év átlagát. Folytatódott az állatállomány csökkenése. Júliusban a termékkivitel euróértékének növekedése (4.3%) némileg elmaradt a behozatalétól (5.5%). Az államháztartás hiánya január-augusztusban kevesebb volt, mint egy évvel azelőtt. Augusztusban a fogyasztói árak 3.6%-kal emelkedtek, hasonló mértékben, mint a megelőző hónapokban. A foglalkoztatottak száma június-augusztusban nem változott érdemben a tavalyihoz képest, a munkanélküliségi ráta 7.2%-ra nőtt. A reálkereset több mint 7%-kal meghaladta a tavaly első héthavit.


A bruttó hazai termék (GDP) részletes számításokkal alátámasztott II. negyedévi adatai megerősítik, egyben árnyalják a korábban közölteket. Az első negyedévi 2.9 (naptárhatással korrigálva 3.6%-os) növekedés után a második negyedévben a gazdaság teljesítménye 4.1%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit, így az első félévben a gazdasági növekedés átlagos mértéke 3.5, a naptárhatást figyelembe véve 3.9% volt.

Annak ellenére, hogy a fogyasztás és az állóeszköz-felhalmozás is viszonylag jelentősen növekedett, a II. negyedévi GDP-mérleg sajátossága, hogy a belföldi felhasználás némileg elmaradt az egy évvel korábbitól. Ez a bázisidőszak (EU-csatlakozásunk ideje) átmeneti magas importjával függött össze. A háztartások fogyasztása a II. negyedévben 3.3%-kal, az összes végső fogyasztás 2.9%-kal haladta meg a tavalyit, a bruttó állóeszköz-felhalmozás minden más belföldi felhasználási tételnél gyorsabban, 9.4%-kal nőtt, míg az áruk és szolgáltatások kivitele 11.0%-kal, behozataluk 3.7%-kal emelkedett.

Az állóeszköz-felhalmozás a tavalyi év átlagában és idén is gyorsabban nőtt, mint a háztartások végső fogyasztása, ez kedvező a jövőbeni növekedés megalapozása szempontjából. Azonban mindkettő gyorsabban nőtt, mint a megtermelt bruttó hazai termék, ami fokozta az egyensúlyi gondokat.

Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 5.2%-kal növekedett a második negyedévben. A leggyorsabban az építőiparé nőtt (13.9%). A legnagyobb súlyt képviselő ipar hozzáadott értéke 6.3%-kal emelkedett. A mezőgazdaság teljesítménye a második negyedévben a magas bázis következtében 10%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A szolgáltatási ágazatok hozzáadott értéke 3.8%-kal emelkedett.

Az ipari bruttó termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva júliusban 5.8%-kal, munkanaphatástól megtisztítva 8.4%-kal nőtt. A termelés volumene január-júliusban 5.9%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés a termelékenység 9.1%-os emelkedéséből adódott, ugyanis az iparban foglalkoztatottak száma nagymértékben, 2.8%-kal csökkent. Az Európai Unió ipari termelése júliusban munkanaphatástól megtisztítva 0.8%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A magyar növekedési ütem Csehország és Észtország mögött a harmadik legmagasabb volt.

A hazai ipari termelés fő húzóereje továbbra is az exportértékesítés volt, amely ebben az időszakban 9.5%-kal nőtt, emellett azonban a belföldi értékesítés is figyelemre méltóan, 3.2%-kal emelkedett. Legnagyobb mértékben a villamos gép, műszer gyártása, valamint az egyéb nemfém ásványi termékek gyártása nőtt, 17, illetve 13%-kal, az előbbi a kivitellel, az utóbbi mind az export-, mind a belföldi értékesítéssel összefüggésben. A textilipar, a lábbeligyártás, a bányászat, az élelmiszeripar, a kohászat, a fafeldolgozás, valamint a gumi- és műanyagtermékek gyártása csökkent az előző év azonos időszakéhoz képest.

Az ipar július végi rendelésállománya 5.0%-kal magasabb a tavaly július véginél, ami a termelés további növekedését valószínűsíti.

