Mi történt a legutóbbi inflációs jelentés óta?

Forintárfolyam

Ha a forintárfolyam alakulását nézzük, a mai nap és az előző inflációs jelentés napján (augusztus 16.) érvényes árfolyam között gyakorlatilag jelentős különbség nincs. A nyár végi időszakban jellemzően egy gyengébb, majd később erősebb árfolyam következett. Csak a legutolsó napokban volt jellemző, hogy néhány nagyobb szereplő akciója nyomán a forintárfolyam kb. 1.5%-ot gyengült.

Az elmúlt kb. 3 és fél hónapban a forint/euró árfolyam átlaga kb. 247 volt. Októberben az átlaga ennél kb. 0.5 Ft-tal volt erősebb, a jegybank az augusztusi jelentésben 249.80-as árfolyammal számolt. Az erősebb árfolyam önmagában mérsékeltebb inflációs számokat eredményezhet, ugyanakkor Járai Zsigmond jegybankelnök az elmúlt időszakban többször is jelezte, hogy a konvergenciacjelentéssel összhangban levő fiskális politika esetén gyengébb forintárfolyam mellett is teljesíthetőek a kitűzött inflációs célok.

Hozamok

A Monetáris Tanács augusztus 16-án csökkentett kamatot 50 bp-tal, majd október közepén újabb 50 bp-os kamtcsökkentés mellett döntött. Jelenleg 10.5% az alapkamat, mely ma nagy valószínűséggel 10%-ra mérséklődik.

Augusztus eleje óta a rövid hozam mintegy 150 bp-tal, a hosszabbak 70-80 bp-tal mérséklődtek. Pénteken a 3 hónapos kincstárjegyek 9.6% körül forogtak, egy 10 éves kötvény 7.6%-os hozamot kínált.

A 10 éves euró bechmarkhoz képest a magyar hozamfelár 380 bp körül van. Ez kb. 30 bp-tal alacsonyabb, mint augusztus közepén volt. A szeptemberi emelkedés után a különbség erőteljesen csökkent, majd az időszak végén kis korrekció következett be.

Olajár

A jegybank inflációs jelentéseiben utóbb már a határidős piacokon jegyzett olajárakat használta a múltbeli árak helyett. Az alábbi ábrákon a spot árak alakulását mutatjuk. Látható, hogy a mostani árszint valamivel alacsonyabb, mint augusztus közepén volt, ugyanakkor a közbülső időszak igen volatilisen alakult. Ez mutatja, hogy az alacsonyabb árak ellenére a kockázatok jelentősek. A nemzetközi szervezetek a következő időszakokra jellemzően a korábbinál alacsonyabb olajárakkal számolnak. A piaci árnövekedésben, az 50 USD feletti árakban a piaci spekulánsok árfelhajtó szerepe is jelentős szerepet játszott.

Bérek

A jegybank folyamatosan figyelemmel kíséri a bérinfláció alakulását. A béralakulás a kereslet szempontjából döntő befolyással bír. A reálbérek nemzetgazdasági szinten az elmúlt hónapokban gyakorlatilag stagnáltak. Míg a költségvetési szektorban jelentősen lassult a bérkiáramlás, addig a versenyszférában továbbra is 8-10% a bruttó és 7-8% a nettó bérnövekedés. A nettó béreknél ez 1% körüli reálbérnövekedést jelent. A béregységköltség a termelékenység számottevő javulásának hatására csökkenő, mely inflációs hatásait tekintve kedvező. A bérek mellett a fogyasztásra számottevő hatással volt az elmúlt időszakban a hitelfelvétel növekedése.

Az alábbi ábrán a versenyszektor bruttó béralakulását láthatjuk az elmúlt egy évben.

Infláció

A fogyasztói árnövekedés az idei év közepétől kezdve ismét érezhetően mérséklődött. A júniusi 7.5%-os csúcs után a főszáma a maginflációval együtt csökkent. A dezinfláció a következő hónapokban is folytatódik, jövő év első negyedében 5% körüli indexekre lehet számítani. A jegybanki és a piaci előrejelzők is egy lapos pályára (stagnáló szint) számítanak a jövő év elejét jellemző erősebb letörés (az adóemelések hatása kiesik) után.

A jegybank augusztusi jelentésében az idei decemberi inflációra 6.1%-os, a jövő decemberire 4.4%-os pontbecslést adott. A piaci elemzők a Reuters legutóbbi felmérése szerint (konszenzus)idén decemberre 6%-os, 2005 decemberére 4.4%-os fogyasztói árindexet várnak. Amint látható az MNB és a piac nézetei gyakorlatilag megegyezőek, kérdéses, hogy a jegybank a mai napon mennyiben mutat be új nézőpontot.

Államháztartás

A fiskális politika kritikája nagy hangsúlyt kapott a jegybanki kommunikációban az elmúlt időszakban - tegyük hozzá nem ok nélkül. Október végére gyakorlatilag az éves hiány egészét sikerült elérni, a PM az utolsó két hónapban összességében gyakorlatilag nullszaldóval számol. Ily módon az ESA-95 szerinti hiány a GDP 5.3% lenne.

Ezzel szemben a jegybank lényegesen pesszimistább, nem tart kizártnak egy 5.8-6% körüli hiányt sem. Döntő lesz, hogy az év végi ÁFA és egyéb adóbevételek hogyan alakulnak. Érdekes lesz a jövő év is. Augusztusban a jegybank úgy vélte, hogy 0.3%-os, GDP arányos keresletszűkítés lesz az ÁHT részéről, 4.9%-os GDP arányos deficit mellett. A PPP projektek beharangozásával ugyanakkor jó esély van rá, hogy a keresleti hatás pozitívba forduljon a fő szám lényegi változatlansága mellett is. Ez mindenképpen egy fontos eleme lehet az inflációt és a külső egyensúlyt alakító tényezőknek.

Folyó fizetési mérleg

A folyó fizetési mérleg hiánya részben a vártnál erősebb fogyasztás illetve az államháztartással kapcsolatos ikerdeficit probléma miatt idén elérheti a 7 mrd eurót, mely GDP arányosan 9% körüli értéket jelent. Jövő évre érdemi csökkenés nem várható, a finanszírozásban továbbra is jelentős szerep hárul majd az adóssággeneráló tételekre. Ez mindenképpen jelentős kockázatot jelent a forintárfolyamra.