A volt jegybankelnök szerint mind a gyors béremelkedési dinamika, mind az államháztartási hiány magas szinten való "beragadása", mind a magas külső finanszírozási igény már külön-külön is a jelenleginél magasabb inflációt kellene, hogy eredményezzen. Surányi szerint a jelenlegi dezinflációs folyamat csak mesterséges elfojtása az inflációnak, mely "ideig-óráig működhet", az ára pedig a külső finanszírozási igény magas szintje. A szakértő szerint a magyar gazdaság fenntarthatatlan eladósodási pályán halad, mely előbb-utóbb kiigazítás szükségességét veti fel, bár hozzátette, hogy ez már egy nagyon súlyos gazdaságpolitikai kérdés. Később kiemelte azt is, hogy "semmiféle krízishelyzetről sincs szó".
Surányi szerint "az infláció a gazdaság hőmérője, ha csökken, akkor az azt jelenti, hogy a beteg láza enyhül, azaz a gazdaság állapota javul". A szakértő szerint ez jelenleg a magyar gazdaságra, illetve az inflációs folyamatra ebből a megközelítésből nem igaz. A head-line inflációs számok csökkenése mellett Surányi szerint ugyanis nem szabad elfeledkeznünk a nagy külső finanszírozási igényről, illetve arról, hogy 4 éve elfogadhatatlanul magas az államháztartási hiány. A szakértő szerint "minden erőfeszítés és szöveg ellenére az adóterhek növekedtek az elmúlt években", és hozzátette, hogy "érdemi, lényegi makrogazdasági reform 1998 óta nem volt Magyarországon".
A 9% körüli GDP-arányos folyó fizetési mérleg hiány azt jelenti, hogy a belföldi pénzügyi megtakarításoknál 9%-kal többet költünk. Az elköltött és megtermelt jövedelmek közötti ekkora szakadéknak közgazdasági összefüggések alapján nem az infláció csökkenésének irányába kellene hatnia - figyelmeztetett Surányi, majd hozzátette, hogy ha ezt a hiányt hitelfelvételből finanszírozzuk, akkor az elfojtja az inflációt.
A bankvezető szerint a jelenlegi inflációcsökkenés csak egy művi dezinflációs folyamat, mivel a gazdaságpolitikának van két eszköze, amivel elfojtja az árnövekedést, ezek pedig nem mások, mint az árfolyam, illetve a szabályozott árak.
A volt jegybankelnök szerint az energiaárak, a közúti közlekedés árai (pl. autópálya-matricák ára), a bérlakások árai lényegesen alacsonyabbak az indokolt piaci árnál, a "gyógyszerárakról nem is beszélve". Surányi szerint ezek a tételek mesterségesen mind elfojtják az inflációt.
Surányi szerint nem csak a Balassa-Samuelson hatás, hanem az ár, bér- és jövedelemtorzulások miatt is Magyarországra nem az angolszász felfogás szerinti 0-2%, hanem az 1-3% közötti infláció lehet az irányadó. Surányi szerint az infláció ilyen szintre csökkentése stabil árfolyam mellett is bekövetkezhet, de elmondása szerint "ehhez olyan szigorú bérpolitika kell, amire Magyarországon nem sok valószínűség mutatkozik."
-
Indul a szezon! Mire figyelj, ha most vásárolsz kerti bútort?
Az XXXLutz szakértői szerint folyamatosan nő az érdeklődés a kerti termékek iránt.
- Környezeti vizsgálattal düböröghet tovább a V0-projekt
- Tragédia egy kondorosi tanyán
- Metál Zoltán nem félti a taxisokat a tagdíjemelés miatt
- Női miniszterelnöke lesz Franciaországnak
- Sz. Bíró Zoltán a mai Oroszországról: fontos különbség van 1917-hez képest
- Kövér László máris figyelmeztette Gyurcsány Ferencet
Sustainable World 2022
Portfolio Digital Transformation 2022
Külföldi piacra lépés 2022