Júliusban folytatódott az élénk építőipari konjunktúra. A termelés volumene kiigazítatlan adatok szerint 18.1%-kal, munkanaptényezővel kiigazítva 19.6%-kal nőtt 2004 júliusához képest, és az év első hét hónapjában 14.6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építése az első hét hónapban 7.4%-kal nőtt. Az egyéb építmények építésének bővülése is folytatódott, évkezdettől számítva 26.7%-os volt, ami továbbra is elsősorban az út- és autópálya-építési munkáknak köszönhető. A vállalkozások július végi szerződésállománya ötödével haladta meg az egy évvel korábbit.

A kiskereskedelmi eladások volumene júliusban a naptárhatástól megtisztítva 5.7%-kal, kiigazítatlan adatok szerint pedig 5.1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, némileg gyorsabban, mint az első félévben. A gépjármű- és járműalkatrész-értékesítés - amely nem számít bele a kiskereskedelmi forgalomba - az első félévi csökkenést követően júliusban az egy évvel azelőtti szinten alakult. A hét hónap alatt együttvéve a kiskereskedelmi forgalom 4.8%-kal nőtt, a gépjármű- és járműalkatrész-eladás 2.3%-kal csökkent, míg a gépárműüzemanyag-töltő állomások 1.6%-kal nagyobb volumenű forgalmat regisztráltak a múlt év azonos időszakához képest.

2005-ben az előző évinél 4%-kal kisebb területen, 1.7 millió hektáron termeltek kalászos gabonát. Az egyes gabonafélék termésátlagai az előző évinél mintegy 10%-kal voltak alacsonyabbak. Összesen 7.1 millió tonna kalászos gabona termett, a múlt évi rekordnál 15%-kal kevesebb, de a 2000-2004. évek átlagánál 17%-kal több. A termés meghatározó része az 5.1 millió tonna búza volt, ami a 2004. évinél ugyancsak 15%-kal kevesebb, és az ötévi átlagnál 17%-kal több.

Az augusztus 1-jei állatállomány - a juhállomány kivételével - elmaradt az egy évvel azelőttitől. A szarvasmarhák száma 6 ezerrel (0.8%-kal), a sertéseké 188 ezerrel (4.3%-kal), a baromfiállomány 4.5 millióval (7.9%-kal) csökkent, míg a juhok száma 45 ezerrel (3.3%-kal) nőtt.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Január-júliusban 3.4%-kal több mezőgazdasági terméket vásároltak fel, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. A növénytermesztési termékek értékesítése 34%-kal nőtt, az élőállat- és állatitermék-felvásárlás 7.3%-kal csökkent.

2005. júliusban - az első becslés szerint - a termékkivitel euróértéke 4.3, a behozatalé 5.5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A külkereskedelmi mérleg hetedik havi hiánya 304 millió euró volt, 55 millió euróval több a 2004. júliusi értéknél. Az első hét hónapban együttesen a kivitel értéke 27.3 milliárd eurót, a behozatalé 28.8 milliárd eurót tett ki, 9.3, illetve 4.5%-kal többet a tavaly január-júliusinál, míg a külkereskedelmi mérleg hiánya idén 1.5 milliárd, tavaly ugyanebben az időszakban 2.6 milliárd euró volt.

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) - a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint - augusztusban 60 milliárd forinttal emelkedett, és az év első nyolc hónapjában 996 milliárd forint volt, 196 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egyenlegjavulás valamennyi alrendszert érintette, legnagyobb mértékben a központi költségvetést.
A központi költségvetés 769 milliárd forintos deficitje 158 milliárd forinttal kisebb volt a tavaly január-augusztusinál. A bevételek folyó áron 18.3%-kal, a kiadások 10.4%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit.
A társadalombiztosítási alapokban nyolc hónap alatt 272 milliárd forintos, az előző évinél mintegy 30 milliárd forinttal kisebb hiány keletkezett. Ez részben összefügg a megváltozott, havi finanszírozási rendszerrel is. Az elkülönített állami pénzalapok augusztus végi aktív számlaegyenlege 44.5 milliárd forint volt, közel 9 milliárddal több, mint egy évvel azelőtt.

Júliusban az ipari termelői árak az első félévinél némileg mérsékeltebben, 4.2%-kal emelkedtek. Az ütem mérséklődése a belföldi értékesítés áralakulásának következménye volt, az exportárak emelkedési üteme nőtt. Az építőipari árak 2004 júliusához képest 3.3%-kal emelkedtek, lassabban, mint az első félévben. A mezőgazdasági termelői árak júliusban tovább mérséklődtek az egy évvel azelőttihez képest. A növényi termékek árai az első félévinél kisebb mértékben csökkentek, míg az élőállatok és állati termékek árai - amelyek az első félévben növekedtek - e hónapban elmaradtak a tavalyitól.

A fogyasztói árak augusztusban az előző hónapokhoz hasonló ütemben, 3.6%-kal, illetve az Európai Unió harmonizált árindex-számítási módszere szerint 3.5%-kal emelkedtek az egy évvel azelőttihez képest. Az előző hónaphoz viszonyítva 0.4%-kal mérséklődtek. (Tavaly augusztusban az éves fogyasztóiár-emelkedés 7.2%-os volt.) Az áremelkedési ütem idei mérséklődéséhez minden kiadási főcsoport hozzájárult, kivéve az egyéb cikkek, üzemanyagok csoportját, melynek árszínvonala az egy évvel korábbi 3.8%-kal szemben idén augusztusban 5.8%-kal nőtt. Ehhez mind az üzemanyagok 13%-os, mind a gyógyszerek, gyógyáruk 14%-os drágulása hozzájárult. Az augusztusi éves inflációs ráta meghaladta az Európai Unió átlagát (2.2%), és megegyezett az Amerikai Egyesült Államokban mérttel.

A nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe a korábbiakhoz hasonlóan augusztusban is nagyobb mértékben emelkedett, mint a globális árindex, a növekedés mértéke 4.0% volt.

A június-augusztusi adatok szerint a foglalkoztatottak száma 3.9 millió fő volt, 13 ezerrel (0.3%) több, mint az előző év azonos időszakában. (A növekedés kisebb volt, mint a mintavételi hibahatár.) A munkanélküliek száma 303 ezer volt, 56 ezer fővel, 23%-kal több az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 5.9%-ról 7.2%-ra emelkedett.

Január-júliusban 2.8 millió fő állt alkalmazásban, közel ugyanannyi (0.1%-kal kevesebb), mint egy évvel korábban. Ezen belül a versenyszférában 0.3%-kal többen, míg a költségvetés területén 1.3%-kal kevesebben dolgoztak.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók egy főre jutó bruttó átlagkeresete az első hét hónapban 156 ezer forintot, a nettó átlagkereset 102 ezer forintot tett ki. Júliusban a nettó átlagkereset értéke 100 ezer forint volt. A nettó nominális átlagkereset január-júliusban 11.2%-kal, ezen belül a versenyszférában 8.6%-kal, a költségvetési szférában 16.9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ez utóbbi nagyrészt az egyhavi külön juttatás egységes januári kifizetésének következménye. Júliusban a nettó nominális átlagkereset 9.1%-kal, a versenyszférában 8.0%-kal, a költségvetés területén 11.4%-kal haladta meg a tavaly júliusit. Az első hét hónap átlagában a reálkereset 7.2%-kal volt magasabb a tavaly azonos időszakinál.

HR BLOGGER
perfekt  |  2021.07.21 15:24
Értékhelyesbítés elszámolása A saját tőke rendezésének ez a módja akkor jöhet szóba, ha a vállalkoz...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
hrdoktor  |  2021.07.19 06:57
A körömgomba nem múlik el magától, mindenképpen kezelni kell a felnőtt lakosság 20-40 százalékát éri...
hrbonbon  |  2021.07.15 11:46
Elmúlt héten zajlott az AIMS International EMEA régiójának online konferenciája. Az AIMS független H...
vezetoi-coaching  |  2021.07.11 01:50
Érdekes kiragadott kinyomtatott könyvekre vonatkozó statisztikai adatok… Egy könyves csoportban idé...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. július 26. hétfő
Anna, Anikó
30. hét
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. július 25. 14:35